Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-05 / 10. szám

márc. 5. GAZDÁK LAPJA .'H-itv oldal jelent az eddigi határozatlan állapotokkal szem­ben. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy egy hiányra is rá ne mutassunk. A tagosítás első­sorban a kis és törpebirtokosok érdeke, méltá­nyos volna tehát, hogy abban az állandó gaz­dasági szakbizottságban, melynek a birtokren­dezésre legtöbb befolyása van. a speciális kis­birtokos érdekek is kellőképen képviseltessenek’ Földmivelésügyi kormányunk politikája már eddig is hatalmas lépésekkel vitte a kisbii to­kosság érdekeit előre. Reméljük, hogy ezt a fontos kérdést is nemzetünk ezen egyik leg­hasznosabb osztályának megelégedésére fogja megoldani. Az áílatbiztositás. A magasabb mezőgazdasági és állattenyész­tési fejlettséggel biró külföldi államokban a köz­ségi állatbiztosító szövetkezetek mindenütt el van­nak terjedve. Földmivelésügyi kormányunk ezen szövetkezeteknek az állattenyésztés emelésére és az állategészségügy javítására gyakorolt nagy fontosságánál fogva, megbízta a Magyar Kölcsönös Allatbiztositó-Társaságot ilyen szervezetek alakí­tásával és terjesztésével. A szövetkezet most megkeresést intézett a gazdatársadalmi egyesületekhez azon kéréssel, hogy célja elérésében támogassák. Vidékünkön az állatbiztosító szövetkezetek még nincsenek bevezetve. Nem teljesítünk tehát felesleges munkát, midőn azok alakításának, veze­tésének módozatait az alábbiakban közöljük, kérve egyúttal a községek szellemi életének vezetőit, hassanak oda, hogy ilyen hasznos intézmények mielőbb létesüljenek. Szövetkezet alakítható oly községben, mely­ben legalább 20 állattartó gazda a szövetkezet lé­tesítését óhajtja és egyelőre csak oly községben, melyekben a szarvasmarhaállomány 150 drb-nál több; később kisebb állatállománnyal biró köz­ségben is. A szövetkezet ügykezelése oly egyszerű, hogy azt bármely irni-olvasni tudó kisgazda is vezet­heti ; a hatóságokkal való Írásbeli érintkezést, hi­vatalos jelentéseket, fontosabb könyvek vozetósét, az évi zárszámadásokat, mérlegkészítést a központ végzi anélkül, hogy ebből a községi szövetkezetre bármily költség háramlanék. Ugyancsak a köz­pont .ellenőrzi költségmentesen a községi szövet­kezetek működését, azokat útbaigazításokkal, ta­nácscsal látja el, esetleges helytelen működésű­ket a helyes mederbe tereli. Végre a központ viszontbiztosítást nyújt a községi szövetkezeteknek úgy, hogy azokat nagyobb károsodás sohasem érheti. A szövetkezeti tagok állatállományuk értéke arányában kölcsönösségben vannak az őket állat- állományukban ért károkért és a károkat bizto­sítási díjkivetéssel fedezik. Ezen díjfizetési köte­lezettségük azonbau korlátozva van olykép, hogy 5*0-nál magasabb dijat egy évben sem fizethet­nek, bármily nagy károsodás is érje a szövetke­többnyire jobb felé történik. A bekötött szemű csolna- kázó sik vizen szintén körben mozog. Sokszor hallhattuk, hogy hófúvásban eltévedt utasok, akár gyalog, akár szánon több órai bolyongás után kiinduló helyükre tértek vissza. Ugyanez fordul elő a ködben eltévedteknél is. Az állatok körbenjárá- sát leginkább a kopózó vadász fordítja hasznára. Az üldözéstől megijedt állat vakon szalad üldö­zői elől, futása azonban körben történik, visszatér oda, ahonnan felverték. A körbenmozgás törvényét jól is­merő vadász golyója ott aztán leteriti. A legfeltűnőbb az a körülmény, hogy amely irányban akár az ember, akár az állat körben járt, később is mindig ugyau ezen irányt fogja megtartani. A körbenjárás oka tehát a szervezetben van s leg­helyesebben a mozgás szerveinek részaránytalan ki­fejlődésében keresendő. A részaránytalanul fejlett mozgásszervek által létrejött mozgás olyan mint azé a csolnaké, melyet kormányos nélkül egyenlőtlen erejű TSt (neniß) mám Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Sz evezősök hajtanak ; a mozgás t. i. körben történik. A körbenjáró emberek tüzetes megvizsgálása tényleg kiderítette, hogy a végtagok izomereje vagy hosszú­sága nem volt egyforma. Többnyire a jobb oldal volt erősebb s e miatt a mozgás leggyakrabban jobbra ' történik. Ennek a törvénynek nagy fontossága van. A szabadon élő állatok ivadékai e nélkül rövidesen el­pusztulnának. Amig érzékeiket kellően használni meg­tanulják, addig könnyen eltévednek s ilyenkor a ter­mészet vezeti őket a helyes útra tudtuk ; és akaratuk nélkül visszakerülnek arra a helyre, melyen az életre szükséges feltételeket megtalálják. Számos ködben és hóviharban eltévedt ember a természet ezen törvé­nyének köszöni életét, mindenét. A jóságos természet : gondoskodik fiairól, kik közül az emberek ma már sajnos keveset törődnek vele. —el. mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nyel, különösen kisgazdáknak és szöllötulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmátmegyei Gazd. ináron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom