Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-04 / 49. szám
6-ik olda GAZDÁK LAPJA dec. 4. ről, de igenis tudom azt, hogy ahol, mert mostoha volt az időjárás, a szövetkezet is kihitelezett, igy segítvén a kisembert, — ilyen helyen is — mondom, tudok olyan esetet, hol egy-egy kis ember erején felül adósa ma a szövetkezetnek s ez mégis vár és havonként egy-egy koronájával fizetteti vissza az adósságot, csakhogy valamikópen lábra tudjon állni a falu népe. Nem-e szép hivatás ez, nem-e emberbaráti kötelesség ? fel lehet ezt fogni és fel is fogják azt itt Magyarországon a degradált kulturállamban is sokan, csak azok nem, akik nem tudják, vagy nem akarják felfogni. —gh. Gazdasági Egyesület-, Fogyasztási Szökinek mindenesetre kötelessége volna a szövetkezeti eszme propagálása — kellenek-e a'szövetkezetek, vagy nem. Hatvankét gazdasági egyesületnek kellenek, hogy a hatvanharmadik nem gondol ezzel az az ő gondja. Ezt azonban ország-világ előtt kikürtölni — meggyőződésem szerint nem volna szabad, mert ezzel árt a tekintélyének, árt a szövetkezeti eszmének és azok malmára hajtja a vizet, a kik tűzzel, vassal ellene vannak ezen eszmének. Ez az impressióm, innen madártávlatból nézve a szerencsétlen egyesület „ténykedését“ és higyjék meg, hegy velem együtt ez az impressiója minden, a nép és gazdasági érdekeket szivén viselőnek. Ágh Endre. vetkezete és a „Gazdák Lapja.“ Budapest, 1908. dec. 2. Fővárosi ember vagyok újra. Benne az emberforgatagban, a friss hírekben, a tülekedésben a mindennapi kenyérért, engedjék meg tehát, ha impressió- mat ezek hatása alatt irom meg, igy madártávlatból nézve a szatmárinegyei gazdadolgokat. Ma reggel egy hírre ébredtem, a melyet a lapok illő helyen közöltek. A címben foglalt dolgokról volt benne szó, a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületről, a Szatmári Fogyasztási Szövetkezetről és a „Gazdák Lapjáról.“ Nem vetettem volna az egészre gondot, ha más oldalról nem lettem volna figyelmeztetve reá, hogy tulajdonképen micsoda gazdasági egyesületi ténykedésről van szó a hírben ? Erre kértek tőlem magyarázatot. Mert nem tudták megérteni azt a ferde irányítását az egyesületnek, hogy egyenesen a szövetkezeti eszme ellen „ténykednek“ s nem tudták megérteni (még azok sem a kik ismerik a „Gazdák Lapját"), hogy az nem kell a szatmári gazdáknak. És itt megvallom a gyengeségemet én is azt feleltem, hogy én sem tudom miért van ez. Nem tudtam hamarjában elfogadható felelettel válaszolni a feltett kérdésekre, s csak annyit mondhattam, hogy ez tényleg igy van, ilyen a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Hát ilyen. — Bünül azonban ő neki — itt legalább — fel nem róják ezeket. Mert elvégre minden testület tehet úgy, a mint jél esik neki s a gusztustól függ az is, hogy egy gazdasági faktornak — a Fűztelepek létesítése. A kosárfonó háziipar meghonosodásával egyre fontosabb kérdést képez a íuzvessző beszerzése. A fűz- vesszőnek távolabbi helyről való hozatala a fonással foglalkozók keresetét csökkenti, mert az anyag beszerzési költségét a szállítási dij tetemesen emeli s az ilyen helyen megdrágult fűzvessző felhasználásával a kosárfonó munkás számítását kevésbé találja meg, már pedig a cél az, hogy a téli foglalkozás legalább a napi szükségletek fedezésére elegendőt nyújtson. A bajon könnyen lehet segíteni és pedig aképen, hogy az érdekelt községek 1—2 holdon fűzvesszót telepítenek. Alig van olyan község, mely fűztelep létesítésére alkalmas földdel ne rendelkeznék. A l'öldmivelésügyi minisztérium is támogatja a községeket és pedig ingyen adja a dugványokat és azonkívül 100 koronát juttat katasztrális holdanként művelési célra segélyképen. A füzvessző telepítésére kiszakított területet őszszel vagy télen fel kell forgattatni, melybe azután tavasszal az állam által ingyen adandó dugványok elültetendők. A dugványok 60 cm. sor- és tőketávolságra ülte- tendők és pedig olyképen, hogy a terület páratlan számú sorainál mindig a terület szélére essék az első dugvány, a páros számú soroknál pedig az első dugvány a terület szélétől 30 cm.-nyire ültetendő, miáltal a fűztőkék nem az előző sorba ültetett tőkék mögé, hanem mindig az előző sorú tőkék közötti távolság Központjára esnek, az ilyen eljárással a területet előnyösen lehet kihasználni, mert különben 60 cm. sortávolság elegendő nem volna, hanem sokkal szélesebb sorokat kellene alkalmazni az ültetésnél. A fűzvessző-telepek művelésénél arra kell ügyelnünk, hogy a területet állandóan tiszta és lehetőleg porhanyós állapotban tartsuk fönn. A fűzvessző gyorsan fejlődik, ugyannyira, hogy Róth Bankház BUDAPEST. ______^ Bank - központunk : VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— ! 3l/2»/o—4%—4l/2°/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és Ill-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5%-al, esetleg 5V2°/o-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 27s—10 évi időtartamra. j Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. J Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok, részvényeire értékük 95°/o-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű be’- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. - Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. —
