Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)
1909-02-05 / 6. szám
GAZDÁK LAPJA fcbr. 5. 8-ik oldal járta az árjuk, a rétek jórészét az iszap trágyázta. Igaz, hogy ez nem volt valami olcsó trágyázás, mert ennek a fejében a folyó nagyon gyakran elvitt egy-egy szénatermést is magáival vagy tönkre sározta a lábán álló füvet. De újabb időben e trágyázástól is elestek a rétek. Az ármentesitésnek egy másik folyománya az is, hogy ármentesitve igen nagy rótterületek kerültek eke alá, mert az idők sora is fordult egyet és a megváltozott viszonyok is úgy hozták magukkal, hogy minden mivelés alá fogható gyepterületetet feltörtek és manapság már jóformán csakis oly fekvésben találhatók gyepek, a hol rendszeres szántóföldi mive- lést folytatni nem lehet. Ezeknek a területeknek javarésze olyan, hogy kevés szénát teremhet csak (szik), vagy silány szénát ád (vizenyős.) A rétek területe egyre fogyott, a szántóké pedig gyarapodott és inig kezdetben a rétre is jutott istálótrágya, trágyáié vagy komposzt, szóval: szerves eredetű trágya, addig mostanság a szerves eredetű trágya a szántókra is kevés szokott lenni. A nem trágyázott rétek termése igy lassan csökkenni kezdett, de oly lassan, hogy nem figyelmeztette a gazdákat eléggé erélyesen kötelességük meg- tevésére, azaz a trágyázásra. Igaz, hogy a nem trágyázott rét mindig fog teremni valamit a talajban végbemenő elmállás, másrészt a természetes nitrogén- források (pillangósok nitrogéngyüjtése, csapadékban foglalt nitrogén stb.) jóvoltából, de az általuk nyújtott táplálék sokkal kevesebb, semhogy abból a réti növényzet nagy terméseket előállíthatna. Ha pedig nem trágyázzák a rétet, az nemcsak keveset fog teremni — és igy ki fog ríni a modern gazdaságból, melyben mindenképen a terméseknek a jövedelmezőség határáig való fokozódására kell törekedni, — hanem a trágyázás elhagyásának lesz egy másik nagy hátránya is és ez: a termelt széna minőségének hanyatlása. A jobb réti növények ugyanis igényesebbek, több táplálékot kívánnak, sovány réten hamar kipusztulnak és azok helyét vagy igénytelenebb és azért kevesebbet termő réti növények vagy egyszerűen csak gyomok és mohák foglalják el. Igaz, hogy a rét a modern gazdálkodás keretében már nem játsza azt a fontos szerepet, mint annak- előtte és a réti szénát javarészt a szántóföldön termesztett takarmány pótolja; csakhogy a mennyivel kevesebbet terem a rét, annál több takarmányt kell a szántóföldön termeszteni vagy pedig rosszul kell tartani a jószágot, illetve csökkenteni az állatok létszámát. Másrészt a réti szénát teljesen nem nélkülözheti a gazda, különösen az állattenyésztő nem. A szőlő trágyázása. Szatmárhegy, 1009. február 2. Eltekintve egyéb tényezőktől, jó termést csak megfelelő és okszerű trágyázás után várhatunk. A szőlő trágyázás a költséges munka s a kiadás a munka végzésének mikéntjétől függ. Vidékünkön a trágyázás küiönöseu drága, sőt sokak részére egyenesen kivihetetlen. A főcél ugyanis, hogy a trágya minél jobban és tökéletesebben jusson a gyökerekhez, ezt pedig olcsóu nem lehat keresztülvinni, sok gazdának pénzért kell a trágyát vásárolni, s messze a faluból a hegyre felhordatni. A trágyázás okszerű keresztülvitele abban áll, hogy minél kevesebb költséggel jó munkát tudjunk vógeztetni. Sajnos, nálunk sokan vaunak, kik nagy költséggel trágyáztat-nak, s mégis rossz a munka, úgy hogy az ilyen trágyázásnak vajmi kevés hasznát látjuk. Szatmárhcgyen, tapasztalatom szerint, fedés előtt trágyáznak, utána fednek; ez — bár költségesebb — de nem volna rossz eljárás, iia a végrehajtás is jó volna. Az itt szokásos lejtő irányában való fedés kizárja a téli trágyázás lehetőségét, pedig télen olcsóbb a napszám is, fuvarbér is. Itt a gazdák télen egyebet nem tehetnek, minthogy a trágyát a szőlőbe rakásba herdálják. Mennyi költséget megtakarítanának pedig, ha a trágya mindjárt rendeltetési helyére jutna. A keresztbe való fedéssel és jó magas bakhátakkal egyidejűleg elő is készítettük a téli trágyázás lehetőségét ; ily módon a trágyát saroglyán egyszerűen a sorok közé hordathaljuk. Ezzel már azt az előnyt is elérnénk, hogy ősszel és tavasszal nem halmozódnék fel egyszerre annyiféle munka. Szorgos munkaidőben mindig drágább napszámot kell fizetni, ez pedig épen nem örvendetes a gazdára, mikor a tutmagas napszám mellett a bornak sem ára, sem kelendősége nincs. Ami munkatöbblet a célszerű fedéssel és nyitással elő áll, az már a téli trágyázás lehetőségével is megtérül, nem is említve azt, hogy emellett a legjobb munkát végezzük. A fedésnek egy másik módja, mely a tengeri töltögetéshez hasonlít, szintén nem mondható célszerűnek. Igaz, hogy a vidékünkön szokásos eljárásnál sokkal jobb, mert legalább jói befedi a tőkéket, de a keresztbe való fedésnek a trágyázással elérhető előnyeit tekintve, nem állhatja meg helyét. Talán szaporátla- uabb is, de a hóié és esővíz lefolyását, a vízmosásokat, a televényes föld lemosását semmiesetre sem gátolja meg. A jó trágyázásnál, árkok vagy gödrök készítésével arra kell törekedni, hogy a trágya a felszívó gyökerek közelébe kerüljön a föld alá, hogy a bomlási termékek veszendőbe nemenjenek. A keresztbe való fedésnél és jó magasra húzott bakhátaknál ezt a célt teljes mértékben elérjük. Ilyen fedésnél elegendő a trágyát télen át egyszerűen a sorok .közé hordani, ha valaki még jobb munkát kíván, megteheti azt is, hogy a végighintett trágyát villás kapával aláforgattatja. A hóló hatására télen át kimosódott szerves anyag, mivel a keresztbe húzott bakhátak a viz lefolyását megakadályozzák, beszivárog a földbe, a megmaradt rész pedig a nyár folyamán fog felbontani a nyitással reáhuzott föld alatt. A nyitás után uem szabadna a földet egyenesre kapáltaiéi, mint itt szokás, hanem
