Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)

1909-02-19 / 8. szám

GAZDÁK LAPJA február 19. három ország közül csak a magyar állam nem akarja elvállalni. A mezőgazdasági és üzleti köröket egyaránt méltánytalanul sújtó ez a magatartás arra indította a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy sürgős fölterjesztéssel forduljon a kereskedelmi miniszterhez a rendszeres súly hiány megszüntetése érdekében. — Bevándorlás az Egyesült-Államokba. Az Unió kivándorlói hivatala most teszi közzé az utóbbi tiz év kivándorlási kimutatását. E szerint az 1898 —1908 ra eső évtizedben a bevándorlók összes száma 8.500.000 volt, tehát évenkint 850.000 főre tehető a kivándorlók száma. Ez évtized alatt 3.300.000 ember vándorolt vissza, úgy hogy az Unió népszaporulata a bevándor­lás révén évenkint 520.000 főben állapítható meg. — A református papság uj ruhája. Az országos református lelkészegyesület a múlt év őszén tiz tagból álló bizottságot választott azzal a megbízással, hogy as uj református papi díszruhát pontosan állapítsa meg. A refermátus papi viselet ugyanis eddig egyáltalán nem volt szabályozva. Egyedül a palást volt hagyományos használatban, de azt is minden pap tetszése szerint csináltatta. A bizottság Székely József és Kontra Aladár lelkészek vezetésével, Nemes Mihály történeti festőt kérte meg, hogy a hivatalos és egyöntetű papi ruházat tervét elkészítse. A művész történeti alapon készítette el a tervezetet, a mely szerint a hivatalos papi íuha a következő darabokból áll: régi sarkig érő tóga, suj- tásos gombolást! vállpalásttal, magyaros papi öv és régi kun kalpag. A bizottság a tervezetet bemutatta az egyetemes egyházi konventnek, mely azt általános szótöbbséggel elfogadta. Az uj díszruha viselete a jö­vőben az összes református papokra kötelező. — A tavasz előfutár jai megjelentek : a magke­reskedők széjjel küldik árjegyzékeiket. Határoznunk kell, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut ? Bizalom kér­dése ez mindenek fölött, mert a mag külsejéről minő­séget megítélni nem lehet, már pejig ha ocsut vetsz, gazt aratsz, — tartja a közmondás, A Mauthner Ödön budapesti udvari magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydus fenállása óta minden tekintetben megbíz­hatónak bizonyult, megadja a válasz a fönti kérdésre: a cég áruja kitűnő, helyes művelés mellett biztos si­ker, mely mindenkinek örömet szerez. Árjegyzéke, me­lyet kívánatra ingyen és bérmentve küld, kézikönyve a gazdának, kertésznek és a természet minden barát­jának, — Tavaszi lószemle. A Ferenc Szalvator nevéről nevezett 15-ik honvéd huszárezred tudatta a Szatmár városi tanácscsal, hogy a tavaszi lószemlét március 24-én tartja meg. — Áthelyezés. A földmiveléstigyi m. kir. Minisz­ter Győry Kálmán nyíregyházi m. kir. gazdasági segéd- felügyelőt a szolgálat érdekében folyó évi május hó elsejére Sátoraljaújhelyre helyezte át és a nyíregyházi kir. gazdasági felügyelőség vezetésével ezen időtől fogva Kanizsay Tibor ni. kir. gazdasági segédfelügyelőt bízta meg. — Az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete. 13 ik oldal Az állami tisztviselők már több Ízben értekezletet tar­tottak a vasárnapi munkaszünet érdekében. Mint most illetékes helyről értesülünk, ezen értekezletek alapján az illetékes minisztériumok foglalkoztak ezen kérdéssel s annak eredményekép már a közel jövőben az állami hivataloknál is elrendelik a teljes vasár- és ünnepnapi hivatali szüneteket és igy a tisztviselőket jogosan meg­illető munkaszünetet is. — Védekezés az esetleges árvíz ellen. Úgy a Szamos jobbparti és a Tisza parti érdekeltség, mint a Láplecsapoló-társulat megtették az esetleges árvíz elleni védekezés céljából a szükséges előmunkálati intézkedé­seket, hogy az árvizet — ha lehet — egészen elhárít­sák, vagy ha azt elérni nem lehet, lefolyását gyorsítsák és hátrányait kisebbítsék. Érdekes, hogy az árvíz ellent védekezéssel foglalkozó hivatalnokok biztosra veszik a Szamos és esetleg a Tisza áradását, mert szerintük statisztikai adatok bizonyítják, hogy 200 év óta a Sza­mos minden hetedik évben, a Tisza pedig minden nyolcadik évben megárad, kiönt és nagy károkat idéz elő. Meglássuk, hogy mi igaz ebből, hogy ez idén „cyk- lusa“ van a vizáradásnak. — A belügyminiszter a cimkórság ellen. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter az összes törvényható­ságokhoz körrendeletét intézett, hogy a megyei es vá­rosi segéd és kezelőhivatalnokoknak a tiszteletbeli cí­mek adományozását szüntessek meg és tisztviselőknek is abban az esetben adjanak tiszteletbeli állásokat, ha annak gyakorlati szüksége mutatkozik. — Az uj parcellázási törvény. A földtnivelési mi­niszter már elkészült a törvényjavaslattal és azt leg­közelebb benyújtja a képviselőházban. A törvényjavas­lat leglényegesebb intézkedése az, hegy a parcellá­zási üzletet állatni ellenőrzés alá helyezi és a maxi­mális hasznot tiz százalékban állapítja meg. E meg­szorítások ellenében illeték- és más természeti ked­vezményben részesíti a törvényjavaslat a parcellázás­sal foglalkozókat, igy ingyen kullur mérnöki munkát és esetleg bélyeg mentességet is fog nak kapni a par- celiázók. — Gazdasági felügyelőség Szaimármegyóben. A m. kir. föidmivelésiigyi miniszter Szatmármegye terü­letére Nagykároly székhelyijei gazdasági felügyelő­séget létesített s ennek szervezésével és ideiglenes vezetésével Győry Kálmán nyíregyházai gazdasági segédfelügyelőt bizta meg. — Hó. Nagybányáról írják : Mikor már azt hit­tük, hogy vége felé járunk a zord télnek, napokon át olyan havazás zudult a vidékre, mely a két év előtti telet is felülmúlta. A havazással hideg napok jöttek. Az utcán való járás nagyon nehéz, mert a járdák nin­csenek Jetakaritva. Az utcákat hatalmas hófalak sze­gélyezik. A hegyek között 2, némely heiyen 2‘5 mé­teres hó esett. A vonatok óriási késésekkel indultak és érkeztek, egyik-másik csatlakozás teljesen kima­radt. Aggodalommal gondolunk egy hirtelen olvadásra vagy nagy esőzésre, mely a sík vidéken rengeteg ká­rokat okozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom