Gazdák Lapja, 1909. március (8. évfolyam, 10–13. szám)

1909-03-05 / 10. szám

március 5. «AZDll LAPJA 13 ik slda.1 — A Gyakorlati Gazdatisztek Országos Egyesülete március hó 14-én délelőtt 10 órakor Se&tmáron, a vá­rosháza tanácstermében a gazdatiszti nyugdíjügy meg­beszélése tárgyában szakelőadással egybekötött körzeti gyűlést tart Poszvék Nándor körzeti elnök vezetése alatt. Agyülésre külön meghivón a ssatmárvármegyei körzethez tartozó összes gazdatiszteket meghívták. — Másfélmillió métermázsa buzatöbblet. A m. kir, központi statisztikai hivatal a múlt héten tette közzé kimutatását Magyarország 1908 i gabonatermé­séről. A búza eredménye e jelentés szerint jóval túl­haladja az eddigi becsléseket. A plusz ugyanis kitesz 1,552.929 mm.-át. A többi cikknél, zabnál, árpánál, rozsnál, kukoricánál csökkenés, a burgonyánál pedig szintén javulás konstatálható. — Vetömagvizsgáló főszolgabírói hivatalok. Szol­nok-Dobokamegye alispánja a gazdasági egylet adoma- j nyából oly mintavizsgáló rostácskával, nagyitó üveggel | és összehasonlítás végett arankamaggal látta el a fő- í szolgabirói és polgármesteri hivatalokat, melyek igénybe­vétele mellett könnyű felismerni ás arankamagot és most a Szolnok-Doboka megyei gazd. egyesület fel­hívja a gazdaközönséget, hogy aki tudni akarja, van-e a vetésre szánt lóhermagjában aranka, vizsgálatra kérje meg a járás főszolgabíróját. — A magyarországi oláh pénzintézetek. Egy bukaresti oláh lap érdekes kimutatást közöl a magyar- országi oláh pénzintézetekről. A kimutatás szerint hazánkban 1907. év végéig 151 helyen 175 önálló in­tézetet alapítottak az oláhok 25 fiókkal, öszesen tehát 200 pénzintézetet. Az első intézet az Albina volt, a melyet 1872-ben alapított egy oláh tanító. A legnagyobb és legerősebb az Albina 2,400.000 korona alaptőkével. Utána következnek a Bihoreana és a Viktória egyen- kint 1,200.000 korona alaptőkéjével. A Silvania és a Timisinia alaptőkéje 600.000 korona, az Oraviciana 550,000, az Ardeleana 5C0 000 korona alaptőkével ren­delkezik. Az intézetek virágzásáról a következő adato­kat közli a lap: 158 pénzintézetnek a részvénytőkéje 19.500.000 korona, 121 intézetnek 1906. év végén 128.646.000 kor. volt az aktívája, 101 intézet összesen 584 hivatalnokot foglalkoztatott és ezeknek 105.000 korona a kulturális alapja. 88 intézet évi forgalma meghaladta az 1072 millió koronát, amelyből az Albi­néra magára 422 millió korona esik. — A Ki8várdavidéki Gazdakör f. évi március hó 7-én d. u. 2 órakor Kisvárdán szőlészeti szakelőadást rendez; ifj. Tóth Károly a munkácsi m. kir. szőlészeti és borászati kerület felügyelője előadást tart az okszerű szőlő és bor kezelésről, valamint ismerteti a pinceszövet­kezeteket ; utóbbi kérdés megbeszélés és megvitatás tárgyát is fogja képezni. — A magyar mezőgazdaság története. A Magyar Gazdaszövetség legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén, Bernát István igazgató előterjesztésére elhatározta, hogy a szövetség megkéri a földmivelésügyi minisztert, hogy rendelje el a magyar mezőgazdaság történetének meg­írását, a melyből szövetség is részt kér magának. — Uj hitelszövetkezetek. Vármegyénkben az „Or­szágos Kösponti Hitelszövetkezet“ kötelékében ajabban két hitelszövetkezet alakult meg és pedig : az „Ópályi községi hitelszövetkezet.“ Alakult 1909. február 25-én 62 tag és 160 darab 50 koronás üzletrésszel 8000 K értékben, melyet havi 1 koronás részietekben fognak befizetni. Működési köre csak Ópályi községére terjed. Igazgatósági tagok : Király István ref. lelkész, elnök. Guthy Ödön gör. kalh. lelkész, helyettes elnök. Mangu Dezső községi jegyző (kinevezett); továbbá: Térjék István, Margisics Ignác, Csicsák György és Rácz Ká­roly gazdálkodók. Felügyelő-bizottsági elnök : Egresi János (kinevezett), Havasi György helyettes elnök. Tagok : Szoták Autal és Beudzsa János. Könyvelő : Felszeghy István. Pénztárnok : Fedora István. — A nagysomkuti hitelszövetkezet 1909. február 28-án lett megalakítva. Az alapszabály-tervezetet 123 tag irta alá, kik összesen 44« üzletrészt jegyeztek 22300 korona értékben. A* 50 koronás üzletrészeket 20 filléres heti részletekben fogják befizetni. Igazgató- sági elnök: dr. Teleki Jenő gróf (kinev^ zc-tt). Helyet­tes elnök : Szűcs Gyula. Igazgatósági tagok : Kürtby Rezső, Yojth Bogdán, Virányi Ferenc, Bottyán György Rogozsán Lőfíhcz, Szirmay János, Gáaienczy János, Szilágyi Béla. Felügyelő-bizottsági elnök: Ve­ress József (kinevezett). Tagok : Buttyán János, Varga János, Kovács Dániel. Könyvelő : Buttyán János. Pénz­tárnok : Benedek Ferenc. A hitelszövetkezet működési köre Níigysomkut, Csőit, Törökfalu, Jeder és Somkut- pataka községekre terjed. — Tejhigienei laboratórium. A tejhigiene kere­tébe tartozó kérdések tanulmányozása és a leendő állat­orvosoknak ebben az irányban való lehetőleg alapos kiképzése érdekében Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, az állatorvosi főiskolán tejhigienei laboratóri­umot létesített. A laboratórium cime : Állatorvosi főis­kola tejhigienei laboratóriuma Budapest, VII, kér., Rottenbiller utca 23—25. sz, — Vaddisznó az utcán. Felsőbányáról jelentik lapunknak, hogy egy hatalmas vaddisznó tört be a vá­rosba s a Főutcán járkálok között óriási ijedtséget okozott. Egy bányamunkás feleségét és egy kincstári szivattyuőrt súlyosan megsebesített, mig végre egy bá­tor ácsmester fejszecsapásokkal leteritette. Ugyanakkor három vaddisznó a felsőbányái vasúti állomást látogatta meg, de onnan garázdálkodás nélkül továbbmenekültek. — A malmok üzemének korlátozása. A aialom­üzem újabb korlátozására irányuló törekvések nem ve­zettek eredményre, mert két malommal nem sikerült megállapodásra jutni. Azok a malmok, amelyek az újabb üzemkorlátozást sürgették, most úgy fogják megvaló­sítani az üzemredukciót, hogy a malomtelepen nagy. szabású javítási munkálatokhoz fognak, amely munká­latok tartama alatt természetesen szünetel a malomüzem. Eddig egy malom jelentette be a malomegyesületnek a tervbe vett átalakítási munkálatokat s ezzel kapcsolat­ban az üzemnek megszüntetését, de még három ma­lom hasonló bejelentésre készül, úgy hogy összesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom