Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)

1909-01-08 / 2. szám

jan. S. GAZDÁK LAPJA 3-i* eidai gumók kifejlődését. Másik indítékul az szolgált e munka végzősére, hogy az alsó szárak föld alá kerülvén, uj gyökereket s ezeken uj gumókat ereszszenek. Ez a cél azonban csak akkor érhető el, ha elég meleg és nedvesség áll az igy letakart zöldrőszek rendelke­zésére. Azonban a töltögetés által természetszerűleg meg­nagyobbodik a talaj felülete, mert az világos, hogy a sok apró halom növeli a napnak kitett felszín ter­jedelmét. így tehát nappal a föld többet szárad, hűvös éjeken pedig jobban lehűl, mintha töltögetés nélkül síknak maradt volna. Eszerint a töltögetéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy a talaj melege és nedvessége jelentékeny inga­dozásoknak legyen alávetve, melyek az uj gyökérkép- zödést, szóval a töltögetés célját nagyban hátráltatják, De a fejlődés másik tényezőjére, a nedvességre is hátrányos a töltögetés. Mert mihelyt jó eső éri a kupaczokat, azoknak kisded lejtőin megcserepesedik a föld és nemcsak a harmatot, hanem a kisebb pásztás esőket is elzárja attól, hogy az alatta levő gyökerze- tet táplálhassák; e helyett a barázdákban gyülemlik meg és ott a nap melegétől elpárolog, mielőtt a ta­lajba beszivároghatott volna. Különösen áll ez a homokos talajon, mely a jő étiburgonyának igazi hazája. A homok minél puhább szemcséjű, a lejtőkön annál jobban lesimul és a gyö­kér helyett a kupaczok lejtőin a barázdákba vezeti le a vizet. A kupacz felszíne az első napos órában megkérgesedik, olyan lesz, mintha a gyökér légjárat­lan cseréppel volna leboritva, úgy, hogy a harmatot, a napot és levegőt — tehát a növekedés három főté­nyezőjét — meglehetősen kizárja. tanfolyamaik s különösen a szalmafonás és vászonszö­vést űzik szép sikerrel. Szerveznek munkatelepeket, tejszövetkezeteket, terményraktárakat, iparházakat és műhelyeket. Amellett arra is kiterjed a figyelmük, hogy a szász gazda lehetőleg minden szükségletét csak szászoktól szerezze be. A gazdaságiakon kivül is van a szász községek­ben egy egész légió egyesület: dalos társaság, tűzoltó egyesület, kultur egylet, turista egylet, torna klub, zene egylet, nőegyesület stb. Az egyesületi életre nevelik már a gyermekeket is. Vannak kisfiú és kisleány tár­sulatok, s ha a gyermek ifjúvá, a kisleány hajadonná fejlődött, ünnepélyes szertartással, — ha arra méltó, — felveszik a legények, illetőleg a hajadonok egyesüle­tébe. Ezen egyesületeknek nemcsak művelődési és szóra­koztató, de erkölcsnemesitő céljaik is vannak. A jó erkölcs ellen vétő tagot ideiglenesen kizárják a körből ; ha megjavul, visszafogadják. Én ezen egyesületek mű­ködésének tulajdonítom azt, hogy a szász nép annyira józan életű és — törvénytisztelő. Az összetartozandóság érzetét első sorban az egye­sületek fejlesztik ki oly erős fokra a szász népnél, de nagyban előmozdítja azt azon viszony is, mely a szász Máskép áll a dolog a kötött agyagos és fekete talajon, mely nagyon sok nedvességet tud fölszini és igy mintegy fölraktározza kedvező esők alkalmával a gyökerek fölött a nedvességet és egyik esőtől a másikig kitűnő viztartánynak tekinthető. Itt tehát van értelme a töltögetésnek, de a homokföldön nincsen. Nincsen először azért, mert a kupaczolással szük­ségtelenül, sőt károsan megnagyobbítjuk a párolgási felületet s egyúttal hátráltatjuk a gyökerek jó beázá­sát. Másodszor nincsen azért, mert a kupaczok hátán előmozdítjuk a cserepesedést és ezzel megbénítjuk a talajnak tápláló sóit a kívánatos feloldódásban. A mi aszályos kiimánk alatt a fenti kísérletek teljesen figyelmet érdemelnek még azért is, mert a szél a laza kupaczokat könnyen megbontja, szétdulja és a burgonyát olyan közel hozza a felszínhez, hogy az aszályos homokban nagyon megsínyli a szárazságot. Ez az uj kísérlet a burgonyaültetés mikéntjére is érthető tanácsokkal szolgál. Mert kötött földben, ahol a kifejtett okokból a töltögetés hasznosnak ígér­kezik, az ültető gumókat elég a talaj kötöttsége foly­tán 6—8 cm.-re letenni, miután a nagyobb meleg be­álltával úgyis rájuk borul a kupacz, mely mint a ned­vesség raktára és mint laza földszemecskékből álló, mindenkor átereszti az esőt is, meleget is, levegőt is; tehát a tenyészetet kedvezően elősegiti. Viszont a homokban annál mélyebbre kell ültetni, minél aszályosabb a talaj, de legalább 12—15 cm.-re, hogy szélhordás mellett is elég nagy védőréteg ma­radjon fölötte. Ha igy ültetünk, a következő elő­nyökre számíthatunk : 1. A talaj a csapadékot és harmatot egész ősz-, szegében javára fordíthatja. úri ember és a szász paraszt közt van. A népgondo­zás eszméje nagyon ki van fejlődve a szász értelmi­ségnél. A külföldi tanulmányaiból hazatérő szász gaz- dász itthon első kötelességének tartja: modern kép­zettségű gazdanemzedéket fejleszteni. A lelkész és ta­nító hivatását a templomon és iskolán kivül is teljesiti; a nép vezetését, irányítását, gyakorlati érzékének fej­lesztését nemcsak a lelkész és tanító tekinti kötelessé- i gének, hanem minden intelligens szász ember is. Ha a magyar intelligencia csak megközelítőleg is ennyit foglalkoznék a magyar paraszttal, bizonyára a magyar volna a világ első parasztja. Nagyon sok példát hoz­hatnék fel arra, mint vegyül el üres óráiban a szász úri ember a nép közé, hogy társulataikban vezesse, irányítsa őket, hogyan rándulnak ki a szebeni szász egyletek tagjai falukra, hogy azoknak hasonló egylete­ket szervezzenek. De mindez nem férne be tárcám szűk keretébe. Csak azt emlitem meg, hogy a szász köznép hálás, formálható anyag az értelmiség kezében. Amilyen gyanakodó idegenek iránt, annyira odaadó bizalommal követi a szász intelligencia minden irá­nyítását. A százok hazánk legkonzervatívabb népe. Régi iseJy egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csakegj- embert igé­nyel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdtjnosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Érmihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 kor&aa árban. Safeiialnazott € uj »kézi pl szecskára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom