Gazdák Lapja, 1909. április (8. évfolyam, 14–18. szám)

1909-04-02 / 14. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA április 2. alávetve, addig az alacsony állatárak az esemé- | nyekre egyáltalában nem reagáltak. Eltekintve | az igás állatok árának emelkedésétől, amit a megindult tavaszi munkálatok megokolnak, egyéb árhullámzás nem volt tapasztalható. Maga j ez a tény is igazolja a tőzsdei játék káros ha­tását, mely jogosulatlanul befolyásolja a termény­árak alakulását. Háború esetén a mezőgazdaság úgy növényi, mint állati termékei árának ará­nyos változáson kellene keresztülmenni. A külpolitikai helyzet hozta háborús ké­szülődés egyéb tekintetben is kiszámíthatatlan károkat okozott. Megakadályozta azt, hogy a közvélemény a felszínen levő fontos gazdasági kérdésekkel behatóan foglalkozzék s azok meg­valósulását visszavetette A szerb és bolgár kereskedelmi szerződést még nem kötötték meg. Élénken emlékezetben van a gazdatársa­dalom azon ellenállása, melyet ki kellett fej­teni, hogy mezőgazdasági érdekeinket ellentétes érdekkörök akciójával szemben megvédje, hogy keleti szomszédunknak a szerződés kapcsán jogosulatlan előnyöket ne nyújtsanak. A szer­ződések sora még korán sincs elintézve s előre látható, hogy gazdasági érdekképviseletünknek a szerb kereskedelmi szerződés megkötése alkalmával is síkra rell majd szállani a mező- gazdaságunkat fenyegető veszély ellen. S ebbe a harcba sajnos nem indulunk a siker biztos reményével. Ha az eddigi kárt és veszteséget tekintjük, melyet az előkészület okozott, annál jól esőbb megnyugvással konstatálhatjuk a békés hangu­lat uralomrajutását. Szeretnénk, ha ezt nemcsak a külpolitikára, hanem gazdatársadalmunkra nézve is konstatálhatnánk. Első gazdatársadalmi egyesületünk elnöki állása még betöltetlen s a Köztelek csendes falai nemsokára visszhangozni fognak a választásra összegyűlt, pártokra bom­lott gazdaközönség lépteinek zajától. A szét­húzás tehát ismét előállt. Késik az egységes agrárpárt megalakulása, melynek szükségét már hangoztattuk, mely hivatva volna arra, hogy a felszínen levő fontos gazdasági kérdéseket, a mezőgazdasági érdekképviselet, gazdasági nép­oktatás, birtokpolitikái törvényjavaslat ügyét fel­színen tartsa s törvényhozási elintézésüket siet­tesse. Egyetértés, egységkellgazdatársadalmunkba, hogy kivívhassa az őt megillető vezető szerepet! Az álom. A Gazdák Lapja 1. díjjal kitüntetett tárcapályázata. Irta : Krón Dénes gazd. intéző. Hajnali 4 óra. Vizpárával telitett, nehéz levegőjű, afféle igazi novemberi idő van. Lassan, többszöri kulcs­forgatás után kinyílik a gazdatiszti lak egyik ajtaja, a legszélső és kilép félálmosan, bosszúsan mormogva a fiatal írnok ur: Szabó Elemér. S ahogy ez a nyomott, nehéz levegő arcába csapódik, szeretne valami cifrát, nagyot mondani, de még mindig nincs annyira ébren, hogy ezt megtehesse. Nehéz, fáradt léptekkel megy a göböly istálló felé. — Odabenn már készen a kritrá- gyázással, várják jöttét az Írnok urnák, mert nála van a lezárt takarmány kamra kulcsa. — Megkezdődik az etetés. Elemér odatámaszkodik egy szarkaiábhoz, egy darabig elnézcgeti, amint a keveréket széjjel hordják, amint a göbölyök mohón hozzálátnak és tele szájjal falják a darás pácot, majd elunva ezt, gondolata más­felé kalandozik: A gazdász éiet változatos örömeire. — Bizony nem ilyennek gondolta ő a praxist, az életet 1 Mikor a vizsgák előtt a könyvek mellett ülve, tervezgette, építgette a jövő légvárait, máskép festette magának a jövő életet. Naponta 2—3 órát lovagolni, amikor nagyjában megnéz mindent, azután haza az ebédhez, utánna kártyázás a principálissal, vagy ledőlni egy órára, azután újra egy kicsit széjjel nézni a gaz­daságban ; majd jó ozsonna, miközben a szép házi kisasszonynak fogja a szelet csapni, utána újságolva­sás, vacsora végeztével pedig behajtani a közeli mező­városkába, ahol majd csak verődik össze valamire való vig társaság, mely előtt brillírozhat a praxi élet alatt tanult különféle képességeivel s melytől azonban te­kintettel állása komolyságára még éjfél előtt fog elbu- csuznf hogy reggeli 8 óráig kialudhassa magát. És milyen a jelen ? Lova ninc9, gyalog járhat, házikisasszonya sincs, csak a 40 év körüli tisztartóné, aki épugy, mint ura, törve beszéli a magyar. Princi­pálisa : a tisztartó ur, mogorva cseh ember, roppant pedáns, valahol Németország egyik egyetemén szerezte meg a diplomát és igy nem sokra becsüli Elemér el­méleti „ képzettségét. És amellett még milyen szigorú! Pontos, mint­egy vasutas, könnyen lobbanékony, mint egy haragos kapitány, kevés beszédű, de azért folyton mormog, mint egy medve. Nem elég, hogy ott kell lenni Elemérnek a reg­geli etetésnél, ellenőrzés kép még neki adta a takar­mány kamra kulcsát, — sokat beszélve az etetésnél való jelenlét fontosságáról és a cselédek megbizhatlan- ságáról — hogy csak akkor kezdhessék meg az ete­tést, ha Elemér künn van. Micsoda megalázás ! Azt kell tenni neki ezután, amit eddig a magtáros végzett. Keserű iróniakép óraláncára akarta fűzni azt a zsíros, a sok fogdosástól már piszkos fekete-barna zsinóron Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajai raktáron tart és legjutányosabb áron szállít v Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesito Szövetkezete, Szatmár, Rákóci-u. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom