Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-19 / 12. szám

12-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 10. összevonások és szó alkotások utján képzett műsza­vakat, a mennyiben azt a nemzetközi és belföldi álta­lános távirószabályok engedik, éppen úgy elfogadják és dijjazzák, mint az ilynemű, eddig használni szokott kereskedelmi műkifejezéseket. — A tavaszi állatösszeirás. Darányi földmivelés- ügyi miniszter körrendeleté alapján a törvényhatóságok területén most folytatják az 1894. évi XII. törvénycikk alapján a haszonállatok összeírását. A szarvasmarhát, lovat, szamarat, öszvért, sertést, juhot és kecskét a legelőre kihajtás előtt, de legkésőbb március végéig kell összeírni és állategészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. A miniszter az állatok összeírásához megfelelő nyomtatványokat küldött szét. Fölhívta egy­úttal a polgármestereket, a járási főszolgabirákat, hogy az állatösszeirással megbízottak szabatos munkáját lcgéberebbcn ellenőrizzék. Ugyancsak fölkérte a vár­megyék alispánjait, hogy a közgazdaságilag jelentékeny munkálat szabatos végzése s ennek legkésőbb május 1-éig hozzávaló beküldése iránt körültekintő intézke­déseket tegyenek. Kivételt tesz a miniszter olyan ha­vasi helyekkel, a hol a bejárás áprilisban éppenséggel nem történhetik meg. Ezeken a helyeken az összeírást legkésőbb május lű-éig kell végezni. Hangsúlyozza a miniszter, hogy a városi hatóságok és járási főszolga­bírók, mint közvetlenül vezető hatóságok megfelelő eljárásán fordult meg az összeírás sikere, ennélfogva számit a miniszter hivatalos kötelességtudására, hogy ez a tisztán a közigazgatás rendes eszközeivel végre­hajtandó munka meg fog felelni annak a fontos cél­nak, melyet szolgálni hivatva lesz. — A szerb szorzödss ügy*. A szerb kereske­delmi szerződés ügye eldőlt és pedig úgy, hogy már­cius végén túl, amikor a provizórium lejár, nem fog­juk a szerbekkel, legalábbis az eddigi alapon a szer­ződést megújítani. Kétségtelen, hogy a szerbek maga­viseleté, melyet egvfél évóta velünk szemben tanúsítottak nem teszi indokolttá, hogy azt a többféle anyagi áldozatot, melyet a kettős monarchia a baráti jó viszony fenntartása érdekében hozni hajlandó lett volna, a tör- j téntek után meghozza. Az osztrák kereskedelmi körök i ugyan nagy előzékenységet kivannak mutatni a mező- ! gazdasági érdekek feláldozása árán, de ez az előzé- | kenység feltétlenül meg fog törni, ha mi magyarok gazdasági szempontból nemcsak hogy több kedvezményt nem vagyunk hajlandók nyújtani, mint az eddigi szer­ződési terv szerint, hanem még ennyit 6em. A jelen j körülmények szerint tehát április elsején Szerbiával szemben az egész vonalon életbelépnek az autonom vámtételek. — A romániai kereskedelmi szerződés es a szé­kely ipar. A romániai kereskedelmi szerződés megkö­tése immár biztosítva van, sikerült megszüntetni azokat az akadályokat, amelyek megnehezítették a szerződés aláírását, néhány nap múlva alá is fogják irni a szer­ződést s ezzel elkerültük, hogy most, amikor a szerb háború veszedelme fenyeget, vámháboruba kevered­jünk — Romániával. A románia kereskedelmi szerző­désnek az ország, különösen pedig a székely ipar szempontjából is nagy fontosságot kell tulajdonítanunk Ismeretes, hogy a székely ipar fellendülésének egyik hatalmas eszköze az a kelendőség, amelynek a székely iparcikkek Romániában örvendtek. Egy ujabbi romániai vámháboru megint megakasztotta volna a székely ipar­cikkek kivitelét s a székely ipar, a melynek fellendíté­sére a kormány erkölcsi és anyagi támogatással törek­szik, tevékenységében hosszú időre meg lett volna bénítva. így azonban elkerültük ezt a veszedelmet s a székelj' ipar munkájának eredményeit a Romániával megkötőit kereskedelmi szerződés fogja fokozni. Gaz­dasági, kereskedelmi és ipari érdek egyformán meg­követelte, hogy a szerződés megkötésének utjából min­den akadály elháruljon s ez sikerült is mert a romániai kereskedelmi szerződést legkésőbb e hó 22-én aláírják. — Lévásártér kibővítése Szatmáron. A Szatmár­i-negyei Gazdasági Egyesület megkereste Szatmár sz. kir. város tanácsát, hogy a hat országos vásár alkal­mával a lóvásártér mellett fekvő katonai gyakorlótér egy részét lovak jár tatására, valamint kocsik elhelye­zésére engedje át. a tanács, minthogy a katonai állo- másparancsnokság a gyakorlótér felerészét a jelzett időre átengedte, utasította a város kapitányi hivatalát, hogy országos vásárok alkalmával a gyakorlótérre nyíló kaput nyittassa ki. A főkapitány elrendelte to­vábbá, hogy a kapuhoz állított két gyalogrendőr a lé- vásártérröl a gyakorlótérre csak azon lovakat engedje ki, melyek próbahajtás végett hajtatnak ki, a vásárra felhajtott lovak csak az előirt állategészségügyi vizs­gálat mellett, az állatorvosok rendes tartózkodási he­lyén legyenek behajthatok a gyakorlótérről a vásártérre ; állategészségügyi vizsgálat nélkül lovak be nem bocsát­hatók, nehogy ragályos betegségek behurcoltassanak. — Megszűnt árvizveszedelem. A Szatmármegyc Szamos- és Krasznamenti községeit fenyegető árvíz­veszély megszűntnek mondható. Az előző napokban veszedelmes mérvű áradással szemben most már teljes pozivitással jelezhetjük, hogy árvíztől tartani többé nincs ok, mert a folyók jege, némi kis torlódások után csendesen elvonult s igy a viz szabad lefolyása elé vármegyénk területen akadály nem gördül. — Községi legelők felosztása. A főldmivelésügyi miniszter kimondotta, hogy a községi tulajdont alkotó legelők is épp úgy, mint a közbirtokosságiak, csak a főldmivelésügyi miniszter engedélyével oszthatók fel. — A telepítés és parcellázásra vonatkozó törvény­javaslat. Darányi Ignác főldmivelésügyi miniszter, hogy a telepítésről, a parcellázásról és egyéb birtok politikai intézkedésekről szóló törvényjavaslatot a nagyközön­ségnek is hozzáférhetővé tegye, azt a minisztérium hivatalos kiadványai között is megjelentette. A terje­delmes kötet, mely a javaslat indokolását is tartal­mazza, a könyvkereskedésekben egy koronáért kapható, de minden ielkész, tanitó, községi jegyző és földmive- léssei foglalkozó ember, ha ez iránt levelezőlapon a főldmivelésügyi minisztérium könyvtárához fordul, in­gyen hozzájuthat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom