Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-12 / 11. szám
Hiárc. 12 GAZDIK LAPJA 7-ik ol dal Mint a növények állóhelyének az a feladata, hogy a növényt szilárdan tartsa és gyökereit abba a helyzetbe hozza, hogy szótterjeszkedhessenek ; mint a tápanyag szállítója, kell hogy a tápanyagokat a lehető legnagyobb tömegben és a növény által felvehető állapotban tartalmazza, illetőleg a talajban a bomlási és korhadási folyamatoknak úgy kell lejátszódniok, hogy a talajalkatrészek tömegéből miudig elegendő mennyiségű növény tápanyag oldódjék felvehető alakban és hogy e tápanyagok a növények által felvehető állapotban maradjanak. Laza talajon (pl. homokon) tehát a talajmegmunkálással arra kell törekedni, hogy a szerves anyag a talajban hatását kifejtse, mert ez nemcsak befolyásolja vegyi tulajdonságait, amennyiben felvehető növényi tápanyagtartalmát növeli, hanem bontási ágenseket is fejleszt és arra képesíti a talajt, hogy több gázt és folyadékot tarthasson vissza, szóval megjavítja a talaj fizikai tulajdonságait is. Minél nagyobb a talaj homoktaxtalma, annál csekélyebb tápauyagkészlete és annál lassabban megy végbe bomlása, ennek folytán annál kedvezőtlenebbek fizikai tulajdonságai növénytermesztés szempontjából. A könnyű talaj megmunkálásánál mindenekelőtt arra igyekezzünk, hogy különben is esekély nedvesség- tartalmát lehetőleg soká megtartsuk. Ha a könnyű talajokat tavasszal szántjuk, akkor kiszáradásukat mozdítjuk elő; ha azután csapadékszegény időszak áll be, akkor a növények növekedése talajnedvesség híján erősen vissza fog maradni. Azért könnyű talajokra vonatkozólag az az alaptétel áll, hogy minden szántó- munkát ősszel kell befejezni és tavasszal ne nyúljunk a talajhoz, hogy vizpárologtatását elő ne mozdítsuk. A mezőgazdaság üzemi viszonyai azonban nem engedik meg mindig ennek a szabálynak szigorú alkalmazását, mert többnyire előáll az az eset, hogy tavasszal istállótrágyát kell beszántani. Ez egyébként nem olyan nagyon veszedelmes a talaj víztartalma szempontjából, mert az istállótrágya a talajnak azt a képességét, hogy vizet visszatartson, fokozza. Mindennek dacára azonban könnyű talajoknáJ is előnyösebb az istállótrágyát már ősszel 10— 127a cm. mélyen alászáutani, a mezőt durva barázdáltságban twasiig meghagyni, bevetés előtt élesen megboronálni és vetőmag nélkül beállítani. Még*burgonyánál is kel lene ezt az alapelvet alkalmazni, amelyet aem szántás után, hanem ásóval és ültető géppel kellene berakni. A sekélyen végzendő tarlódöutés után rögtön a boronálást kell alkalmazni, mert ezzel nemcsak meg■ óvjuk a talajt a riz elpárolgásától, hanem az alászántott növényi alkatrészek gyorsabb korhadását is idézzük elő. Szem előtt kell tartani, hogy a könnyű talajok kikészítése tisztán megmunkálás révén nehezen megy végbe, azért mindjobban {kellene a zöldtrágyázást alkalmazni, amely ez esetben nemcsak táphatása miatt előnyös, hanem annálfogva, hogy humuszt képez a talajban, meliorációnak is tekinthető. Addig, araig a humuszmennyiség a könnyű talajban tulcsekély, nem is szabad mélyen szántani, mert j ezzel a talajnak nehezen megteremtett jó tulajdonságait hosszú időre ássuk el. Kétszeri szántásnál többet alkalmazni ősszel könnyű talajon szintén hátrányos volna, mert ezzel I nemcsak a viz elpárolgásának a veszélyét növelnök, : hanem a talajt túlságosan meg is lazitanók; a fellazi- j tás folytán előálló nagyobb levegőkeringés pedig a ! talajban foglalt humusz túlságos oxidációját idézi elő, a ' humuszt pedig szaporítani kell és nem szétrombolni. i ~ .... , A gyenge őszivetések felse- gitése. Az őszivetés igen sok gondot okoz a gazdának. A talaj többnyire száraz, úgy, hogy a mag nem tud kikelni, más alkalommal pedig a kedvezőtlen tél ritkítja meg a kikelt vetést. A gyenge és ritka őszivetések maguktól ritkán javulnak meg sőt ellenkezőleg ellepi azokat a gyom s a tulajdonosnak kettős kára | van: egyrészt & gyenge termés, másrészt az a munka, j melyet a föld gyomoktól mentesítése céljából végezuie kell. Erősen érdekében áll tehát a gazdának, hogy a gyenge őszi vetéseken, amennyire tőle függ, segítsen. Kizsarolt, elgyengült talajon természetesen minden törekvés hiábavaló lesz; ahol a vetés nem talál ... a talajban táplálóanyagot, ott nem indulhat fejlődésnek. Jó erőben levő földön azonban, melyen a vetés a kedvezőtlen körülmények folytán lett gyenge és I ritka, a vetést fel lehet segíteni és pedig idején aj- ! kai mázott fogasolással és chilisalétromml való fejtül- 'gyázással. A fogasolás tulajdoiképen csak a kötött talajokon célravezető vagy az olyan földön, amely a megcsere- pesedésre hajlandó. A megcserepesedett felsöréteg már csak azért is káros, mert nem bocsátja a levegőt a 1 talajba, minek következtében az ásványi alkatrészek ! felbomlása megakadályoztatik. Az ilyen talajokon a I tavaszi fogasolás elkerülhetetlenül szükséges. A ieg- ; alkalmasabb időpont az, mikor a talaj felső rétege Poszvék Nándor Gazáasági Szakiroaaja Szatmapon „GAZDAK LAPJA“ szerkesztősége és kiadóhivatala Az Agrár és járadékbank kér. képviselete. Üzletágak : Birtokok adás-vételének közvetítése. — Kölcsönök közvetítése. — Konvertálások. Szakértői véleményezések. — Fuvarlevelek, számlák felülvizsgálata. Termények és állatok bizományi adás-vétele. — Mezőgazdasági gépraktár. — Gépek és mindenféle gazdasági szükségleti cikkek beszerzése.
