Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-29 / 5. szám
6-ik oldal. GAZDÁK LAPJA jan, 29, is heresejteket építenek, s miután ezekbe a királyné petéket rakott, heréket nevelnek, majd később anyabölcsőket készítenek és ezekben anyakirálynékat nevelnek ; mihelyt az első anyasejtek be vannak födve s ezt az öreg királyné észreveszi, nyugtalan lesz és a petézést abba hagyja. Természetes ösztöne súgja neki, hogy eljött az idő, midőn régi birodalmát a hozzá vonzódó néppel el kell hagynia és e fölötti bánatának aggódó, panaszos hangon ad kifejezést. A királyné nyugtalansága átterjed a méhek legnagyobb részére is, kik az öreg anyához vonzódnak, de ezeknél csak akkor lép fel a rajzási vágy, ha látják, hogy ahoz az idő kedvező és a növények virágaiban elegendő táplálékot fognak találni uj otthonuk berendezésére. Ha a kedvező alkalom elérkezett, a méhek nyugtalankodnak, majd nekiesnek a lépekbe gyűjtött méznek, bőven ellátják magukat utravalóval és sebes repüléssel gyors egymásutánban seregestől hagyják el a kast. A méhes fölött nagy zümmögéssel ide-oda röpködve gyülekeznek, különösen a anyát keresik, mig végre valamely árnyas helyen, fán vagy bokron megtelepednek. Itt sorakozva készülődnek ütjük további folytatására, uj lakás keresésére. Ezt az első rajt, melynél az idős, már termékeny anya van, előrajnak, ragy főrajnak hívjuk. Kedvező időjárás mellett a kas, mely már egy rajt eresztett, nem hagyja abba a rajzást, hanem újabb utórajzásra készülődik. A méhkasban ugyanis nemcsak egy, hanem néha 20 anyasejt is van, melyeket a méhek szorgalommal gondoznak, az első rajzás után is, és a fiatal méhekkel folyton szaporodva, újból rajzásra gondolnak. Az első fiatal királyné, mely a fiatalok közül előbujik, első kötelességének tartja, hogy a kasban körülnézzen, nincsen-e ott kivüle még egy másik anya is. Amint a többi anyasejtet észreveszi, aggódó „tü-tü“ hangot ad és a még ki nem kelt anyasejteket minden igyekezetével elpusztítani törekszik, de a rajzani kívánó méhek ebben megakadályozzák, mire még nyugtalanabb lesz, mind erősebben kezd tütülni, miáltal a hozzá vonzódó méhekben is mind jobban megerősíti a rajzási vágyat, az anyasejtekben levő, már teljesen kifejlődött anyákban pedig félelmet kelt, úgy, hogy azok nem mernek előbujni rejtekükből, csak lyukat j vágnak bölcsőjükön s ezen fejüket kidugva, a méhek táplálják őket. A kint levő anyának tütülésére „kvá-kvá“ hanggal felelnek. Kedvező időjárás mellett a tütülő királyné rajzik s a hozzá húzódó néppel rajzás közben a kvákogó királynék is kibújnak néha sejtjeikből és a rajhoz csatlakoznak, melynek ilyenkor 4—5 sőt több királynéja is van, de ezeket a méhek egynek kivételével később elűzik vagy megölik. A kas kedvező időjárás mellett még harmadik, sőt negyedik rajt is bocsát ki, ezek azonban már igen gyengék, azért a túlságos rajzást az anyasejtek elpusztítása által igyekezzünk megakadályozni. Ha a kas többé rajzani nem kíván, a királynék közül egyet kiválaszt, a többit elölik. Ha az anyát a rajzáskor baj éri, vagy királyné nélkül repülnek ki, akkor a raj visszavonul az elhagyott kasba. Az első raj rendesen a méhes közelében telepszik meg, mert ezeknek idősebb, nehézkesebb királynéjuk nem szeret hosszú útra kelni. Az utórajok azonban az ő ifjú, még nem termékeny, tehát könnyű királynéjukkal hamarosan isten- hozzádot moudanak a méhes tájékának s messze el tudnak repülni. Ezekre tehát nagy gondot kell fordítani, hogy el ne szökjenek. Tavasszal megtörténik, hogy éhség miatt koldus rajok jönnek elő, ez- azonban a hanyag kezelés tanúsága. Vannak mesterséges rajok, melyeket a mozgatható kaptáraidban a törzs mesterséges megosztásával készítünk. Sz. Gy. A szőlő kapálása. Szatmárhegy, 1909. jan. 25. A szőlőnek ezen munkáját, — mert csak egyszerű kapálásról van szó, sokan figyelemre sem méltatják, pedig különösen viaékünkön nagy fontossággal bir. Nálunk általában rosszul végzik ; lehet, hogy ez apáról fiúra rászálló szokás, de lehet az is, hogy maga a gazda költség kímélés szempontjából járult hozzá a rossz szokás meghonosodásához. Az ország egyéb szőlővidékein hasonló minőségű talajokon, nem csak, hogy másképen, hanem más nagySangerhauseni gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntődé BUDAPEST, V., Csáklya-utca 3. szám. teljes gépészi ~ szeszgyárak és szeszfinomitók I tiunwAo. élesztőgyárak , , GEpGYAK• keményitő-syrup- és dextrin-gyárak » berendezése. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Nemzetközi szeszértékesitö- és erjesztö-kiállitás Bécs 1904. Nagy állami érem. Legnagyobb kitüntetés.
