Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-26 / 9. szám
12 ik oldal febrii-r 26. GAZDÁK LAPJA Nyílt rovat. Kérdések. Taraj elfagyás. Az erős téli hidegben néhány kakasomnak taraja elfagyott. Lehet-e ezen bajt gyógyítani és mivelni ? B. Gy. Sertések étvágytalansága. Nemrég lemalacozott kocáim közül több teljes étvágytalanságban szenved, noha az adott takarmány kifogástalan minőségű. Keserűsét is adtam neki, de eredmény nélkül. Mivel lehetne ezen a bajon segíteni ? M. B. Víznek kimutatása a tejben. Van-e olyan készülék, melynek segítségével azonnal meglehet határozni, hogy a tej vízzel van hamisítva ? A. B Feleletek. Lucerna védönövénnyel. A védnövénnyel vetett lucerna az első évben egy kaszálást ad, de ezt is csak kedvező, nem túlságosan száraz időjárás esetén. Ezzel ellentétben számos kísérlet igazolja, hogy a védőnövény nélkül vetett lucerna az első évben 3—4 kaszálást is ad, melyek közül 'csupán az első gyenge a többi ép oly erős rendeket ad, mint a két esztendős tábla. A védnövény nélkül való vetés száraz évben is jobban sikerül, ami természetes is, mert ha két növény fogyasztja a talaj vízkészletét ezek közül a lassabban fejlődő lucernának alig jut valami. Önkényt értetődik, hogy az istálló valamint a műtrágyák alkalmazása s az őszi mély szántás a lucerna diszlésének is megkívánt feltételei. Különösen a jelen, takarmányszük időben nagy fontosságú a védnövény nélküli vetés, mert ily módon sokkal korábban nyerünk jó takarmányt. A gyors fejlődés érdekében célszerű a vetés előtt szuperfoszfátot alkalmazni. Tavaszi szántás. A tavaszi kalászosok alá csak egyszer szabad szántani, többször nem is lehetne a felhalmozódó munkák miatt, másrészt szárazságra hajló klímánk alatt különösen fontos, hogy a kalászosok minél előbb földbe kerüljenek, A vetés idejéig legyen a szántás boronáit állapotban ; és csak ha szárazabb időben vetünk, alkalmazzuk a hengert az egyenletes kikelés érdekében. A kikelt vetést boronál- tassuk fel, hogy a talaj vizének elpárolgását lehetőleg csökkentsük A később vetés alá kerülő növények alá kétszer is szánthatunk, ügyelni kell azonban, hogy a két szántás közötti időben — ha szükséges — ismételt boronálással tartsuk fenn az ősziszántás hiányában amúgy is vizszegényebb talaj porhanyósságát. Ha kétszer szántunk, a második szántás sekélyebb legyen. Vetések legeltetése. A fagyott földü vetést csakis akkor célszerű legeltetni, ha a tulerős bokrosodás megkívánja; ilyen esetben az óvatos lassú legeltetés csak hasznos lehet. Ha azonban a bokrosodás nem túlságosan erős, akkor káros hatású a legeltetés és mindenesetre drága takarmány lesz. Különösen a rozs ! legeltetésénél kell ügyelni, mely ősszel bokrosodván, tavaszi fejlődése távolról sem oly erős, mint a búzáé, i amely épen ezért a legeltetés által esetleg okozott kárt még helyrepótolhatja. Mindezeket szem előtt tartva, a vetések legeltetését csakis akkor lehet ajánlani, ha a tulbuja fejlődésből előrelátható, hogy kissé kedvező időjárás mellett is megdülnek. Hírek. — Károlyi Miháiy gróf lemondása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vasárnapi elnökválasztásának eredményét nyomban tudatták a Párisbau időző Károlyi Mihály gróffal, a ki még aznap este táviratban válaszolt. Értesítette Bujanovics Sándor alelnököt, hogy a ráesett választást nem fogadja el. Ennek következtében az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöksége uj elnökválasztó közgyűlést fog hirdetni s ! alkalmasint május havában hívja azt egybe. I t — A törölt bojkott. A finnéi kereskedelmi és iparkamara egyik legutóbbi ülésén a törökországi bojkottal kapcsolatban elhatározta, hogy a Törökországba exportáló nagyobb fiumei ipartelepeket fölhívja, hogy jelentség be a bojkott miatt szenvedett eddigi kárukat. A fölhívásra — mint Fiúméból jelentik — eddig öt ipartelep összesen 183.000 korona veszteséget jelentett be. A legnagyobb veszteséget eddig a fiumei papírgyár szenvedte, mely 130.000 koronával károsodott és üzemét is kénytelen volt csökkenteni. — Szaruipartelep Szatmárnémetiben. Szatmárnémetiben szaruipar-telep létesítését tervezik módén angol és német felszereléssel. A magyar szaruipar valamikor híres volt és el is látta a hazai szükségletet. De nem birta ki a versenyt a beözönlő jobb és olcsóbb külföldi gyári cikkekkel, úgy hogy mig 1870- ben 427 fésűs szorgoskodott a cikkek előállítása körül, ma alig 67 mester folytatja mesterségét — 36 segéddel — csak tengetve életét. A fogyasztás azonban évről-évre nagyobbodott, de nem a magyar munkás, hanem az idegen tőke javára. Mert amíg 1870 ben alig lehetett beszélni n szaruáruimportról, ma már 1,400.000 koronát adunk ki idegen cikkekre s ezzel szemben csak 85.000 korona ára nyers szaruanyagot szállítunk ki, Ha talpra lehetne állítani és virágzóvá tenni a szaruipart, nemcsak tetemes exportra lehetne szert tenni, hanem a magyar munkáskezeknek jövedelmező keresetet lehetne juttatni. — A Szilágysomlyó—csúcsai vasút előmunkálatai haladnak és a szükséges hozzájárulási összegek jegyzése is kedvezően folyik. Egyúttal mozgalom indult azon célból, hogy a tervezett vasútvonal bővíttessék ki a zilah—bánffyhunyadi vasúti összeköttetéssel, mert csak igy oldhatja meg azt a kitűzött célt, hogy a mintegy 300.000 hold nagyságú gyűjtő terület életföltételeinek megfeleljen. Zilah város legutóbb tartott közgyűlése elhatározta, hogy a zilah—bánlfhunyadi vasútnak állami segítséggel való kiépítése iránt a kormánynál legközelebb eljár.
