Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-22 / 4. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA jan. 23. adósodott középbirtokos osztályt pedig a parcellázás utján elérhető magas földárak arra csábítják, hogy birtokát eladja, ami a közgazdaságilag szintén nagyon fontos középbirtok apadásával jár. A földmivelésügyi kormány belátva a parcellázások káros hatását a legközelebbi jövőben törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni, mely a mostani állapotok orvoslására lesz hivatott. Ugyancsak a fennálló bajok szanálását célozza a földmivelésügyi kormány telepitői akciója, mely 10 éven át évenként 10 millió korona beruházást tesz telepítési és parcellázási célokra. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szintén foglalkozván e fontos kérdéssel, határozati javaslatot dolgozott ki, mely az eddigi anomáliákat megszüntetni hivatott. A javaslat kárhoztatja a birtok elaprózást előmozdító parcellázást és az erre irányuló tevékenység szabadjára engedését. Sürgeti a parcellázások megfelelő felügyelet alá való helyezését, hogy a nyerészkedés és a törpebirtok mesterséges szaporodása meggátoltassák. E célból a gazdatársadalom független elemeinek bevonásával országos bizottság alakítását tartja szükségesnek, mely csupán a közérdekű parcellázásokra adna engedélyt. A közérdekű minősítés feltételei között szerepel, hogy csupán a család megélhetését biztositó nagyságban szabad parcellákat kihasítani, melyek a községtől hat kilométernél nagyobb távolságra nem eshetnek s vételáruk a termőképességgel arányos legyen. A parcella árának legalább 25°/0-át készpénzben kell a vevőnek kifizetni s e mellett bizonyítani, hogy a szükséges felszereléssel és állatállománnyal rendelkezik; az ily módon vásárolt birtokrészlet öt éven belül fel nem osztható. A javaslat szerint maga a parcellázás igen helyesen nem állami feladat. De az állam kötelességévé teszi, hogy az eladó középbirtokokat indokolt esetben megszerezze s azoknak magyar kézben való megmaradását biztosítsa. Ugyancsak az állam hatáskörébe vágna, hogy a megvásárolt nagybirtokból középbirtokokat alakítson a lehetőséghez képest különösen ott, ahol a magyarság megerősítése nemzeti érdek. Nagyon kívánatos volna, hogy a törvény- hozás mindezen pontokhoz teljes egészükben Egy téli nap. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. A gazdaólet bizony nem tartozik azon pályák közé, amelyen a gyönyör rózsái bokrostul teremnek. Örökös küzdelem az a természet erőivel, a földdel, a durva munkáshaddal. A gazdasági pályára rátermettség kell, erős fizikum és a természet szeretete. A természet szeretete az, mely a gazda röghöz kötött életét megaranyozza. íme egy téli nap a gazdaéletből. Csikorgó hideg januári reggel van, az egész természet megdermedve téli álmát alussza. A nap bágyadtan kel föl, máskor meleget adó, életet tápláló sugarai, most alig tudnak a ködön áthatolni s a major udvart megvilágítani. Az ispán ur kilép az istállóból, ahol az etetést és az állatok tisztítását végignézte s parancsot ad a befogásra. Mert téves felfogás az, hogy a gazda a telet ép úgy átalussza, mint a ter- mészet; van télen is elég dolog, ha nem is mindjárt aratás. Ott áll az istálló sarkában a nagy jégverem, azt kell megtölteni jéggel, hogy nyár idején a tejet legyen mivel lehűteni. A lassan mozgó fehér ökrök a ködös téli reggelen fantasztikus képet nyújtanak. Megindul a szekérsor, mindegyik szekér elé négy ökör fogva, amelyek orrlyukaiból előtörő pára azonnal dérré válik a hideg levegőben. A béresek összegubbaszkodva ülnek a szekéren, ostorpattogtatás helyett szóval biztatják az állatokat. Megy az egész tábor le a rétre. A patakot már az első hideg napon elzárták és kieresztették a rétre, hogy legyen min jeget fogni. Mire a szekerek leérnek, a napsugarak szétüzik a ködöt, előtűnik az egész nagy jégtükör, mely szikrázva veri vissza a napsugarakat. Nem sok idő van azonban a szép kép csodálására. Hatalmas fejszékkel törik a jeget, vaskampókkal kihúzzák a partra s a szekerek egymás után megtelnek a csillogó jéghasábokkal. Gyönyörű látvány egy ilyen jéggel megrakott négyökrös Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb äSF“ „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagfc gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobi ,n megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi, vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl ,a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Rákóci-utca 36. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen1 Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár
