Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)
1908-12-18 / 51. szám
december 18. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Állataink téli gondozása. Tapasztalati tény, hogy az okszerű állatgondozás a legjobb állatvédelem. És ebben az állattenyésztőt és állattartót nemcsak az emberséges érzés, hanem az anyagi, pénzbeli siker is keli, hogy sarkalja, mert afelett nem lehet kétségben senki, hogy a kellő gondozás hiányában állatainkat számos, nekünk tulajdonosoknak kárt okozó baj éri, megfelelő gondozás esetén ellenben kevesebb, vagy épen semmi. Hát talán restelkedve, de be kell vallanunk, hogy mi magyarok — tisztelet a kivételeknek — hasznos állataink gondozásában cl vagyunk maradva más államok mögött; mináiunk nemcsak a szószoros értelmében volt állatkínzás, hanem a hibás, rossz gondozás következtében is óriási károk sújtják a magán, de persze a közvagyont is. A hibát, a mulasztást az évnek kivált a téli szakában követik el, holott épen ekkor vannak az állatok folytonosan a szem előtt, s ekkor vannak számos káros hatásnak kitéve. Már az istállókban való elhelyezésnél azt láthatjuk, hogy vagy túl van zsúfolva a tartózkodási hely állatokkal s ekkor amellett, hogy kényelmetlen rájuk nézve az ott tartózkodás, még káros is, mert rendszerint tulmeleg, párás, rósz levegőjű ; vagy kong az ürességtől, amikor meg annyira hideg, hogy elgémberedő állatok, pl. tejelők, hízók hasznosításukban visszamaradnak, növendékek fejlődésükben megcsökkennek, de általában át is fázván, meghűlvén, különféleképen meg is betegszenek. S ez igy van a túlzsúfoltság esetén is, uiert akkor meg a verejtékben úszó test könnyen sérül, a biizös, rossz levegő, mely a vér tisztítására alkalmatlan, egyenesen sért is, meg- betegitve az állatnak elsősorban lélegzőkészülőkét, de ezúton vérét is. Gondot kell hát fordítani arra, hogy a tartózkodási hely nagysága az ott tartózkodó állatok számához arányos legyen, mert ekkor a kellő (12—16 0°) hőmérséklet is elő állhat s megfelelő szellőztetést í is feltételezve, a levegő romlottsága sem lesz ártal- I mára az állatoknak. De persze, hogy tényleg tiszta, jó lehessen a í levegő, arra egymagában a szellőztetés nem elég, kell, hogy minden berendezési 'tárgy, felszerelés, alom tiszta legyen s tiszta legyen az állatok teste is. Ezen követelmények ellen ázonban, sajnos, sok- j szór és sokat vétenek az állattulajdonosok; részint j úgy, hogy el so rendelik mindezeknek végrehajtását, módot se nyújtanak állataikkal foglalatoskodó alkal- | mazottaiknak ezen teendők eszközlésére, részint meg úgy, hogy nem ellenőrzik rendelkezéseiknek végrehajtását. i Látunk is aztán ily esetekben valósággal föl- háboritó, szégyenletes állapotokat, pl. azt, hogy az istállók éves szennytől, pókhálóktól vannak ellepve ; az etetőedények hetes izéktől büzlenck ; a talaj, az álló- és fekvőhely, a csatorna a legnagyobb fokban mocskos, lucskos; alom állatok alatt nincs, vagy ha van, csak minden kritikán aluli menyiségü és minőségű az ; a szerszámok (hám, kantár stb). a takarók, pokrócok s maguk az állatok is szennyesek s valósággal csak lengenek, kínlódnak a ronda környezetben, a rósz levegőben és a munkás állatok még fáradalmaikat se pihenhetik ki, pedig ezek rendszerint tul- csigáztatnak, zsaroltatnak a munkában s még megfelelő takarmányozásban sem részesülnek, nem is említve a durva, sokszor embertelen bánásmódot, mellyel őket a rósz gondozó illeti. Ez a mindent ellepő szenny közönséges melegágya a fertőző betegséget okozó csiráknak is, azok ebben s a nedves, meleg, rossz levegőben teméntelenül szaporodnak, hatásukban elhatalmasodnak s az egészséges állatokba jutva, felidéznek növendék- s még inkább szopósállat pusztulásokat, elvetéléseket, méhhüvely, és tőgybajokat, szem- és bőrbetegségeket, tüdöbántal- makat. Legalább is fogékonnyá teszi aztán a hibás, elhanyagolt tartózkodási hely és rósz gondozás kivál a szarvasmarhát ama tüdőbetegséghez is, melyet tu1' berkulózis néven az emberben ismerünk és rettegünk Százezrei az embereknek és állatoknak nem kap • nák meg e rettenetesen pusztító, gyógyithatlan betegséget s egyéb kórokat se, ha több gonddal járnának el az emberek a tartózkodási helyek tiszta, egészséges tartásában, saját és állataik testének a kellő gondozásában. Télviz idején mulasztásokat követ el számos állattartó ember abban is, hogy a nyújtott eleségek romlatlanságára súlyt nem fektet. Nyújt penészes, aszott, poros, iszapos, dohos, avaros és egyébképen romlott takarmányt s megfagyott eleségeket, jéghideg vizet, meg nem gondolva, hogy ezek nem csak alkalmatlanok az állatok táplálására, hanem egyenesen veszélyesek azok egészségére, sőt életére is. A munkás állatok (lovak és ökrök) kellő vasaltatását is sok ember veszi könnyelműen, pedig tudhatná magáról is, hogy a téli síkos utakon nagyon bizonytalan, fárasztó a mozgás neki is, hogyne hát a súlyosan terhelt állatnak, mely könnyebben csusza- módik ki, esik el az ily utón, ha kapaszkodásra alkalmasan nincs megvasalva s okoz ekként kárt fic.imo- dások, csonttörések alakjában magában, de gazdája erszényében is. De a kellőképen meg nem patkóit munkás állat, épen, mert rendkívül fárasstó reá nézve a síkos taHOHN M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. SO millió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- szetes vörös színben és kátrányozva. 140- Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle szabad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. Gyártmányok: BOHN-féie 10—10 cserepek. szabadalmazott biztonsági átfedő Legolcsóbb, legszebb tetőzet. _ Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., Konreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány. ' Pzab. biztonsági préselt átfedő cserép 253. szám.
