Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-18 / 51. szám

16-ik oldal

GAZDÁK LAPJA

dec. 18.

I n k e y Józsefet és L i p t a y Bélát. A hozzávetőleges zárszámadás tudomásulvétele után elhatározták, hogy az alagi akadályversenypályát öntözésre rendezik be s ntézkedni fognak az Alagra érkező lovak olcsóbb takarmányozása érdekében.

— A betegápolás! pótadó fölemelése. Az országos betegápoíási alap terhére az utóbbi időben olyan sok kiadás merült föl, hogy a költségvetési előirányzatot állandóan túl kellett lépni. Ezen az államháztartási nehézségen a kormány most azzal segít, hogy az országos betegápolási pótadót az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeli fel. Ez okból Wekerle Sándor miniszter- elnök a fölemelésre vonatkozó indítványt foglalt az apropriációs törvényjavaslatba, amelyet már a Ház elé terjesztett.

— Vadászat. Károlyi Gyula gróf a napokban a mérki vadaskertjében vadászatot rendezett, amelyen a házigazdán és nején, Károlyi Melinda grófnőn kívül részt vettek gróf Almássy Dénes, gróf Csekonits Sándor, báró Lipthay Frigyes és neje, báró Vécsey Miklós. Mr. Clarke angol főkonzul, dr. Falussy Árpád főispán, Vásárhelyi Dezső orsz. képviselő, Péchy László, Csíki Tivadar őispáni titkár és Jurcsek Béla jószágfelügyelő. A vadászok mindkét nap különvonattal mentek Ágerdő állomásáig s vissza. Terítékre került 279 nyúl, 643 fácánkakas, 19 vadpulyka és 10 róka, összesen 951 darab.

— Az orwsdászck ellen. Az újonnan alakult vadásztársulat a város határában nagyon is megsokasodott orvvadászok ellen erélyes rendszabályokat léptetett életbe. A többek közt a vadállomány felügyeletére külön vadőrt fogadott. A rendőrség is kioktatta az összes mezőőröket az orvvadászok elleni eljárásra.

— Erdödiek a főispán előtt. Az erdőéi járás küldöttsége Pilissy képviselő vezetése alatt a főispánt felkérte, hogy az erdődi járás útjainak kiépítését, az erdődi adóhivatal és közjegyzői székhelyet kérő küldöttség vezetését az egyes minisztériumok elé, vállalja magára. A főispán válaszában szükségesnek és jogosaknak találta az erdödiek kérelmét, ennélfogva a küldöttség vezetését elfogadta és magára vállalta.

— Huiíaégetö gép próbája. A mátészalkai szeszgyárban a minap próbálták ki a Mandel-fele „Hullaégető kocsit“. A szinmagyar gyártmányú gép működése igazolta a „Német Gazdasági Egyesület“ kiállításának eredményét, mely az összes külföldi államokban szabadalmazott gépet az első díjjal tüntette ki. A magyar ipar fejlettségét tanúsító hullaégető gép arra szolgál, hogy az elhullott állatok fertőző részeit eleméssze s a ragály elhurcolását megakadályozza. A kormány, ismerve a gép praktikus használhatóságát, ennek beszerzésében anyagilag is segíti Mátészalka községet és a 2500 kor. értékű gép megvételéhez 2400 koronával járul hozzá. A próbán 3 óra alatt tökéletesen elhamvasztott egy nagyobb lóhullát a magyar gép. Az aktusnál jelen voltak a község elöljárósága, a főszolgabiróság és számos érdeklődőn kívül a földmivelérügyi minisztérium megbízásából törvényhatósági állatorvos, ki a sikeres próbáról kimerítő jelentést küldött.

— Karácsonyi kiállítás Nyíregyházán. A nyíregyházi szalmafonó iskola vezetősége ez utón tudatja a közönséggel, hogy e hó folyamán a népkonyha helyiségeiben (városi bazárépület) karácsonyi kiállítást és vásárt tart. Igen szép kivitelben és jutányos árban kaphatók babaágyak, babakalapok, ovódástáskák, kosárkák, kefe, portörlőtartók, erős kézimunkák, kenyérkosarak és több hasznos apróság. A tárgyak megtekintésére szívesen látják a közönséget az iskola helyiségében, Debreceni-utca 6. szám alatt. A vásár jövedelmének két százalékát jótékonycélra fordítják.

— Baromfiak kártétele az ültetvényes kertekben.

A m. belügyminiszter egy felmerült, konkrét eset alkalmából elvi jelentőségű határozatként mondotta ki, hogy „aki ültetvényes kertjében szomszédjának feárt- tevö csirkéjét fióbert-puskával lelőtte, az 1870. évi II. t.-c. 115. §-ába ütköző kihágás miatt nem büntethető.“ Veszett kutyák garázdálkodása Erdődön. Nagy pánikot idézett elő folyó hó 15 én egy veszett kutya. A dühöngő állat a falu több kutyáját összemarta, melyek aztán a községben elszéledve, igen sok embert s különösen gyermeket kisebb-nagyobb mértékben megharaptak. Nagy riadalmat okoztak a veszett ebek a leányiskolából páros sorban hazatérő növendékek között is.

Az egyik veszett kutya a járásbírósághoz is behatolt, a hol épen töpieges tárgyalási nap lévén, a környékből számos peres fél és tanú gyűlt össze. Az emberek rémülve menekültek, a kutya többet megmart közülök s aztán kiszabadulva az utcára, még néhány embert megsebesített. A főszolgabíró elrendelte az ösz- szes kutyák kiirtását s a megmart embereknek a budapesti Pasteur intézetbe való sürgős felszállittatásáról is gondoskodott.

— A tüdövész pusztítása vármegyénkben. A

belügyminiszter legutóbbi kimutatása szerint f. évi Julius havában tüdővész következtében a vármegye területén 105 egyén pusztult el, amelyből 6 Szatmár városára esik.

—- Magyarországi szövetkezetek szövetsége. A magyar szent korona országai területén működő, 'alt- ruisztikus irányú szövetkezetek legutóbb közös érdekeik védelmére egyesültek és megalakították a „Ma gyarországi Szövetkezetek“ szövetségét. A szövetség elnöke Mailáth József gróf, aíelnökei Seidl Ambrus és Bernát István, megala pitéi pedig a már az ország területén működő 18 hatalmas szövetkezeti középpont s ezeken kívül az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség. A Szövetkezetek Szövetségének irodája 1909. január 1. napján kezdi meg (VIII., Szentkirályi-utca 40. szám) működését, addig pedig az elnökség most kibocsátott fölhívásával fordul a szövetkezeti élet iránt érdeklődőkhöz, valamint az országban müködö összes szövetkezetekhez, hogy a szövetség tagjai sorába lépjenek be. Az érdeklődőknek bármely irányban készséggel szolgál főlvilágositással fönti cimii iroda és Horváth János dr., a szövetség igazgatója.

Kulturmérnöki hivatal Máramarosszigeten. Évek óta a satoraljai kulturmérnöki hivatal látja el azokat a folyton növekedő kulturmunkákat, melyek a nagykiterjédésü Márarnarosmegyében szükségesek. Mivel azonban ugyanez a hivatal teljesiti a hegyvidéki akció során felmerült és szintén tetemes munkálato- i kát, hozzávéve azt, hogy a Felső-, Tisza-, Visó-, és Iza termékeny völgyeiben intenzivebb kulturmérnöki munkák indulnak meg, Darányi földmivelésügyi mi- ! niszter kulturmérnöki hivatalt állíttat fel, s erre a célra már a jövő 1909. évi költségvetésben fedezetet I is kért a törvényhozástól.