Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)

1909-02-05 / 6. szám

GAZDÁK LAPJA fcbr. 5. 8-ik oldal járta az árjuk, a rétek jórészét az iszap trágyázta. Igaz, hogy ez nem volt valami olcsó trágyázás, mert ennek a fejében a folyó nagyon gyakran elvitt egy-egy szénatermést is magáival vagy tönkre sározta a lábán álló füvet. De újabb időben e trágyázástól is elestek a rétek. Az ármentesitésnek egy másik folyománya az is, hogy ármentesitve igen nagy rótterületek kerültek eke alá, mert az idők sora is fordult egyet és a meg­változott viszonyok is úgy hozták magukkal, hogy minden mivelés alá fogható gyepterületetet feltörtek és manapság már jóformán csakis oly fekvésben ta­lálhatók gyepek, a hol rendszeres szántóföldi mive- lést folytatni nem lehet. Ezeknek a területeknek ja­varésze olyan, hogy kevés szénát teremhet csak (szik), vagy silány szénát ád (vizenyős.) A rétek területe egyre fogyott, a szántóké pedig gyarapodott és inig kezdetben a rétre is jutott istálótrágya, trágyáié vagy komposzt, szóval: szerves eredetű trágya, addig mostanság a szerves eredetű trágya a szántókra is kevés szokott lenni. A nem trágyázott rétek termése igy lassan csökkenni kezdett, de oly lassan, hogy nem figyelmez­tette a gazdákat eléggé erélyesen kötelességük meg- tevésére, azaz a trágyázásra. Igaz, hogy a nem trá­gyázott rét mindig fog teremni valamit a talajban végbemenő elmállás, másrészt a természetes nitrogén- források (pillangósok nitrogéngyüjtése, csapadékban foglalt nitrogén stb.) jóvoltából, de az általuk nyújtott táplálék sokkal kevesebb, semhogy abból a réti nö­vényzet nagy terméseket előállíthatna. Ha pedig nem trágyázzák a rétet, az nemcsak keveset fog teremni — és igy ki fog ríni a modern gazdaságból, melyben mindenképen a terméseknek a jövedelmezőség hatá­ráig való fokozódására kell törekedni, — hanem a trágyázás elhagyásának lesz egy másik nagy hátránya is és ez: a termelt széna minőségének hanyatlása. A jobb réti növények ugyanis igényesebbek, több táplá­lékot kívánnak, sovány réten hamar kipusztulnak és azok helyét vagy igénytelenebb és azért kevesebbet termő réti növények vagy egyszerűen csak gyomok és mohák foglalják el. Igaz, hogy a rét a modern gazdálkodás kereté­ben már nem játsza azt a fontos szerepet, mint annak- előtte és a réti szénát javarészt a szántóföldön ter­mesztett takarmány pótolja; csakhogy a mennyivel kevesebbet terem a rét, annál több takarmányt kell a szántóföldön termeszteni vagy pedig rosszul kell tar­tani a jószágot, illetve csökkenteni az állatok létszá­mát. Másrészt a réti szénát teljesen nem nélkülözheti a gazda, különösen az állattenyésztő nem. A szőlő trágyázása. Szatmárhegy, 1009. február 2. Eltekintve egyéb tényezőktől, jó termést csak megfelelő és okszerű trágyázás után várhatunk. A szőlő trágyázás a költséges munka s a kiadás a munka végzésének mikéntjétől függ. Vidékünkön a trágyázás küiönöseu drága, sőt sokak részére egyenesen kivihe­tetlen. A főcél ugyanis, hogy a trágya minél jobban és tökéletesebben jusson a gyökerekhez, ezt pedig olcsóu nem lehat keresztülvinni, sok gazdának pénzért kell a trágyát vásárolni, s messze a faluból a hegyre felhordatni. A trágyázás okszerű keresztülvitele abban áll, hogy minél kevesebb költséggel jó munkát tudjunk vógeztetni. Sajnos, nálunk sokan vaunak, kik nagy költséggel trágyáztat-nak, s mégis rossz a munka, úgy hogy az ilyen trágyázásnak vajmi kevés hasznát látjuk. Szatmárhcgyen, tapasztalatom szerint, fedés előtt trágyáznak, utána fednek; ez — bár költségesebb — de nem volna rossz eljárás, iia a végrehajtás is jó volna. Az itt szokásos lejtő irányában való fedés ki­zárja a téli trágyázás lehetőségét, pedig télen olcsóbb a napszám is, fuvarbér is. Itt a gazdák télen egyebet nem tehetnek, minthogy a trágyát a szőlőbe rakásba herdálják. Mennyi költséget megtakarítanának pedig, ha a trágya mindjárt rendeltetési helyére jutna. A keresztbe való fedéssel és jó magas bakhátak­kal egyidejűleg elő is készítettük a téli trágyázás le­hetőségét ; ily módon a trágyát saroglyán egyszerűen a sorok közé hordathaljuk. Ezzel már azt az előnyt is elérnénk, hogy ősszel és tavasszal nem halmozód­nék fel egyszerre annyiféle munka. Szorgos munka­időben mindig drágább napszámot kell fizetni, ez pedig épen nem örvendetes a gazdára, mikor a tutmagas napszám mellett a bornak sem ára, sem kelendősége nincs. Ami munkatöbblet a célszerű fedéssel és nyitás­sal elő áll, az már a téli trágyázás lehetőségével is megtérül, nem is említve azt, hogy emellett a legjobb munkát végezzük. A fedésnek egy másik módja, mely a tengeri töltögetéshez hasonlít, szintén nem mondható célszerű­nek. Igaz, hogy a vidékünkön szokásos eljárásnál sok­kal jobb, mert legalább jói befedi a tőkéket, de a ke­resztbe való fedésnek a trágyázással elérhető előnyeit tekintve, nem állhatja meg helyét. Talán szaporátla- uabb is, de a hóié és esővíz lefolyását, a vízmosáso­kat, a televényes föld lemosását semmiesetre sem gá­tolja meg. A jó trágyázásnál, árkok vagy gödrök készítésé­vel arra kell törekedni, hogy a trágya a felszívó gyö­kerek közelébe kerüljön a föld alá, hogy a bomlási termékek veszendőbe nemenjenek. A keresztbe való fe­désnél és jó magasra húzott bakhátaknál ezt a célt teljes mértékben elérjük. Ilyen fedésnél elegendő a trágyát télen át egyszerűen a sorok .közé hordani, ha valaki még jobb munkát kíván, megteheti azt is, hogy a végighintett trágyát villás kapával aláforgattatja. A hóló hatására télen át kimosódott szerves anyag, mivel a keresztbe húzott bakhátak a viz lefolyását megakadályozzák, beszivárog a földbe, a megmaradt rész pedig a nyár folyamán fog felbontani a nyitással reáhuzott föld alatt. A nyitás után uem szabadna a földet egyenesre kapáltaiéi, mint itt szokás, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom