Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-04 / 49. szám

dec. 4. GAZDÁK LAPJA 13-ilc oldal. tési alapból nyert kölcsönökből beszerezhető jobb mi­nőségű állatállomány szaporodjék és jó tulajdonságai­ban megtartassák. Nagyon üdvös gondoskodása tehát a miniszternek, hogy a közíegelők beszerzését és cél­szerű berendezését állami segítséggel lehetővé teszi, a minek még az a jó hatása is meglesz, hogy a mi­niszter ezen gondoskodása révén befolyást nyer ezen legelők okszerű gondozásának és fentartásának irányí­tására és ellenőrzésére és ezáltal az ilyen természetű közlegelők mintáivá lesznek a vidéken levő vagy ké­sőbb megszerzendő köz legelőknek. — Mezőgazdasági kamara. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület a mezőgazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat megbirálására K á 11 a y Andrást kérte fel, ki eleget tevén ezen megbízásnak egy egészen uj törvényjavaslat tervezetet készített. Ezen javaslatot az egyesület kinyomatta s megküldte az ország összes gazdasági egyesületeinek. — A jövő évi szatmári országos vásárok. A pol­gármesteri hivatal most teszi közzé a Szatmáron 1909. évben tartandó országos vásárok sorrendjét. E szerint hat országos vásár lesz Szatmár-Németiben és pedig- 1. A Gyertyaszentelő Boldogasszonyról nevezett orszá­gos vásár január 26. és 27-én. 2. Józsefnapi vásár I március 16. és 17-én, 3. Fülöp-Jakabnapi vásár április 27, és 28-án. 4. Sarlós-Boldogasszony napi vásár julius 6. és 7-én. 5. Szent-Mihálynapi vásár szeptember 21. és 22-én. 6. Boldogasszonynapi vás ír november 16. és 17 én, — Munkásházak Szabolcsmegyóben. A földmivelés- ügyi kormány a munkásházak létesítésére irányuló kezdeményezésének Szabolcsban való megvalósítása érdekében értekezlet tartatott, melyen Keller Gyula a a földút-. minisztérium kiküldöttje is részt vett. Egyelőre Kisvárdán, Nyiracsádon, Napkoron és Nagybákáu épí­tendő munkásházakról volt szó. A földmivelósügyi mi­nisztérium kiküldötte kijelentette, hogy abban az eset­ben, ha a községek Legalább 20 —3Ö munkásház épí­tésére kötelezik magukat, hajlandó a községek által e célra fölveendő kölcsön kamataiból és törlesztési rész­letekből 2—3%-ot fedezni, úgy hogy a községeket e címen semmi kiadás nem terhelni, mert a kamat és törlesztés többi hányadát a munkások által fizetendő bérösszeg fedezné. Az építendő munkásházak 20 évi teljes adómentességet élveznének s a telek felmérési és az építéssel járó műszaki költségeket a kormány fedezné. Kisvárdára nézve kijelentette a minisztérium kiküldötte, hogy a felsorolt támogatást 100 muukásház építésében vállalná a minisztérium. Nyiracsád község képviselete már kijelentette, hogy 30 munkásház fel­építésére fölvesz 30,000 korona kölcsönt s igy ott az építkezést rövidesen megkezdik. — A magyar ipar és hadsereg. Kossuth Ferenc, kereskedelmi miniszter érdekes leiratot intézett most az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz. Értesíti azokat, hogy a közös hadügyminiszter intézkedése folytán a közös hadseregnek Magyarországon állomá­sozó csapatai, valamint a katonai intézetek kézi bevá­sárlásaikat a jövőben a hazai ipar révén fogják esz­közölni. Egyben elrendeli, hogy a kamarák szigorúan ellenőrizzék a kereskedőket, hogy azok csakis magyar ipartermékeket szolgáltassanak ki a katonaság részére és az esetleges visszaélésekről hozzá azonnal jelentést tegyenek. — A dinamitcsempészet ellen. Andrássy Gyula gróf, belügyminiszter abból az alkalomból, hogy az utóbbi időben több helyen gyakorta történtek szándé­kos, vagy véletlen dinamitrobbanások, utasította a vár­megyei főispánokat, hogy az ilyen esetek ismétlődése ellen tegyék meg legszigorúbb intézkedéseiket. A bel­ügyminiszter utasította a csendőrségeket is, hogy eb­ben a dologban a rendelkezésükre álló minden esz­közzel álljanak a közigazgatás szolgálatára. — A halászat védelme. Az orvhalászásnak egyik sikeres módja az, hogy az orvhalász a mederben mé­lyedést váj, azt időnkint elrekeszti s igy ejti zsákmá­nyul a halat. Az ilyen az anyamederbe vájt rekesze­ket, halfogókat a törvény szigorúan tiltja s a hatóság üldözi az orvhalászokat. A törvény azonban megengedi a haltenyésztő gazdáknak azt, hogy amennyiben nem sértenek jogos érdekeket, alkalmazhassanak ilyen el­zárásokat a hullámrévben. Halászati szempontból az elzárásnak olyannak kell lennie, hogy már a kivitel módja biztosítékul szolgáljon közvizi halászat rovására elkövethető netáni visszaélés ellen. Vízjogi szempontból pedig megkövetelendő, hogy azok ne akadályozzák a víz természetes lefolyását és éppen ezért eféle elzárá­sok csak előleges hatósági engedély elnyerése után eszküzölhetők. A hullámtéri halgazdaságoknak a jövő­ben Darányi Ignác földmivelósügyi miniszternek a vár­megyék alispánjaihoz és a törvényhatósági városok polgármestereihez leküldött rendelete szerint a föntebb jelzett módon halrekeszeket csak akkor szabad foga­I natositani, ha a hatósági eugedelmet megkapták. Ilyen engedeiem nélkül felállított rekeszeket a jövőben tilal­masaknak fogják tekinteni. — A mezőgazdasági helyzet. A földmivelósügyi minisztérium a gazdasági tudósítók jelentése alapján most tette közzé az ország mezőgazdasági helyzetéről szóló hivatalos jelentését. A jelentés a hosszú száraz­ság és a korai fagyok miatt a vetések állását kedve­zőtlennek mondja. Az egész ország érzi a korai hideg káros hatását, a gazdasági munkálatok sem nyerhettek befejezést. Legtöbb helyen megkéstek a szántás és vetés munkáival és az ősziek területe országszerte is­mét kisebb lesz. A november 15-én bekövetkezett der­mesztő hideg teljesen megakadályozta a vetéseket fejlődésükben. — Mikor kell uj mezei utat nyitni. A föidmivelés- ügyi miniszter egy felmerült esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban kimondotta, hogy uj mezei, közös dülőutról godoskodni a község csak akkor tar­tozik, ha másként teljesen lehetetlen a birtokhoz való hozzájutás és ily esetben is csak akkor, ha az ingat­lan nem a tagosítás után lett magánjogi alapon külön birtokká alakítva. — A lóheremagvak forgalmának szigorítása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület növénytermelési szakosztálya a lóheremagvak forgalombahozásnak szigo­rításával foglalkozzott. A szakosztály határozata követ­keztében az OMGE sürgős felterjesztést intézett a föld- mivelésügyi miniszterhez, melyben azt kéri, hogy az említett magvak csak a m. kir. államilag ólomzárolt zakókban legyenek árusíthatók. Az ellenőrzés nehéz­ségeire való tekintettel, az eddig megbízott közegeken kívül, az ellenőrzéssel a pénzügyőrséget kívánja megbi- zatni, kiknek kötelességük lenne az állami ólomzár jelenlétének megvizsgálása. Különösen fontosnak tartja az OMGE, hogy a külföldi, főképp az Ausztriából be­hozott here-féle magvak a leadó állomáson megmintáz- tassanák s egy megvizsgáló-állomáson történt vizsgálat után legyenek csak kézbesithetők. Az arankás here­magvak hatósági ellenőrzés melletti arankamentesités után lennének forgalomba hozhatók. Hasonló intéz­kedések megtételét Ausztriában is szükségesnek találja a felirat, épp ezért kérik a földmivelésügzi minisztert,

Next

/
Oldalképek
Tartalom