Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)

1909-04-16 / 16. szám

április 16. GAZDÁK LAPJA 11-ik oldal.

bau szaporodó o feladatukat nagy iparkodással teljesítő halászati társulatoknak.

— Bukovinai csángók hazatelepitése. A négy bukovinai csángófalu : Istensegits, Fogadjisten, Hadik és Józseffalva népe hazavágyódik. Darányi földmivelés- ügyi miniszter a legnagyobb érdeklődéssel kiséri az akciót és mint ismeretes, a telepítési törvényben külföldre vándorolt magyar véreink visszatelepítésére tételes rendelkezéseket s részükre nagyobb kedvezményeket tesz. A bukovinai csángók visszatelepítésének azonban az az akadálya, hogy ha tömegesen akarnák értékesíteni ottani ingatlanaikat, azokat jóval értékén alul tudnák csak eladni. Azért merült fel a bukovinai csángó magyarok körében az a gondolat, hogy ottani ingatlanaikat az osztrák kormánynak és pedig a ra- dauci ménes céljaira eladásra felajánlják. A bukovinai csángók hazatelepitése érdekében a napokban kedvező fordulat állott be. Ugyanis 500 Oroszországba kivándorolt német család akar Bukovinába költözni és a négy magyar falu telepeit megvenni. Ez a kedvező fordulat arra bírta Darányi földmivelésügyi minisztert, hogy addig is, mig a telepítési törvényjavaslat módot nyújt nagyobb arányú állami tevékenységre, már ez év tavaszán Déván 31 csángó családot telepitett le. Ezzel páráiéi Alpesien, Marossolymoson és Folton újabb telephelyek rendezgetnek be a telepítendő csángók részére. Az első hazajövő csapat már tavasszal itthon rak fészket. A hazatörekvő csángó magyarok nem elesett, szegény emberek, van köztük olyan kisgazda, aki 10.000 kor. vagyonnal rendelkezik s nincs egy se, aki 1500 koronánál kevesebbel kezdené itthon az életet,

— Uj gazdasági szaklap. „A Gazda“ citnen egy köz- és mezőgazdasági heti lap első számát vettük, amely a kis- és középbirtokosok érdekeinek felkarolását vette programmjába. — Már első számában is több ügyeltemre méltó cikket közöl, többek között Szabó István (nagyatádi) orsz. képviselőtől a volt úrbéres gazdák sérelmei tárgyában továbbá a kisbirtokososztály szempontjából a mezőgazdasági kamarákról. Szakcikkeit a legelőkelőbb .szakírók: mint Kovácsy Béla gazd. akad. igazgató. Dr. Barna Balázs, Hegyi Dezső, Szilárd Gyula, Fíóderer Sándor gazdasági akadémiái tanárok Írták s többi rovatai is előkelő színvonalon, de mindenkor a kis- és középbirtokosok érdekeinek szemmeltartásával vannak szerkesztve.

— A román kereskedeinai szerződés. Bukarestben szorgalmasan folynak a tárgyalások a román, kereskedelmi szerződés megkötése érdekében. A főnehézség az, hogy a román husbebozatal engedélyezésenek ellenértékéül a textilárukra nézve jelentékeny vámkedvezményt kívánnak, amit Románia tekintettel saját textiliparának védelmére, vonakodik megadni. A szerződés csak 1917-ig terjedő időre köttetik, hogy a lejárat az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés lejártával egybeessék.

— Kertészeti kiállítás Szegeden. A kertészek országos egyesülete az idén Szegeden rendezi nagy szabású kiállítását, amelyen a magyar kertészeken kívül

igen sok külföldi kiállító is résztvesz. A kiállítás céljaira Szeged város közgyűlése a Tisza balpartján lévő egész Uj-Szegedet engedte át, a költségekre a tanács 1000 koronát szavazott meg, az idegeneket pedig a város a maga vendégéül látja. A kiállítás pünkösd két napján lesz.

Visszaélés az állati tápláló és gyógyszerekkel. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter szigorú rendeletben hívta föl a hatóságok figyelmét arra, hogy a miniszterileg nem engedélyezett, tiltott módon előállított és forgalomba hozott állati tápláló- és gyógyító szert minden esetben kobozzák el s azoknak készítői és forgalombahozói ellen a legszigorúbb büntető eljárást indítsák meg. A minisztert ennek a rendeletnek a kibocsátására az indította, hogy e tiltott állati táp- láló-poi*okkal és gyógyitöszerekkel, amelyek fölötte veszedelmesek az állatok egészségére, a fővárosban működő némely üzlet úgyszólván már az egész országot elárasztotta.

— Uradalmak figyelmébe. Békéscsabán állandóan és nagyobb számban kaphatók a mezőgazdasági munkások aratás, cséplós, cukorrépamüvelés és bármiféle mezei munkára. Akiuek mezei munkásra van szüksége, forduljon a békéscsabai hatósági munkásközve- titő hivatalhoz.

— Svájc és a magyar bortörvény. Ez ar. ország a maga sok vendéglőjével és nagy szállodájával kitűnő piaca lehetne a magyar csemegeboroknak. A hamisítások azonban ez országból is kiszorították borainkat, A svájci sajtó most foglalkozik az uj magyar bortörvénnyel. A Schveiz. Wirte Zeitung (Zürich) legutóbbi számában a következőket Írja : A zürichi magyar-osztrák konzulátus megküldte nekünk Magyarországnak az utolsó napokban életbelépett bortörvényét. Ez a törvény, különös tekintettel az úgynevezett tokajiborokkal űzött nagyszabású szédelgésre, igen szigorúan intézkedik. A törvény alapelve a bor természettől meglevő és a természetes fejlődés során kifejtendő tulajdonságainak megtartása és olyan vegyi összetételének megőrzése, a milyen eredetileg volt és a milyenné természetszerűleg tovább fejlődik. Ezután részletesen ismerteti az uj bortörvényt különös tekintettel a tokaji borok erélyes védelmére. Helyesléssel regisztrálja, hogy a borhamisítókat a törvény pénzbüntetésen felül elzárással is bünteti.

— Triestí Általános Biztositó Társulat. (Assi- curazioni Generali) Budapest, V., Dorottya-utca 10. Lapunk mai számának „Közgazdaság“ cimü rovatában közöljük a Triesti Általános Biztositó Társulat a legnagyobb, leggazdagabb és a legrégibb biztosító intézetünk mérlegének főbb számadatait. Teljes mérleggel a társaság mindenkinek, aki e célból hozzáfordul a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállítmány-, és betöréses lopás elleni biztosításokat. Közvetít továbbá : jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r.át. valamint baleset elleni biztosításokat az Első általános baleset ellen biztositó társaság számára. A társulat helybeli fő ügynöksége: Klein Vilmos.