Gazdák Lapja, 1909. február (8. évfolyam, 6–9. szám)

1909-02-19 / 8. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA febr. 19. kereskedelmi érdekekkel volna az a cél, mely felé első gazdatársadalmi egyesületünknek töre­kedni kell. 11a ebből a szempontból vizsgáljuk az el nökválasztást. úgy azt szerencsésnek mondhatjuk. Gróf Károlyi a negyvennyolcas politika s a mo­dern gazdasági irányzat hive, inig gróf Zselénskit a feudális nagyur típusa, hatvanhetes politikus s a gazdasági konzervativizmus megtestesülése. Az ő megválasztásával mindenesetre beállt volna a háborús állapot a gazdasági, ipari és kereske­delmi érdekek között s nekünk az a meggyőző­désünk, hogy bármelyik fél javára dűljön is el ez a küzdelem, az ország, mint nemzetgazdasági tényező csak szenved mellette. Az elnöki szék betöltésének kérdése, sajnos, nem nyert a gyűlésen befejezést. A megválasz­tott elnök nem hajlandó állását elfoglalni s igy uj választás lesz, uj korteskedés és uj küzde­lem. Sajátságos, hogy a magyar gazdatársadalom az öt érdeklő legfontosabb ügyekben nem tud egyetértőén eljárni. Nem keressük tüzetesen en­nek okát; lehet, hogy a politika, lehet a magyar ember régi rossz tulajdonsága, a pártoskodás ; talán mind a kettő. A gazdatársadalom összessé­gének szempontjából az a fontos, hogy bármelyik párt győzzön is, a legyőzött fél neheztelése foly­tán az annyira szükséges harmónia nem állhat be s erős egységes politikailag is agrárius párt megalakulására nem lehet reményünk. Mindenesetre sürgős szükséget képez az el­nöki szék mielőbbi betöltése, mert mig a válasz­tási mozgalmak tartanak, az izgatott gazdatársa­dalom más fontos kérdésekkel nem loglalkozha- tik. Ilyen fontos kérdés a mezőgazdasági érdek- képviselet ügye, amelynek rendezésétől gazda­sági életünk jobbra fordulása vagy romlása függ. Amilyen nem örömest kell foglalkoznunk a fenálló állapotok rajzával, a pártokra szakadt gazdatársadalom helyzetének megvilágításával, ép oly örömmel ragadnánk meg a tollat, ha arról Írhatnánk, hogy a gazdaközönséget nyugtalanító mindezen nagyfontosságu kérdések megoldásra találtak. Vajha a jövő reményünket valóra váltaná ! Szövetkezetek haszna. i Az örményi kisgazdák és munkások ezelőtt tiz évvel szövetkezetei alakítottak. Szövetkeztek, hogy minden tng nehány részjegyet vált heti 20 fillér befizetéssel s maguknak, a szövetkezet egyes tagjainak egy kis tőkét gyűjtenek, azoknak pedig, i a kik kölcsönre szorulnak, olcsó kölcsönt adnak. Mi lett évek alatt a vállalkozásból ? Szinte csodálkozva írjuk, hogy mi lett belőle ? Emlékeztet ez a mustármagra, a melyből tere­bélyes fa lesz. A rab gólya. A ,GAZDÁK LAPJA* eredeti tárcája. A magyar költészet és népélet egyaránt szere­tettel foglalkozik a gólyával, a végtelen alföldi róna ezen rokonszenves madarával. A népnek sok helyen szent madara, melyhez szeretettel ragaszkodik, szo­morúan nézi távozását ősszel s örömmel várja vissza- jöttét tavasszal. A néphit azt tartja, hogy szerencsét hoz arra a házra, melyen fészket rak. A magyar remek­írók különösen allegorikus tárgyú költeményeikben fog­lalkoznak vele, nagyobbára a rab gólyával, mely csonka szárnynyal szomorúan néz költözö társai után, s mintegy a láncra vert szabadság megszemélyesítője. A mi gólyánkat megsörétezett szárnynyal a mun­kások találták a mezőn egy őszi napon s télire a ba­romfiakkal együtt egy üres istállóban kapott szállást. Csakhamar nagy népszerűségre tett szert a pusztai gyerekek körében, akik Jancsinak keresztelték el. A tavasz beálltával az intézői kertbe helyeztük, ahol korlátlarul uralkodott, mely uralmának a kertész vetett véget. Azt tapasztalta ugyanis, hogy Jancsi a vakon­dokra való vadászat közben a szőnyegnövényeket és veteményeket is tönkreteszi. A kertész tanácsára a paradicsomból kitiltott madár a baromfiudvarra került, ahol az apró háziálla­tokkal a nyár folyamán lassanként barátságot kötött. Ez a barátság később valóságos zsarnoksággá fajult. Jancsi rövid idő alatt annyira megszokta környezetét, hogy nem félt senkitől és semmitől. Nappal együttjár­kált a baromfiakkal, este pedig a trágyadombot válasz­totta nyugvóhelyül, ahol mint valami vigyázó őrszem tűnt ki az apróbb baromfiak nagy csapatából. A barátkozást apróbb incidensek gyakran meg­zavarták. Evés tekintetében Jancsi nem ismert tréfát, az ő ételéhez nem volt szabad senkinek sem nyúlni, ha jól lakott, a maradékot elrejtette egy farakás ha­sábjai közé; ő ellenben belekóstolt a többi baromfiak Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat raktáron tart és legjutányosabb áron szállít « Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Rákóa-u. 36..

Next

/
Oldalképek
Tartalom