Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)
1909-04-23 / 17. szám
április 23 GAZDÁK LAPJA Minden gazda tisztában van vele. hogy az | érdekképviselet ügyének törvényhozási elintézése I sok csapást szenvedett mezőgazdaságunk és az ezzel foglalkozókra nézve igazi jótétemény lesz, s a helyesen megoldott érdekképviselet nagy lépéssel viszi közelebb a gazdaközönséget kitűzött céljához. Érthető tehát az egész ország érdeklődése, melylyel a napokban megtartandó nagygyűlés felé fordul. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk még arra a körülményre, hogy az érdekképviselet tárgyalására kiküldött országos bizottság egyhangúlag hozta meg határozatát. Végre elérkezett tehát a pillanat, midőn a gazdaközönség egymást megértve, egyetértőén működik közös célja eléréséért. Örömmel látjuk az egyetértést az OMGE. elnöki székének betöltésénél is, annál is inkább, mert az egyedüli jelölt személye és működése garanciát nyújt arra, hogy első gazdatársadalmi egyesületünk helyes vezetésével nagy léptekkel fog a békés fejlődés utján előrehaladni. A íokozatos, békés, harmonikus munkát tartottuk egyedül alkalmasnak arra, hogy mező- gazdaságunkat felvirágoztassa s bár jól tudjuk, hogy több kérdés van még, melynél a gazdaközönség véleménye megoszlik s a pártoskodó politika talán még sokáig régi hibája marad a magyarnak, mégis jól esik hinnünk, hogy a fentebb említett egyöntetű állásfoglalások a magyar gazdaközönség harmonikus együttműködésének hajnalát jelentik. Törvényjavaslat a közutakról és vámokról. A kereskedelemügyi minisztériumban elkészült a közutak és vámokról szóló törvény- javaslat előadói tervezete, amelyet Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a megindokolással együtt a napokban küldött meg az összes érdekelteknek azzal, hogy május 31-ig tegyék meg észrevételeiket, amiknek feldolgozására a kereskedelemügyi miniszter széleskörű ankétet hiv egybe. A 112 szakaszból álló törvényjavaslat 200 oldalas megokolása kifejti, hogy Magyarország 12857 községi közutainak csak egyharmada, tehát 4244 van teljesen kiépítve és igy a községek legnagvobbrésze el van zárva vasutjától, piacától és közigazgatási székhelyétől, aminek közgazdasági kára szinte kiszámíthatatlan. Az előadói tervezet lényeges ujitása az máskor. Még arról is megfeledkezett, hogy egyet-kettőt nyújtózkodjék, pedig anélkül ritkán szokott felkelni. Pistuka, miután néhányszor megsimogatta a Hattyú szép lompos, fehér bundáját, nekiszalad a gyepnek és vidáman bukfencezik végig a friss reggeli harmattal pazarul behintett zöld fü-szőnyegen. Hattyú ezt természetesen velecsinálja. Azután Pistuka szépen letelepszik a fűre és a pompás harmatban alaposan megfüröszti egészséges, duzzadt kis lábait. Hattyú ezt már nem csinálja utána, csak nézi nagy tisztelettel, hogy mit müvei a kis gazdája ; okos szemeivel egyszer a fürdő lábai, azután az arcát nézi Pistukának, aki már be is fejezte ezt a műveletet és most szalad a kút felé, de óvatosan úgy, hogy a lábait fel ne emelje, mert azt a sok drága harmatot, ami az udvar szőnyegét belepi, mind az ő lábainak kell felinni. Csuszkálgatva megy és a hol lát még egy tenyérnyi kis foltot, a mit harmat lep be, odaszalad és kéjjel íüröszti meg benne kezét-lábát. Mikor végre hiába jártatja körül vizsga tekintetét és látja hogy most már nem maradt több kárba veszendő harmat, odamegy a kúthoz és vizsgálat alá veszi a vályút. Viz van benne. Odamegy tehát a vályú másik végéhez, a hol a dugó van és épen ki akara huzni, mikor eszébe jut valami. Csettint az ujjával. — Hattyú ... 1 A szólított előugrik és szolgálatkészen, alázatosan csóválgatja lompos farkát. — Ez rnár nem megy olyan könnyen. Ebbe a Hattyú nem fog szónélkül belenyugodni, — gondolja magában Pistuka. Kapja tehát magát, illetve a Hattyút, jól megragadja a nyakbőrénél fogva és erőszakot alkalmaz, de ötletének mégis meg kell valósulni. — No most ! Fürödni fogsz Hattyú! — mondja pajkosan nevetve ; aztán kihúzza a vályú dugóját és odatartja Hattyút á friss zuhany alá. Ez, szegény ijedten üvölteni szeretne, de orra-szája bedugul és igy kénytelen tűrni a hideg zuhanyt megelégedve csupán azzal, hogy raind a négy lábával éktelenül rúg-kapál a kellemetlen hideg viz nem várt hatása alatt. De hiába minden rugdalózás, Pistuka erős kézzel tartja a viz alatt úgy, hogy szegény Hattyú nem tud elmoccanni, hanem épen a fejére és orrára kapja a vizet. Pista ezen pompásan mulatott. SzasaaalMzott «§ u j | / ’ ( • \ * I / / mdyeg! kézi venvioel mám f “ V j u J ü 7 Megtelmely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igé- különösen kisgazdáknak és szőllőtuíajd-jnosoknak rendkívül Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban.
