Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-12 / 11. szám
márc 12 GAZDÁK LAPJA 9-ite oldal megszabadítsuk, a következő egyszerű, de sikeres módon járjunk el: Készítsünk szódából telített oldatot, vagyis addig tegyünk vízbe szódát, míg csak az felbirja oldani. Ha már több szóda nem oldódik fed a vizben, akkor kész a telített oldat. Ezt az oldatot aztán ugyanannyi vízzel keverjük, ß ebből a kellő mennyiséget, 6 litert számítva a hordónak minden hektoliter űrtartalmára, a hordóba öntjük. Vagyis például egy 5 hektoliteres ; hordóba 30 liter ilyen vízzel hígított oldatot töltünk, j A hordót aztán 24 órára az egyik fenekére, másik 24 órára pedig a másik fenekére állítjuk. Ezen idő elmúltával oldalt fektetjük a hordót s ide-oda görgetjük, hogy a szóda a belső részeket mindenütt jól megöblögesse, inegáztassa. S ezt a hengerelést Daponta 7—8-szor gyakoroljuk. így teszünk pedig 5—C nap egymásután a hordóval, rnidőu kieresztjük belőle a folyadékot, a hordót pedig tiszta vízzel kiöblintjük. Ezen tiszta vízzel való öblögetést aztán annyiszor ismételjük, inig csak a víznek a legcsekélyebb lugize is el nem íiinik. Ekkor már egészen tiszta lesz a hordó s mindjárt bele lehet fejteni a fehér bort. Mire vigyázzunk a szarvasmarha vételénél ? Az anyaállat megválasztásánál fősulyt helyezzünk a mellkas és a far alakulására, fejlettségére. Minél dengá- sabb, öblösebb és mélyebb a mellkas, annál nagyobb tüdő s szív foglalhat abban helyet, illetve annál jobban kitágulhat úgy a tüdő, mint a szív, már pedig minél szabadabban működhetik az állati testnek ezeu j két legfontosabb szerve, auuál jobban fejlődhetik az j állatnak nemcsak teste, de egyes termő alkotó kép»«- j ségi is. így az állat munkaképessége, kitartása, szívóssága, de tejtermelése is jobb, mint ellenkező esetbe*. A far helyes alakulása, vagyis a kellő hosszúságú és széles far a tágas medencének kifejezője, már pedig minél tágasabb a medence, annál job- j bán fejlődhatik abban nemcsak a magzat, hanem ily medencealakulásnál az elles is könnyebben történhetik. Igás állat nevelésénél lényeges a mar fejlettsége is, főleg szarvasmarhánál, mert hiszen tudjuk, hogy a járomhuzáskor a mar játsza a főszerepet, tehát alacsony, vagy épen üres maru állatok megvételétől, vagy ilyenek tenyészanyagul való használatától tartózkodjunk ! Da az éles, sovány mar sem jó; a lábak helyes állását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ha az aeya- állatok kiválasztása fontos szerepet játszik e téren, úgy az apaállatok kiválasztása rnóg nagyobb figyelmet igényel, mert az áföröklési képesség sokkal nagyobb az apa-, mint az anyaállatoknál. Az apaállatoknál a már elmondottak szintén mérvadók ; Magától értetődik, hogy az ivarszerek, a herék megvizsgálását el ne mulasszuk, nehogy valamely idült herebántálorn folytán a herék működésű részben vagy egészben akadályozva legyen s így az apaállat hasznavehetetlenné váljék. A tenyész- és tojó pekingi kacsák takarmányozása. Á párosítás idejében a tenyészkacsáknak ajánlatos a takarmányt következőképe* összeállítani: 3 rész búza- korpa, 1 rész 7 vagy 8-as búzaliszt, 1 rósz tengeri dara, 5°/o marhahusliszt, 3% grit (apró silica-kavicsok) és anuyi szecskázott zöld takarmány, amennyi a kacsáknak jól esik. Ez utóbbi áll lóhere vagy lucerna, zabosbükköny, tépett és szecskázott kukoricaszárból, zöldségfélékből stb. E keverék naponkint 2-szer reggel és este omlósán etetendő és az állatoknak szabad mozgás adandó. Mint minden párosítandó szárnyasnak ajánlatos még d. *. 2 órakor csírázott zabot adni, hogy a megtermékenyítés százaléka emelkedjék. (4 1. — 60 tyúkra, 6 1. — 60 kacsára, * 1. — 60 ludra vagy pulykára a helyes adag). A fentebb említett takarmány hidegebb időjárás alkalmával langyos, később hideg vízzel omlóssá teendő. A tojókaesákuak adjunk a tojó saisonban : egyenlő arányú buzakorpa és tengeri darához 10°/# marhahús- lisztet, 20°/# 7. vagy 8-as buzalisztet, 10% répát (takarmány, murok, cukorrépát vagy utóbbinak szeleteit) vagy burgonyát, 15% szecskázott zöldtakarmányt (olyanokat, minta tenyéizkacsáknak). Ezeu takarmány egyszer etetendő. Délben a fenti recipe szerint csírázott zabot és este szemes eleségeí, leginkább tengerit. A tojókacsák előtt álljanak mindenkor grit, őrölt ossstriguhéj és apró faszéndarabok. Irodalom. Az árpa termelése különös tekintettel a sörárpára. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás kísérletei alapján irta Cserháti Sándor. Az árpa, elsősorban a sörárpa, egyik legfontosabb terményünk, ez az egyedüli gabonafélénk, melyből számottevő exportunk van. Kivitelünknek akadályai egyre nagyobbodnak, melyekkel legjobban úgy küzdhetünk meg, ha igyekezünk minél kifogástalanabb minőséget hozni a piacra. Ismeretes dolog, hogy egy gabonafélénél sem tapasztalható oly nagy különbség a minőségben, mint az árpánál. Befolyást gyakorol erre a talaj, az éghajlat és a termelés módja, az utóbbi igen jelentékeny mértékben. Tekintettel az árpatermelés nagy fontosságára az országos m. kir. növénytermelési állomás felállítása vagyis 17 év óta a gazdák közreműködésével végzett kísérletezéssel iparkodott megállapítani, hogy a fajtának, a mivelésnek, a trágyázásnak ' stb., minő befolyása van az árpa termésére és minőségére. Ezen kísérletek eredményét, melyek részletenként már közre adattak —- dolgozta fel Cserháti Sándor a 62 oldalra terjedő füzetben, mely hasznos Útmutatásul szolgál az árpát termesztő gazdáknak. Ajánljuk e füzetet a gazdaközönség figyelmébe, melyet az érdeklődőknek megkeresésre ingyen küld meg az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyaróvárait. fóajláth József gróf felolvasása. Az oszrák köz- gazdasági társulat (Gesellschaft Österreichischer Volkswirte). f. hó 2-án tartotta meg 180. teljes ülését,
