Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-12 / 11. szám
12-ik «khd GAZDÁK LAPJA március 12. ayár László szövetségi igazgató és az elnökség tagjai fejtegetik a kisbirtokossá^ szervezkedésének szükségességét. — A Szat»árB?egyei Lóversenyegylet folyó hó 10-én délután 4 órakor a Pannónia különtermében igaz- gatórálasztmányi gyűlést tartott, melyen jelsnvoltak bér. K o v á t s Jenő elnöklete alatt C h o 1 n o k y Imre, G a 1 g ó c z y István, bér. K o v á t s Miklós, bér. K o- v á t s Sándor igazgatósági tagok és Poszvék Nándor titkár. Felvétettek a következő uj tagok : ifj. C h o 1- n o k y Imre, Lengyel Alajos, P e t h ő György, báró V é c s e y László. Elnök bejelentette a gyűlésnek, hogy az egyesület készpénzvagyona K 3756‘37; nevezési hátralék K 80, tagdijhátralék K 6000, tribünök anyag- értéke K 400, összes vagyon tehát K 10236‘37, mely összegből azonban a tagdijhétralékok egy része leírandó. A tagdijhátralékok átvizsgálása céljából bizottság küldetett ki bér. Kováts Jenő elnöklete alatt, melynek tagjai Cholnoky Imre, Galgóczy István, Kölcsey Gábor és a titkár. A számadások átvizsgálására kiküldettek bér. K o v á t s Jenő einöklete alatt Cholnoky Imre, Kölcsey Gábor és P e t k ő György. Elhatározták ezután, hogy a f. évi lóverseny szeptember 20-án lesz megtartva s a versenyfeltételek megállapítására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai: bér. Kováts Jenő elnöklete alatt Cholnoky Imre, Gal- góczy István, Kállay Szabolcs, bér. Kováts Miklós és a titkár. Ugyanezen bizottság utasítva lett, hogy a pályakérdésben javaslatot tegyen, esetleg e célból Szat- rnár városával érintkezésbe lépjen. A Gazdák Lapjának megváltozott terjedelme folytán a lap a versenyegylet minden tagjának díjmentesen expediálható ne» lévén, abban állapodott meg a gyűlés, hogy hivatalos közlönyéül továbbra is a Gazdák Lapját tartja meg, s elfogadta a kiadóhivatal azon ajánlatát, mely a lap kedvezményes előfizetési árát a versenyegylet tagjai részére évi 6 koronában állapítja meg. Ezután tudomásul vette a gyűlés a Vidéki Versenyegyletek tavaszi gyűlésének határozatait s végül utasította a titkárt, hogy a színháznak szept. 25. és 26-ra való átengedése tárgyában Szatmár városánál lépeseket tegyen. — A szatmári bikavásár. A Szatmérmegyei Gazdasági Egyesület folyó hó 10-én tartotta meg szokásos bikavásárját, moly igen szép eredménnyel járt. A felhajtott anyagban a tarkák mindjobban dominálni kezdenek, ami állattenyésztésünk fejlődése tekintetében örvendetes jelenség. A bíráló bizottság bér. Kováts Jenő elnöklete alatt a kerületi gazdasági felügyelőből, Csaba Adorján, Freund Lajos, Madarassy Dezső földbirtokosokból, Erdős Dezső és Netter Kálmán állatorvosokból állott. Felhajtatott kb. 80 drb. tenyészbika. A magyar fajtából kiváló apaállatokat küldött báró Vécsey csegüldi gazdasága, a Jézustársaság gazdasága (mezőhegyes!), Cs. Mayer Sándor Krassó; Cs. Maver Samu, Szilágyi Ferenc Csenger, Kiéin Móric és Kölcsey Zoltán Tunyog. A tarkák közül kiváltak Dömahiűy István törzskönyvezett bikái és Brunner Károly 6 drb. szép tarka bikája. A vásáron idegen vármegyékből is voltak vevők, emelve annak különben is élénk befolyását. Eladatott 28 bika szilárd árak mellett. A bíráló bizottság a következőképen osztotta ki a dijakat: Magyar fajta 3 évesek: 1. br. Vécsey László, 2. Szatmári Jézustársaság, 3. Klein Mórinc. Magyar fajta 2 évesek: 1. Szatmári Jézustársaság, 2. Cs. Mayer Sándor, 3. Kölcsey Zoltán, 4. Cs. Mayer Samu. Tarka bikák: 1. Domahidy Pál, 2. Brunner Károly, 3. Andaö József. Oklevelet kaptak: Kun András és Osváth Antal Csengerből. — Kender- és lentermelésünk fejlődése. Körülbelül tiz éve, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter a gazdaközönséget kormányzati intézkedésekkel a kender- és lentermelés ügyének fokozottabb fölkarolására ösztönözte. A tett kormányzati intézkedéseknek hatása érdekesen mutatkozik. Amíg 1897-ben Magyar- ország kenderkivitele 1,343.881 korona értékű, a fonal- kivitel értéke pedig 9425 korona volt, noha politikai és közgazdasági nehézségekkel kellett ezalatt megküzdeni, tiz év után a kenderrost-kivitel 9,320.954 koronát. a fonal kivitel 480.879 koronát tesz ki. Mig a lenrost-kivitel 1897-ben alig pár szer koronára rúgott, addig 1907-ben a Ienrost-kivitel 1,107.277 korona, a fonal-kivitel 816.414 koronára emelkedett. Ez a néhány számadat azt mutatja, hogy azok az áldozatok, a melyeket a földmivelésügyi kormány a kender- és lentermelés érdekében hozott, nem maradtak hatástalanul, sa viszonyok ellenére is számottevő eredményre vezettek. — Nemzetközi kertészeti kiállítás Budapesten. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület 25 éves fennállásának évfordulója alkalmából nagy országos és nemzetközi jubiláris kertésieti kiállítást rendez 1910. május 5-től 15-ig a városligeti nagy iparcsarnokban és az azt környező park részletben. Á kiállítás fővédnöke József főherceg, védnöke Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, az elnöki tisztet emőkei Emich Gusztáv udv. tanácsos, egyesületi elnök és Bárczy István dr., polgár- mester viselik. A kiállításon való részvételre már eddig is több bejelentés történt. Nevezetesen nagy érdeklődéssel fogadják a kiállítás eszméjét Belgium, Ausztria, P'rantiaqrszág és Németországban és az eddigi érdeklődés után ítélve, biztosítva van a külföldi kertészek részvétele, úgy hogy a kiállítás igen nagyarányúnak Ígérkezik. A mezőgazdákat érdekelni fogja, hogy az utóbbi két évben aa impregnált répamag körül keletkezett vita és a szaksajtéban fejlődött tollhare jelenleg mily fordulatot vett. Határozottan annak a pártnak győzelmével végződött, mely az impregnált répamag mellett foglalt állást. Ugyanis mint értesülünk, a répa- mag termelés hazájában Quedlinburgban (Eszak-Né- metország) gazdák és kereskedők kívánságára „Répamagot Impregnáló Vállalat, létesült Waegenes és Társa cég alatt, ahol bizonyos illeték ellenében úgy gazdák mint kereskedők impregnáltathatják répamagjaikat. Ezen a mezőgazdaságra fontos vállalat hónapok óta van üzemben és mint halijuk, rendkívül igénybe van véve. így tehát a gyakorlat ismét rácáfolt a szürke teóriára, és az a tudomány, moly az impregnálás ellen agitált, csődöt mondott. Hogyan is mondotta boldogult Puiszky: „A kutya ugat, a karaván halad.“
