Gazdák Lapja, 1909. január (8. évfolyam, 1–5. szám)
1909-01-01 / 1. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA jan. 1. csökkentése testet öltsenek, ma már nyilvánvaló s ismerve a magyar gazdaközönség nembánom- ságát, azt hiszem, hogy egy olyan dologgal állunk szemben, amelyet elaltatott egyrészről maga a társadalom, mint másrészről a társadalom képviselete. Leszögezve ezeket, méltán mutathatunk rá az elmúlt év meddőségére. Pedig nagy volt a reményünk, hogy az olyannyira szükséges kamarák még a tél folyamán a törvényhozás elé kerülnek, ahol gyorsan átmenve, még ez uj évben hozzá foghattunk volna a közgazdasági élet rekonstrukciójához, a mostani szervezetek megerősítéséhez és életre keltéséhez. Mert ma e részben csak tengődést, csak elferdített irányt, elhibázott hivatást látunk a vidéki gazdasági szervezetek és különösen a gazdasági egyesületeknél. Az érdekképviselet rendszeresítése lett volna hivatva életre kelteni őket, vagy elseperni a föld szinéről s újra alkotni őket ott, ahol meg nem felelnek hivatásuknak. E kérdés megoldása azonban eltolódott, hogy meddig, a jó Isten tudja. És eltolódik az adó kérdések rendezése Jfe, ha a gazdatársadalom a jövőben ugyanazt a széthúzást, nemtörődömséget fogja tanúsítani, amelyet tanúsított a múltban. Általában, mintha valami beteges tünetet lehetne észlelni a mi jelenlegi gazdatársadalmi mozgalmainknál. Itt fejetlenséget, ott széthúzást, majd ferde irányt az érdekek istápolásában, nemtörődömséget, sok helyen pedig véghetetlen aluszékony- ságot, renyheséget. Semmi esetre sem válik egyik sem a gazdák hasznára. S látva ezeket, látva, hogy minden más téren mennyire érvényesül a haladás, az erő, a tudás, megértés az érdekek megerősítése terén, méltán aggodalom fogja el az embert, hogy csak mi, akiknek kétszeresen kellene, hogy szivünkön feküdjön a föld s az azzal foglalkozók gondozása, csak mi nem vesszük komolyan érdekeinket, csak mi hárítjuk el magunktól még azt a jót is és odázzuk el annak megoldását, Egy pusztuló udvarház. Irta: Ágh Endre. Odalent Váralján a rengeteg' erdőségektől körülvett völgyben két földesur gazdálkodik. Valamikor igaz aa egyikó volt mind az az ezeregynékány hold a fövényes mentén, de hogy változott az idők járása s a rosszabb napokra még rosszabbak jöttek, a nagy darab birtok kétfelé szakadt s az, a mi abból megmaradt a Jóköy Simonnak, ma testvérek között sem több kétszáz holdnál. A többit elvitték a bankok, az az, hogy tőlük megvette valami Todorescu János. A két földesur a világ előtt a legjobb barátságot mutatta egymás iránt, holott szinte gyűlölték egymást s ezt nyíltan is hirdették különösen a mikor a gyermekekről volt szó, a Todorescu leányáról és Jóköy Lászlóról. A két fiatal ugyanis nagyon megértette egymást. S egy szép napon arra ébredt Jóköy Simon, hogy a fia kész mindennel számolni a szép Todorescu leányáért. — Pusztulunk s veszünk édes apám, — szólt egyszer az apjának — miért ne tenném, ha ezzel segítek magamon. Azután Todorescu legkevósbbé sem oka annak, hogy ennyire jutottunk. — Igaz, igazad van, — szólt Jóköy Simon. De tudod-e,-hogy az a leány nem a te fajodból való ? — Tudom. De ez nem bánt engem. Jó lélek ö, tud érezni és szeretni is. És a mi fő, van pénze. — És azt hiszed, hogy az öreg odaadja neked a leányt? — Ide azja és pénzt is ad vele. —Hát vedd el. Haigy gondolod, hogy boldogságodat feltalálhatod, vedd és hozd ide a Jóköy udvarházba a lőtt-ment idegen leányt, hogy még a mink van, az is az övék legyen. László elgondolkodott. — Az övék ? Majd meglátod, hogy milyen könyen szerzem vissza az ősi just. Todorescu János dehogy is uem adta szívesen a leányát Jóköy Lászlóhoz ! — Odaadom, mondotta — legyen a tied fiam, mert egyedüli vágyam, hogy őt boldognak lássam. Szeretitek egymást, legyen meg tehát. Aa öreg Jókőynek pedig azt mondta : Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb OTT „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagíisztitó-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi, vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladások"! eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Rákóci-utca 36. szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen, Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
