Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)
1909-03-12 / 11. szám
raárc. 12 GAZDÁK LAPJA 3-ík oldaljobbágyság megszüntetése óta nem történt, j Egyformán védelmébe veszi a különböző birtok- i kategóriákat s harmónia, összhang létesítésével igyekszik megszüntetni azokat a bajokat, melyek a helytelen birtokmegoszlás következtében eddig fennállottak. Nemzeti birtokpolitikánkat helyes alapokra fekteti s a magyar törvényhozás jövő feladatává teszi, hogy újabb anyagi eszközök megszavazásával teljes érvényesülése bekövet- kezhessék. A hegyközség rendtartása. Szatmárhegy, 1909. márc. 10. A hegyközség rendtartásának 41. § a többek között megtiltja a házinyul tartását. Ez a határozat helytelen és indokolatlan ; helytelen dolog egy hasznos állat tenyésztését eltiltani olyan helyen, ahol a tenyésztésre a legkedvezőbb alkalom nyílik. A kitiltásra nem is az itthon szerzett tapasztalatok bírták rá a gazdákat, hanem a hallomás. Olvastak vagy hallottak róla, hogy más országokban a szabadban annyira elszaporodtak a nyálak, hogy kártételeik miatt kénytelenek voltak az irtást foganatosítani velük szemben. Ez az eset azonban nálunk úgyszólván be sem következhetik, mén senkisem tenyészt kulturnyulat szabadban, de meg ha tenyésztene is, a kedvezőtlen klimatikus viszonyok, a kóbor ebek. macskák és orvvadászok gondoskodnának róla, hogy kárttevő mennyiségig el ne szaporodjanak. Ne idegenkedjünk tehát e hasznos és kedves állatkák tenyésztésétől. Lassanként az egyszerű szőlő- munkás is megkedvelné őket. Szaporaságánál és igénj'- telenségénél fogva különösen a szegényebb népnek kellene tenyésztésüket felkarolni, már csak a husiik végett is, mely olcsó, de Ízletes és tápláló eledelt szolgáltat. A hegyközségi rendtartás ugr is korlátozza a baromfitenyésztést s igy a munkásnép a hús élvezetétől úgyszólván meg van fosztva. A nagyobb családdal biró napszámosnak nem igen telik arra pénze, hogy a mészárszékből vegyen húst, télen át meg épen megcsappan a keresete. Ennek az itt szokásban levő helytelen szőlőművelés az oka, mely mellett az sem juthat télen át keresethez, aki dolgozni szeretne. Okszerűbb szőlőművelés télen át is némi keresethez juttatná őket, a forgatás, de különösen a trágyázással, mely a gazdának is hasznára volna. A keresettől megfosztott szegény nép igy hús nélkül kénytelen kitelelni, ami épen nem válik egészségének és műnk bírásának javára. Nagy hátránya még a parasztságnak, hogy bizonyos eledelektől irtózik. Az uriosztály megeszi a békacombot, csigát, teknősbékát,, ateiktől a parasztembert kilelné a hideg. Nincs is szándékomban, hogy őket ezek élvezetére rábeszéljem, de már a házinyulat igazán minden ember jó étvággyal, fogyaszthatná. A rántott csirke kedvenc eledele népünk eszi meg a dögöt s a halott embert nem bántja, s ezért ajánják, hogy a veszedelemben levő vadász tetesse magát halottnak, akkor a medve nem bántja, A medve nem is eszi meg a dögöt, csak ha nagyon éhes és más táplálékot nem talál, de azt nem ajánlanám senkinek, hogy a megbőszült medve elöl azzal próbáljon menekülni, hogy halottnak teteti magát. A medvéről külöaben még egyéb tévhiedelmek is vannak: hogy tavasszal nagyon el van gyengülve a szeme, köiykei csupaszon és formátlaaul születnek, hogy karmait kövön szokta köszörülni stb. A tevéről talán az iskolában is tanítják, hogy két hétig is kibírja viz nélkül, mert gyomra egy részében állandóan tart tartalékvizet, mely frissen marad. A szomjúsággal küzdő utasok a sivatagban ezért le szokták ölni a tevét, hogy a gyomrában levő vízzel szomjúságukat csillapítsák. Mindebből nagyon kevés az igazság. A teve szükségből tovább bírja ugyan a szomjúságot mint más házi állat, mert gyomrában tényleg vannak üregek, a hol a vizet mintegy elraktározza. Ez * viz azonban az ember részére teljesen élvezhetetlen ; nincs olyan ember, még ha a szomjhalál szélén van is, aki ebből a piszkos gyomortartalomból csak egy cseppet is tudna inni. Az elefántról azt tartják, hogy lábát nem tudja behajtani; ezért nem is fekszik le. hanem fához támaszkodva alszik. A vadászok úgy fogják meg, hogy azt a j fát. melyhez támaszkodva aludni szokott, befürészelik. I Az ily módon elesett elefánt aztán nem tud felkelni s könnyen zsákmányul ejtik. Elefántot a nagyközönség sokszor láthat állatkertekben, hol mindenki meggyőződ- j hetik róla, hogy lábát épp úgy be tudja hajlítani, mint más állat, és hogy fekve alszik,'mégis székében elterjedt róla az emlitett mendemonda. Mindnyájan ismerjük az uhut vagy fülesbaglyot. Erről azt hiszik, hogy nappal nem lát s ugyanezt tartják a többi bagoly féléről is Aki már vadászott uhuval, az könnyen meggyőződhetett ennek ellenkezőjéről; láthatta, hogy mily ügyesen védekezik a támadó madársereg ellen s milyen messziről — midőn az ember is alig látja — észreveszi a támadni készülő nagyobb ragadozót. Felsorolhatnék még több állatról is hasonló alap- talsn mendemondát, de attól tsrtok, hogy már is sokáig vettem igénybe az olvasó szives türelmét. Ha valaki — olvasva e nehány megfigyelést — saját téves megfigyelései közül csak egyre is ráismer és kideríti a hiba eredetét, úgy élértem célomat. —el. Belli *§ uj Egyesület Fogyaszt es mely egyszerű, oicsá nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöllötuíajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfaiván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban. m (yenifi) szoGskavaoö
