Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA jan. 28. vezettek, interregnumban történtek, elnök nélküli időben. Most az egyesület uj elnököt kap, kinek kiváló tehetségei és széles látóköre bizonyára lehetővé tehetik azt, hogy a múlt hibái szanál- tassanak. Ép ezért azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az egyesület nem fogja most a fogyasztási szövetkezettel való szakítás ügyét újból felszínre vetni. Bízunk a jövőben, mely ezen kérdést simán, mindkét fél megelégedésére intézheti el. Az 1908. évi mütrágyázási eredmények. Ritka év az, melynek tavaszi hónapjai oly rendkívül szárazak legyenek, mint aminők a múlt éviek voltak. Pedig a gazda az év bármely részében jobban tűri a szárazságot, mint épen tavasszal, amikor a nyíló, fejlődő természet arannyá vált minden csepp esőt. Méltán hihettük a tavaszi szárazság közepette, hogy az idei közepesen alul maradó termés az alkalmazott műtrágyákat sem hálálja meg, pedig nem igy volt, mert a mütrágyázási eredmények várakozáson felüliek. A Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet kérdő iveket küldött szét julius hó folyamán azon gazdák egy részéhez, kik az elmúlt évben az ősziek alá műtrágyákat — illetve szuperfoszfátot — alkalmaztak, mely kérdésekre adott válaszok közérdekűségüknél fogva érdemeseit arra, hogy az olvasóközönség elé kerüljenek. Mintegy 200 levél érkezett be összesen, melyek irói közül alig egynéhány alkalmazta a műtrágyákat csupán egynéhány holdon, a legtöbbje 50—100, sőt ezer holdakon elért eredményekkel számol be. Az alkalmazott műtrágya csaknem kivétel nélkül szuperfoszfát volt s alig számolnak be egynehányan thomassalakkal, chilisalétrommal, vagy kálival elért eredményről. Szuperfoszfátból magyar holdankint túlnyomóan 100—120 kg.-ot használtak s csak egyesek alkalmaztak 150—200 kg.-ot. Leginkább őszi kalászosok alá alkalmazták és pedig mindazok, akik búza alá használták, kivétel nélkül alkalmazták egyszersmind rozsnál is, ellenben nem mindenki használta búza alá is, akik rozsnál alkalmazta. Tavaszi kalászosok alá kevesen alkalmazták, ellenben sokan cukorrépa és takarmánynövények alá. Rozsnál kivétel nélkül mindenki kedvező eredményt ért el; a terméstöbblet 1—2—3 métermázsát tett ki, tehát nemcsak a költségek térültek meg, hanem minden egyes esetben igen jelentékeny haszon is mutatkozott. Ezen eredmény is igazolja azon eddigi tapasztalatot. hogy a rozs gyökérzete a kalászosok között legjobban képes a tápláló anyagokat tökéletesen kihasználni, másrészt pedig, hogy az őszi kalászosok közül a rozs az, melv rendesen a gyengébb talajt kapja, igy természetes is, hogy a szuperfoszfátot bizonyosabban meghálálja. A búza alá alkalmazott szuperfoszfát 100 eset közül 90 esetben fizette meg a műtrágya árát, illetőleg nyújtott hasznot. A terméstöbblet legtöbb esetben 100 — 120 kg.-ot tett ki m. holdankint. de nagyon sokszor 150—200—250 kg.-ot is. Tehát ezek a kísérletek is igazolják, hogy a szuperfoszfát minden kilója után legalább egy kilogramm terméstöbbletet lehet várni. Az a nehány termelő, aki nem ért el számottevő terméstöbbletet, maga is a nagy tavaszi szárazságnak tulajdonítja a kedvezőtlen eredményt, ami természetes is, mert ha nincs folyadék, amelyben feloldódhasson a foszforsav, nem is fejthet ki teljesen kedvező hatást. Ezzel azonban nem veszett el a szuperfoszfát ára, mert ott van a talajban most is, csak a kedvezőbb, esősebb időre vár, hogy hatását a búza után következő növénynél érvényesíthesse. A hatás elmaradhatatlan s nyilvánulnia kell előbb-utóbb. Sőt azon esetekben, a midőn hatását már nyilvánította, amelyekben tehát már is adott hasznot, még egy további haszon is várható a jövő évben az utónövénynél, mert a szuperfosztát hatása — két évre terjed, s ha csekélyebb az első évben, nagyobb a másodikban és megfordítva. A szuperfosztát hatása azonban nem csupán a termés többletben, hanem sok egyébben is nyilvánult. Szinte egybehangzóan hangsúlyozzák a jelentéstevők, hogy a szuperfoszfátozott búza korábban beérett s ennek következtében szeme nem aszott össze, mint a későbben beérett nem szuperfoszfálozotté. így aztán a minőségi kőlönbözet nagyon sok helyt igen jelentékeny volt, mert mig a nem szuperfoszfátozott búza hecto- liter súlya 75—77 kg., addig a szuperfoszfátozotté 75—77 kg., volt. Igen sok jelentéstevő hangsúlyozza továbbá, hogy a szuperfoszfátozott búzának szalmája is magasabb növésű, vastagabb szárú s nem egy helyt magában a szalmatermés többletben is megtérült a szuperfoszfát ára. S az idei szalmaszük évben ez nagyon is figyelemre méltó és értékes eredmény volt. Egyesek érdemül rójják fel a szuperfoszfátozásnak azt is, hogy az erősebb, vastagabb nővésü szalma lehetetlenné tette a különben buja búza növésű megdülést, sőt sokan azt is tapasztalták, hogy a rozsda nem bántotta a szuperfoszfátozott búzát, holott a szomszédos táblán, amely nem volt szuperfoszfátozva, a rozsda jelentékeny károkat okozott. Vannak, akik azt is tapasztalták, hogy a kifagyásnak is jobban ellenállott, sokan mások, akik a leghatározottabban hangsúlyozzák, hogy lóhereszántásba szuperfoszfát alkalmazása nélkül nem is szabad búzát vetni. Olyan értékes tapasztalatok ezek, amelyek érdemesek a feljegyzésre, mert a gyakorlat embereitől szárZsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít a Szatmärvicgyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesitő Szövetkezete, Szatmár, Rákóci-u. 36.
