Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-23 / 17. szám
8-ik oldal. GAZDÁK LAPJA április 23 az e tekintetbeni hiányt szuperfoszfát és chílisalétrom alkalmazásával pótoljuk, de a szuperfoszfátot akkor is nagyon meghálálja, ha teljes istállótrágyát adtunk alája. Szuperfoszfátból 100—150 kilót adjunk holdan- kint s azt még ősszel 6 a tél folyamán szórjuk ki, salétromból pedig 40—50 kilót, amely mennyiséget lehetőleg két részletben, a mag csírázásnak indulásakor, másodízben pedig néhány héttel későbben alkalmazzuk. Általában március—áprilisra ajánlják a mák elvetését s még ma is sokan azt tartják, hogy nagypénteken legjobb a mákot elvetni. Hiszen különösen későn nyíló tavasz esetén eltűri a mák az áprilisi vetést is, de határozottan jobb, ha előbb el tudjuk vetni, ami azonban az időjárási viszonyok miatt nagyon sokszor, mint pl. az idén is, lehetetlen. Az ormányosbogár is kevesebb kárt tesz a korai, mint a késői vetésben^ Vetés előtt a fogassal elsimított szántást lehen- gerezzük, azután 40 cm. sortávolban kát. holdankint 3—3l/i kg. magot vetünk 8 ezután ismét hengerezünk A vetés mélysége nagyon sekély, csak egy fél cm. legyen. Miután a magból nagyon kevés kell, négyszer annyi fürészporral vagy rostált korpával kell azt keverni hogy elvethető legyen. A kikelése lassú; 14—16 nap is eltelik, mig a sorok láthatókká lesznek, amidőn azonnal kapálni s ha 3—4 levelet hajtott, egyezni kell, úgy hogy az egyes tövek 15 cmnyire álljanak egymástól. Ezentúl a föld minőségéhez mérten 1—2—3 kapálást adunk, többet, ha a föld nagyon gyomosodik vagy cserepesedik és kevesebbet ellenkezőleg. Amikor azután a mák tokja bőrszerü lesz s a magvak zörögni kezdenek benne, elkövetkezik az aratás ideje, amit vagy aratógéppel, vagy kaszákkal lehet eszközölni : aratás után kévékbe kell kötni, ilyen módon száradni engedni, majd gépen kicsépelni és többször kirostálni, hogy magja tökéletesen száraz legyen. Termése 4—5 mm. között ingadozik s átlagosan 4 mázsa. Miután pedig ára 40 koronán felül szokott mozogni, termelése elég jövedelmezőnek tekinthető s értékesítése sem nehéz annyival is inkább, mert kékmákból a külföldről jelentékeny behozatalunk van. Baromfi a nagy állatok istállójában. Ahol a nagy állatok istállójában némi üres hely áll rendelkezésre, ott gyakran látjuk e helyet barom- fióllal elfoglalva és pedig többnyire úgy, hogy a fal félmagasságába, vagy egészen a menyezetig érően van az elhelyezve. Előnyösnek vélik ezt leginkább azért, mert az istálló melegét jótékony hatásúnak tartják, kivált télen, a baromfira általában; de előnyösnek különösen a tojáshozamra is. Ennek igazságát alig is lehetne elvitatni, do ép oly kevéssé azt, hogy az istálló gőze s a felsőbb területeken többé-kevésbbé romlott levegője csak hátrányos lehet a szárnyasra. Ehhez járul az. hogy mihelyt nincs eléggé kézügyben, könnyen hozzájutható helyen az ól, az rendszerint szennyesebb, mert tisztogatása nehezebb. Szívesen elfelejtik az állattulajdonosok azt is, hogy a szennyesebb ólban tanyát ütő baromíiólős- ködök az istálló emlősállatait is elárasztják, azokat is gyötörhetik, meg hogy még a legjobb utánlátá3 esetén is szennyezik a szárnyasok az emlősök takarmányát s egyébként is alkalmatlanok azokra. Mindezek miatt határozottan indokoltabb — ha már az istállóban kell lennie — a baromfiólat a főidőn elhelyezni s egyben afelől gondoskodni, hogy a szárnyasok ólrajárása el legyen az istállótól különítve. | A lent, kézügyben fekvő ólat könnyebben lehet tiszta- I ságára nézve ellenőrizni és kevesebb vesződséggei ' lehet tisztán tartani. Aki aztán még az istálló kellő I szellőztetésére is gondot vet — aminthogy ke il vetni — az szárnyasainak az ily óiban való diszlé- sóre számíthat. Még jobb természetesen, ha a baromfiól nincs benn az istállóban, hanem csak a mellett, s a melegét közvetve kapja egy sodrony fonadékkal ellátott elég nagy nyilason, mely a hőt az istállóból az ólba tiMu -u jüSicawiuiM vezeti. A baromfiól rendszerint elég meleghez jut télviz | idején akkor is, ha sertésól felett foglal helyet ; minthogy azonban méltán gyanús az az észlelet, hogy fertőző betegségek sertésnél s baromfinál egyszerre ; mutatkozhatnak, tehát egyiknek a másiktól való bejicwimflascTiTv ».tik-w »riCTuBm.TM t raarautm tjeim» zavm. wíizm atrxntcttrwartvn'twassBaar m ■fiSBHSía” angerhauseni gépgyár r.-i vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. SpIcÍal- szeszgyárak és szeszflnomitók j teljes gépéSZÍ CÉPGVÁR- e|esztogyarak J , , _______ ' keményitő-syrup- és dextrin-gyárak ' berendezése. Al akit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszórtókesitö- és erjesztő-kiállitás Becs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés. ■sssimb**-SS SÜSSÉL
