Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-25 / 52. szám
4-ik oldal. dec. 25. GAZDÁK LAPJA Ezt a szép célt kívánja szolgálni a miniszter azzal, hogy a gazdasági egyesületeknek tenyészállat- díjazásokra pénzt] bocsát rendelkezésre. A gazdasági egyesületek közhírré teszik a tenyészállatdijazás napját, kiszállnak ezen a napon az állattenyésztési íel- ügyelő kíséretében az illető községbe, a felhajtott anyagot néhány környékbeli birtokossal együtt, megbírálják, a dijakat kiosztják, a dijat nyert kisgazda még ugyanaznap este maga köré gyűjti a sógorokat és komákat s a nyert pénzt az utolsó fillérig megisszák. Éz a tenyészállatdijazások rendes menete. Az állami költségvetésben pedig bent áll, hogy évente ennyi meg ennyi milliót fordítottak az állattenyésztés fejlesztésére és speciell állatdijazások tartására s nem mulasztanak el egy alkalmat sem, hogy erre rá ne mutassanak. Hát kérjük szépen, ez nem jól van igy. Ilyen tenyészáilatdijazásokkal a gazdasági egyesületek nem szolgálják azt a szép célt, amelynek érdekében a miniszter pénzt adott nekik. Ily módon nem lehet emelni a köztenyésztés színvonalát, nem lehet a kisgazdát kellőképen arra bírni, hogy a helyes állattenyésztés elvei szerint gazdálkodjék. Foglalkozzunk először a kérdés morális oldalával. A »épet sohasem szabadna hozzászoktatni ahoz, hogy munka nélkül jusson pénzhez. Könnyen szerzett pénz soha sincs jó hatással; amilyen könnyen hozzá jut, ép olyan könnyen el is költi — mondjuk ki őszintén — megissza. A költségvetésben szereplő nagy összegek tehát legnagyobb részbon nem fogják a kivánt hatást eredményezni. Pedig nem volna nehéz dolog ezen a bajon segíteni. Ha a tenyészállatdijazásokon jutalmat akarunk kiosztani, ne adjuk azt pénzben, hanem jóminőségü, egyszerű gazdasági gépekben és eszközökben, esetleg műtrágyában, vetőmagban stb. Persze igy a. tenyészállatdijazások rendezése kissé körülményesebb lesz. A gépek, eszközök, anyagok beszerzése mégis munkával, utánjárással jár s a minisztériumban is könnyebben dolgoznak a kiosztott pénzről szóló nyugtákkal. De hát szabad-e a gazdasági egyesületeknek munkát és fáradságot kímélni s tisztán kényelmi szempontból kiindulni akkor, mikor fontos közgazdasági érdekről, az állattenyésztés emeléséről van szó. A jutalomképen kiosztott gazdasági gépek, eszközök és anyagok segítségével a kisgazda feltétlenül jobb gazdálkodást fog folytatni, amiből közvetve állattenyésztésének is megvan a maga nagy haszna. Sajnos, igen sok helyen ni»cs még meg a kisgazdának az a gazdasági szaktudása, hogy a saját pénzén egy jó gazdasági gépet, vetőmagot, sőt műtrágyát is vegyen. A tenyészállatdijazásokon megvan az a kedvező alkalom, hogy a kisgazdának adott jutalommal annak gazdálkodósát helyes irányba tereljük s ily módon későbbi boldogulásának alapját megvessük. Ajánljuk ezt az illetékes körök figyelmébe. —I. A téli gyümölcs eltartásáról. A téli gyümölcs eltartásánál első szabály, hogy csakis kellően megérett, vagyis barna, illetve fekete magvu gyümölcsöket szabad a fáról lehető kíméletesen leszedni. A szedésnél az ember nem lehet eléggé óvatos. Például arra is ügyelni kell. hogy a szedők ujján a körmöket előzetesen jó rövidre levágassak, mert különösen a szedők hüvelykujjain levő köröm félholdalaku sérülést szokott, kivált a nagyobb fajta gyümölcs héján okozni, ami viszont rövid időn belül rothadást eredményezhet. A gyümölcs leszedésénél, szállításánál a kíméletes bánásmódra ügyeljünk és soha se engedjünk többet, mint legföljebb 2 sor almát, vagy körtét egymásra tenni. A gondos átválogatás is elengedhetetlen, mert csak a minden tekintetben kifogástalan gyümölcsöt érdemes eltenni. Egy hibás száz épet is elronthat. A gyümölcseltartó helyiség első sorban sötét legyen, mert a napfény tulgyorsan megérlelné a gyümölcsöt ; továbbá jól szellőztethető és ami lő, hűvös is legyen, mert a meleg fonnyasztó és rothasztó hatású. Ez okból a gyümölcsöt is lehűlt állapotban, reggel rakjuk a kama ába. Ha a falak elég vastagak s a padlás jó meleg, úgy fűtés nélkül is fagymentesen marad a kamara. A hőmérsék szellőzéssel meglehetősen szabályozható, hűvös időjárás esetén délben, meleg időjárás esetén pedig kora reggel szellőztetünk. Az almát szárával felfelé, a körtét oldalt fektetve rácsos polcokra, illetve állványokra helyezzük, olyfor- mán, hogy sehol se érintsék egymást. Az igy telerakott kamarát elsötétítjük és beké- nezzük. Ezután két, esetleg három hetenként lehetőleg száraz, hűvös, de azért fagymentes időben szellőztetünk, a hibásokat átválogatván, eltávolítjuk és újból kenézünk. A gyümölcskamra minden nyílására tül! is alkalmazandó, hogy a gyümölcsökből netán előbuvó almamoly bábjaiból fejlődött lepkék tavaszszal ki nem szabadulhatván, tovább ne szaporodhassanak. Kicsiben ládába, hordóba, száraz homok, fürész- por, gabona, stb. közé is elrétegezhetjük téli gyümölcsünket, csak arra vigyázzunk, hogy a lehető szigorúan kiválogatott ép gyümölcsök sehol se érintkezhes- | senek egymással. A láda vagy hordó száraz, hűvös, de I azért fagymentes he lycn tartandó. Erdélyben, kivált oláh vidékeken, a nép széna- | boglya belsejében, széna, sarju közé elrétegezve is kitünően el tűid ja tartani téli gyümölcsét. Aliit; lag a batul alma onnét nyerte nevét, hogy ily módon nagyon jól eláll. K. Élősködők a baromfióiban. Tapasztalatokban szegényebb s az utánalátásbaa kényelmesebb, hogy ne mondjam hanyagabb baromfitenyésztő előtt sokszor egészen érthetetlen, hogy állatai Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít « Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szakmar, Rákóci-u. 36.
