Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-05 / 10. szám
márc. 5. GAZDÁK LAPJA 5-ik oid&l előleget tagjaitól az 5%-on belüli kivetés utján behajtja. A fentiekből látható, hogy a községi szövetkezetek teljes autonómiával bírnak, a tagok csak annyi biztosítási dijat fizetnek, amennyi a tényleges kár, és minthogy ily szövetkezetekben a visszaélés majdnem kizártnak mondható és gyors és közvetlen eljárás által sok kár elhárítható, de mindenesetre csökkenthető, az állatbiztosító szövetkezetek utjáni biztosítás a legolcsóbb és legigazságosabb állatbiztosítási mód. Az állattenyésztés fejlesztése rétek és legelők létesítése által. Jó rétek és legelők, melyek tápanyagokban nem szűkölködnek, legbecsesebb tulajdonai az állattartó j gazdának. Ám a rétet és legelőt, ha azt akarjuk, hogy I jó állapotban legyen, ép úgy kell gondozni és trágyázni, akár a szántóföldet. Ezer és ezer hold lege- ? lőnk van, mely még sem istáló-, sem műtrágyát soha nem látott. Ezeket a sovány legelőket alapos trágyázással, elsősorban műtrágyázással kellene böteruiővé tenni. Ily módon ugyanazon területen jóval több állatot | tudunk eltartani s az állattenyésztésből származó hasznot növelhetjük anélkül, hogy a kultúrnövények termelésére szánt területből bármit is elvontunk volna. Téli tojástermelés. Manapság a legcélravezetőbb mód a gazdálkodás jövedelmezővé tételére az állattenyésztés fejlesztése j rétek és legelők létesítése által. A gaboaanemüek ára nagy ingadozásoknak van kitéve, a munkaerő egyre kevesbedik és drágul, úgy hogy a gabonanemüek termelése az ország sok vidékén egyáltalán semmi tisztajövedelmet nem hoz. Ez a szomorú tény különösen azon vidékekre áll, amelyeknek éghajlati viszonyai kevésbé kedvezők. Ilyen helyeken előfordulnak esetek, midőn a gabonát előállítási áron alul lehet megvenni. Másrészt azonban azzal az örvendetes jelenséggel találkozunk, hogy a hetvenes évek végétől kezdve az összes állati termékek jelentékeny áremelkedést mutatnak. A népesség széles rétegének viszonyai ettől az időtől számítva nagymértékben megjavultak. A húsfogyasztás ennek következtében növekedett s a szaporodó népességgel évről-évre most is növekszik. Amerika a gabonatermelés terén könnyen versenyre kel velünk, de ami a friss húst illeti, nem kell tőle tartanunk. A nagy távolság sa hús romlandósága e tekintetben megvéd bennünket. Mindezek arra mutatnak, hogy az állattenyésztés j fejlesztésére kell törekednünk. Az állatlétszám nőve- j lése azonban esak a takarnaánytermelés kiterjesztése és a legelők megjavítása mellett lehetséges. A legeltetés, mely 40—50 évvel ezelőtt az állattenyésztés alapja volt, manapság majdnem teljesen megszűnt. Pedig a legeltetés előnyei igen nagyok, az állatok a szabadban egészségesen fejlődnek, mig az istállóban számos betegségnek s főképen a tüdővésznek vannak kitéve. A majorságnevelés úgy ér valamit, ha télen is van annyi tojásunk, hogy eladhassunk belőle, miután tudvalevőleg akkor a legdrágább. Hogy ezt elérhessük, mindenekelőtt azon kell lennünk, hogy erre alkalmas fajtát neveljünk. A könnyebb fajta tudvalevőleg télen át nem igen tojik, bárha akad e tekintetben köztük is kivétel. Általánosságban azonban többet ér a nehezebb fajta. Különösen jó erre az orpington, mely télen át is csak oly jó tojó, mint nyáron. Ha a korai kelésből nevelünk tojót, az a hideg időszakban jóval több tojást ad, mint a késői kelésü tyuk. Mindazonáltal a túlságos korai költés nem ajánlatos, legjobb téli tojó a márciusi és áprilisi tyuk. A nehezebb fajta tyúkot két esztendőnél tovább ne tartsuk, mert a harmadik esztendőben könnyén szed | magára zsírt és akkor vagy keveset, vagy egyáltalán | nem tojik. Legelőnyösebb módja a tenyésztésnek, ha kétharmadrészben fiatal és egyharmadrészben öreg tyúkot tartunk, mert télen a fiatalabbja tojik jobban, mig nyáron viszont a vénebbje is szaporább. Még a fajta megválasztásánál is fontosabb kérdés a majorság etetése. Télen adjunk nekik zabot és kukoricát, különösen a kicsirázott zab kitűnő tyukeleség és nagyon kedvező befolyással van a tojáshozamra. Legjobb az olyan zab, melynek csirája 0—10 mm. hosszú. Ez képezze a reggeli táplálékot, mig estére kukoricát adjunk. Az cleségbe vegyítsünk finomra vágott főtt húst, 10—15 gr.-t számítva egy-egy tyúkra. Nagyon jó hatással van a tyúkra, úgy egészségi állapotára, mint tojó képességére, a leforrázott és Roth Bankház . BUDAPEST. ~— Bank - központunk : VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágosiíáít. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: förlezztéses kölcsönöket földbirtokra és bárházakra 10—75 éves törlesztésre 3<>/e— 31/2*/«—4*/»—4i/a'/e-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket H-od és 111-ad helyi betáblázésra 5 15 évre 5%-al, esetleg 5V2°/ö-al- , . . , Személy-'és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2*/2—10 évi időtartamra, w Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek es Katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. irtékpapirokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-aig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredmény- nyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. (onvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törleszteses-, személyi- és váltokölcsönt. .. ,. , , lindennemü be'- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk, .enzugy' szakba vagO linden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoponoknál levő összeköttetéseinknél fogr a legelőnyösebben onvoUtunk le Bankházunk képviseletére megbizhaió egyéneket felveszünk. —
