Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
10 -Ik oldal GVZDÁH LAPJA Mindkét elvnek van előnye és hátránya is. E felett na- ! gyón bajos lesz végérvényesen dönteni. Mindkét mivclési mód egyedül a viszonyaktól függ. ! Hazánkban, ahol még a trágyázás, lehet mondani, ismeretien fogalom, mert ha a statisztika által kimutatott állatlétszámot vesszük alapul és azt viszonyítjuk az eke alatt álló földterülethez, arra a szomorú igazságra jutunk, hogy egy-egy kát. hold földre évenként alig jut több 7—8 mm. trágyánál. Ezt tehát a legjobb akarat mellett, sem fogadhatjuk el trágyázásnak. Tehát ott, ahol elegendő trágyával rendelkeznek, kétségtelenül a minél mélyebb, mivelés az előnyösebb, mert minél mélyebben szántunk — ha a talajviszonyok egyébként megengedik — annál több uj és uj növényi tápanyagot hozunk napvilágra, amit még dús trágyázással is gazdagítva, zsebünket gazdagítjuk. Ahol azonban kevés, vagy éppen semmi trágyát sem alkalmaznak, ott a sekélyszántás az előnyösebb az altalaj porhanyitással. Ennek is ugyanaz az előnye van, mint a mélyszántásnak — leszámítva természetesen az ujabbi tápanyagokat. Ezzel is ellenál'óbbá tesz- sziik talajunkat a szárazság iránt, mert ebben is jobban elraktározódik a nedvesség. Legnagyobb baj azonban, hogy még ilyen altalaj megmunkáló eszközök nem állanak, tökéletes kivitelben rendelkezésünkre. Irodalom. Az uj magyar bortörvény. Január elseje óta a borkezelésre és borforgalomra vonatkozó törvényes határozatokban változás állott be, mert az évek hosszú sora óta a szőlősgazdák és fogyasztók által sürgetett uj bortörvény életbelépett. Az 1908:XLV1I. t.-cikk, mely „a borhamisításnak és a hamisított bor forga- lombahozatalának tilalmazásáról“ szói, uj alapokra fekteti nálunk a pineegazdaságot és remélhetőleg a borértékesítés fellendítésének, a borkivitel emelkedésének, s a hazai borfogyasztás térhódításának jó előhírnöke. Az uj törvény sokkal jobban megköti a pincemesterek kezét, mint az eddigi. Cukrot, szeszt, mazsolaszőlőt ezentúl j nem szabad a bor „javítására“ felhasználni, tilos a törköly bor készítése nagyobb gazdáknak, kereskedőknek, vendéglősöknek, tilos ilyennek forgalombahozatala mindenkinek. A Tokajhegyalja zárt területté lett, ahová idegen bornak bevitele szigorú feltételekhez van kötve és ilyennek kivitele egyáltalában tilos. Mindenki köteles j borkészletéről és borforgalmáról előirt forma szerint jegyzéket vezetni, mindenki köteles a bortörvény főbb pontjait a pincéjében, kimérő helyiségében stb. kifüggeszteni. De nemcsak a kezelés és a forgalom tekintetében állott be változás, de a törvény végrehajtása és a büntetések kiszabása terén is. Az uj bortörvény jóval szigorúbb és a borpancsolás leleplezése külön e célra kinevezett pincefelügyelők feladata lesz. Mig eddig fogság büntetés csak azt fenyegette, aki hamisított bort készített, most az is játszik a szabadságával, aki ilyent tudva forgalomba hoz. Így mindenki, aki pincéjében eladás céljából bort raktároz, legyen az termelő, kereskedő vagy vendéglős, saját érdekében cselekszik, ha az uj bortörvénnyel mielőbb és minél behatóbban megismerkedik. Erre legalkalmasabb az a könyv, mely e napokban „Az uj magyar bortörvény“ dinen megjelent és melynek dr. Drucker Jenő, a Borászati Lapok szerkesztője és a Magy. Szőlősgazdák Orsz. Egyesülete igazgatója a szerzője. Ebben a könyvben nemcsak a törvény van meg szószerinti szövegben, de a végrehajtási rendelet is és ennek érthetőbbé tételére számos jegyzet és magyarázat szolgál. Úgyszintén meg vannak a különféle bejelentésekre, bornyilvántartásra stb. szolgáló formulárék is. Ez a minden pincetulajdonosnak nélkülőzhetlen könyv megjelent a Pátria nyomda r.-t. könyvkiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) Ára 1 korona. Megjelent a „Szőlőszeti és Borászati Lap Naptára“ az 1909 ik évre egészen uj, dús, érdekes, tárgyilagos, szakszerű, gyakorlati tartalommal. Szerkeszti : Maurer János. Ára 1 kor. Megrendelhető szerzőnél Kecskemét. Ajánljuk a pártolásra, mert sok jó és hasznosat tartalmaz. jan. 22. Nyílt rovat. Kérdések. Borjú nevelés. Kisebb tehenészetet szándékozok létesíteni. Tisz teleti el kérdeni, hogy a tapasztalat szerint melyik időszakban született borjuk legalkalmasabbak a felnevelésre ? I. I. A hagyma áttetleltetése. Tavaszra eltett hagymáim nagyrészt megromlottak. Kérem szíveskedjenek egy oly módszert közölni velem, mely mellett a hagynia legbiztosabban eltartható. K. B. Kosárfüz telepítés. Egy kát- hold humusz és homok nélküli sárgásfehér sovány agyagon — mely vizenyős ugyan, de nem lapályos — kosárfüzet óhajtok telepíteni. Kérem közölni, hogy milyen módon fogjak hozzá és mely fajták volnának a legalkalmasabb ? Feleletek. F. i. Akácfa magvetés és csemete kiültetés. Egy éves akácfaesemete felneveléséhez kell 1000 darabonként 50% csiraképesség mellett 70 gr. vetőmag 60 cm. sortávolság és 12 m2 megművelt terület (1 kath. hold ~ 5755 m2) Az akác legjobban és legnagyobb százalékkal kei, ha forró vízzel leforrázzuk. Legjobb tekuöbe tenni a magot, abba a vizet egészen forróm beleönteni s a magot azonnal kivenni, mihelyt héja felpattan és fehérje kilátszik. A vizet hagyjuk azután annyit hűlni, hogy a kéz elbírja, akkor megint a magra öntjük s teljes lehűlésig rajta hagyjuk. Az iÍv- képen kezelt mag legnagyobb része 3—5 nap alatt kikel. Ezer drboeként kell a 2 éves iskolázott akác suhángcsernete felneveléséhez 60 cm. sor-, 15 cm. csemetetávolság, 90 m2 terület; a 3 éveshez 100 cm. sor-, 50 cm. csemetetávolság és 509 m2 terület.
