Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-05 / 10. szám
febr. 26. GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal Be nem mindenki tudja, hogy nem célszerű a burgonyát vízben megfőzni. A vízben való főzés által a tápanyagok tetemes része eltávolodik, az egészségtelen gyümölcsnedv pedig bent marad. Ennek folytán sok helyen ma már a burgonyát csak párolják és e célra egyszerű, de amellett nagyon célszerű készülékek állnak rendelkezésre. Be van bizonyítva hogy a párolt burgonya táplálóértéke sokkal nagyobb, mint a főzötté, hogy könnyebben emészthető és mindenekfölött, hogy a párolt burgonyával való takarmányozás a marhánál : számos oly betegség elhárítására szolgál, amely az előbbi eljárás, tudniillik a burgonya főzése mellett keletkezhetett. Mily sokszor fordul pl. elő, hogy a burgonya éretlen avagy beteg állapotban szedődik. Mindkét eset- 1 ben az eddigi főzési eljárás mellett az egészségtelen ! anyag részint a vízben, részint magában, a terményben bent marad. Ha azonban a terményt pároljuk, az egészségtelen anyag a burgonyából elillan és a párolt termény minden veszély nélkül feltakarmányoz- hotó. A párolás haszna még abban is nyilvánul, hogy a beteg avagy kicsirázott terményt a párolókeszülékkel állandóan használhatóvá tehetjük, mert párolás után bevermeljük s ily módon hosszabb időre a romlástól megóvhatják. Jellemző, hogy tehenek és sertések a rothadt burgonyából készült takarmányt nem eszik, ha főtt, ellenben jó étvágygyal fogyasztják el, ha a burgonya párolva kerül eléjük. Egyébként a párolási eljárás mellett tüzelőanyagban is tetemes megtakarítást érhetünk el, mert a jó párolókészülékben előbb elkészül a burgonya, mint a főzőüstben. Ily párolókészülék beszerzését minden gazdának ajánljuk. Irodalom. A Sportsman Zsebnaptárra, mely a jövő hó elején jelenik meg, már most felhívjuk közönségünk figyelmét. A hasznos könyvecske ezúttal a szokottnál nagyobb terjedelemben fog megjelenni, mert bz egész Európára szóló versenynaptáron, s a monarchiában trainingben levő lovak névjegyzékén kívül tartalmazni fogja a monarchia összes nagy versenyeiben kötelezett lovak névsorát is. Az uj magyar bortörvény. Annak a könyvnek, melyet a Pátria nyomda r.-t. adott ki ezen a citnen, és melyhez a szükséges jegyzeteket és magyarázatokat dr. Drucker Jenő, a Bor. L. f. szerkesztője irta. most jelent meg a második kiadása. Az a körülmény, hogy alig öt héttel az első kiadás után szükségessé vált egy második kiadást rendezni, legcsattanóbb bizonyítéka annak, hogy ily könyvre nagy szükség volt. De azt is I igazolja, hogy szőlőbirtokosaink teljes tudatában vannak annak, hogy az okszerű borkezelésnek az uj bor- j törvény és a végrehajtási rendelet alapos ismerete j elsőrendű előfeltétele. Nem is volna szabad ennek egy j pincetulajdonos asztaláról, legyen az termelő, kereskedő J vagy vendéglős, hiányoznia. Aki figyelemmel lapoz- I gatja a törvényt és rendeletet és behatóan olvasgatja a j hozzáirt magyarázatokat, az nemcsak azt tanulja meg ; belőlök, mit nem szabad tennie, ha a törvényes határozatokkal összeütközésben jönni nem akar, hanem azt is, hogy miképen kezelje borát, rendezze be pincegazdaságát, hogy az a modem igényeknek megfeleljen. A bővített és javított második kiadás ára 1 K Kapható a Pátria nyomda r. t.-nál (Budapest, Köztelek) és minden könyvkereskedésben. Jelentés a Franciaországban 1908. évben tett juhászati tanulmányúiról, irta : dr. Rodiczky Jenő. (A gyapjuminősitő intézet 10 sz. közleménye, Pátria r.-t. nyomása.) Dr. Rodiczky Jenő ismét egy tanulmányának kiadásával gazdagította a szakirodalmat, mely minden juhtenyésztéssel foglalkozó gazdára nézve pótolhatatlan káté, mert megtalálandja e műben azon fontos utasításokat : miként tenyésszen és ne tenyésszen, miként lehet egy tenyészetet értékben növelni vagy elrontani. De a mi a fő, talál benne oly címeket, melyek importok idejében megfizethetetlenek, főleg hogy hol található jelenben Francaiaországban a jó, jobb és legjobb tenyészanyag. Dr. Rodiczky nagy tudása, éles szeme, mint mindenkor, ezen műben is érvényre jut, melyben azon hasznos irányzatok és tenyészutasitások is benne foglaltatnak, a melyeknek okszerű kihasználását juh- tenyésztőink szives figyelmébe ajánljuk. Még egy egész serege a francia gyapjúk finomságainak, nyűrhatóságainak és szilárdságméréseinek zárja le a művet, melyet különben még 26 ábra diszit. Egészségi tanácsok a földmivelöknek. Dr. Osváth Albertet megbízta Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, hogy írjon a magyar nép számára olyan kis könyvet, mely a népnek beteges állapotában tanácsadója legyen s melyből az olvasó megtanulja, hogy mikor egészsége, épsége veszedelemben forog, mit kel tennie addig is, mig orvost kap, aki azután betegségében megsegíti. E megbízás eredményeképen a földmivelésügyi miniszter kiadványai között egy igazán értékes munka jelent meg : „Egészségi Tanácsadó, olvasókönyv a magyar földmivelő nép számára“. Ez a könyv egyszerűen, de érdekesen ismertet meg bennünket a hazánkban föllépő összes betegségekkel és azokkal a tennivalókkal, amiket e betegségek megelőzése iránt tennünk kell, vagy amiket az orvos eljöveteléig magunk is megtehetünk. A modern higiéné szabályait a gyakorlati ember észjárásával idomítja a falusi földmivelő nép életviszonyaihoz és gondos tanácsai kiterjednek nemcsak a lakás tisztántartására és szellőztetésére, hanem a fogak kímélésére, az evésnél követendő egészségügyi szabályokra, a tüdővésztől való óvakodásra, a sebek tisztántartására stb. is. A betegek ápolásának tudnivalóit külön fejezetben tárgyalja, amelynek gyakorlatilag különösen fontos része népünk ismert szokásai közepette a gyermekágyas asszonyok gondozása. A könyv tartalmának tudományos értékét dr. Kétly Károly egy. tanár elismerő bírálata igazolta. A most ismertetett könyvecske el fogja vinni az egészség megóvásának és helyreállításának fő tudnivalóit a falukba és a tanyákra, melyeknek egyszerű népe bizony nagyon keveset tud a modem
