Gazdák Lapja, 1908. december (7. évfolyam, 49–52. szám)

1908-12-04 / 49. szám

dec. 4. GAZDÁK LAPJA 11-ik okla! ványt, a melyen az előfizetés legczélszerübben eszközölhető. A „Gazdák Lapja'* előfizetési ára: Egy ész évre . . . 10'—: korona. Fél évre .....................5'— korona. Negyed évre . . . 2'50 korona. Lelkészek és tanítók ha egész évre előfizet­nek 6 korona előfizetési ár mellett szerezhetik meg lapunkat. Szatmár, 1908. nov. 26. Tisztelettel a „Gazdák Lapja“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Hírek. — A székhely-küldöttség budapesti útja. Szatmír- megye küldöttsége november 26-án tisztelgett a képvi­selőházban Wekerle Sándor miniszterelnök és Andrássy Gyula gróf belügyminiszternél Szatmár vármegye szék­helyének Nagykárolyból Szatmárra való áthelyezése érdekében. A küldöttséget Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, nagybirtokos vezette és benne Kelemen Samu, báró Yécsey László, Luby Géza, Luby Béla és Szu- nyogh Mihály orsz. képviselők, Vajay Károly polgár­mester stb. vettek részt. A miniszter előtt Kende Zsig­mond adta elő a küldöttség kérelmét. Utalt Szatmár­nák Nagykárollyal szemben való elsőbbségére, amelyet történeti tradíciók is támogatnak és kiemelte, hogy a törvényhatósági bizottságnak többsége szintén amellett van, hogy a megye székhelyét Szatmárra helyezzék át. Wekerle Sándor miniszterelnök uem tett ha­tározott nyilatkozatot, mivel a kérdés nem az ő hatás­körébe vág. Kijelentette, hogy a választási törvény küszöbén nem tartja időszerűnek a kérdést, annak ide­jén azonban a legpártatlanabb igazságossággal fogja a kormány azt tárgyalás alá venni. Ezután Andrássy Gyula gróf belügyminiszter fogadta a küldöttséget. Határozott állást ő sem fog­lalt, amit azzal indokolt, hogy az uj kerületi beosztás előtt nem tartja célszerűnek e fontos kérdést egy elő­zetes döntéssel komplikálni. J u s t h Gyula, a képviselőház elnöke, kinél a bizottság szintén tisztelgett, legmesszebbmenő támoga­tását helyezte kilátásba. Ha a vármegye többsége már állást foglalt, a képviselőház is valószínűleg csatla­kozni fog ehez, mert a vármegyei autonómiát minden­kor tiszteletben tartották. A küldöttség a választ lel­kes éljenzéssel vette tudomásul. — A kisgazdaszövetség. A vármegyei kisbirto­kosok szervezkedése örvendetes lépésekkel halad előre. A szervező-bizottság ismét uj tagokkal gyarapodott, kik vidékükön már megtették a gazdakörök megalakí­tásának első lépéseit. A Szatmárvármegyei Gazdaszö­vetség alapszabályai melybe a községi gazdakörök belevonatnak, már szintén elkészültek s igy a szövet­ség megajakitása még e hónapban várható.' — Usződijazás Mátészalkán. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület a nyíregyházai gazdasági egye­sület közreműködésével múlt hó 28-án tartotta Máté­szalkán az idei második üsződijazását. Felhajtás a zord időjárás miatt nem volt oly mérvű, minőt a járás marhaállománya alapján várni lehetett volna, a minőség azonban elsőrangú volt. Kiosztás alá került 260 korona. I. dijat Báthory György, II. dijat Geit Ferenc, III. dijat Kádár István, IV. dijat Nemes Ferenc nyerte mindannyian borjas teheneikért, mig Nemes Károly üszőjével vitte el az első üsző dijat. A zsűri a gróf Tisza kocsordi uradalma által felhajtott magyar- és Katona Sándor berni fajú üszők, borjas tehenek és ! bikákból álló csapatját díszoklevélre méltatta. — Dohány beváltás. Á dohánybeváltási minta- csomók felülvizsgálata Nagykárolyban folyó hó 2-áu kezdődik. A biráló-bizottságban mint kinevezett gazda­sági szakértő, lapunk főszerkesztője is részt vesz. — A mezőgazdasági szakképzettség. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irodalmi és tanügyi szak­osztályát a minap ismét megalakította. Szakosztály- elnökül megválasztották Kodolányi Antalt, társelnökül Bernát Istvánt és Rodiczkv Jenőt. Azután a szakosztály Buday Barna beható előadói javaslata alapján a gazda­sági szakképzettség kérdését vette megvitatás alá. A vita eredményeképen Buday indítványára kimondották, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület meg fogja keresni a földművelésügyi minisztert, hogy a birtok­politikai törvényjavaslat előkészítésénél gondoskodjon i arról, hogy a létesítendő törvény a középberlő-osztály- nak a gazdatiszti karból való kialakulását előmozdítsa, ami gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt kívánatos. — Faipari szakiskola. A Szatmári Faipari Szak­iskola építése abba a stádiumba jutott, hogy az építés közeli megkezdés előtt áll. A kereskedelemügyi kormány ugyanis még december havában megtartja az összes munkákra a versenytárgyalást s az építkezést oly erő­vel indítja meg. hogy az iskola 1910 augusztus elsején használatba vehesse. A pályázati hirdetés már napvilá­got látott és az ajánlatok december 28 ig a kereske­delemügyi minisztérium segédhivatalába küldendők. — Küldöttség Nagykárolyban. Az ujonan felállítandó avasi járás székhelyéül a törvényhatóság Avasfelsőfalut szemelte ki; ugyan ezen ügyben több tagú küldöttség volt a székhelyen Avasfelsőfaluból, hogy erről biztosabb tudomást szerezzenek. A törvényhatóság nagyon helye­sen tesz akkor, ha tényleg oda helyezi a székhelyet, legalább virágzóbb közbiztonság hona lesz ez által a szép Avas vidéke, de még a magyarosodás ügye is előbbre halad a különben elhanyagolt Avasban. — A szilágysomlyó—csúcsai helyiérdekű vasút közigazgatási bejárását a múlt héten eszközöltek. Most a részletes tervek kidolgozásához látnak, hogy a ter­vezett vasútvonal építését még a jövő év folyamán megkezdhessék. — Mezőgazdasági kiállítás Nyíregyházán. A „Sza- bolcsmagyei Gazdasági Egyesület“ mint hírlik előkészü­leteket tesz egy nagyobbszerü ipari és mezőgazdasági kiállításra. Mivel a kiállítások szervezése úgy a termelők, mint a fogyasztók szempontjából nagyon fontos, teljes érdeklődéssel várjuk a kiállítási programm mielőbbi közzétételét. — A kóborczigányok megrendszahályozása. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fölterjesztést in­tézett a belügyminiszterhez a kóborczigányok megrend- szabályozása tárgyában. A fölterjesztés tüzetesen fog­lalkozik a pécsi gazdakongresszuson, de az O. M. G. E. közgyűlésén is fölpanaszolt körülményekkel, melyek a czigányok garázdálkodásai következtében elsősorban a gazdaközönséget sújtják. A fölterjesztésben rámutat az O. M. G. E. a megrendszabályozás módjaira is. Ilyenekül jelölvén a lótartás megvonását s a kóborczigányok hely­hez való kötését, a magyar gazdaközönség érdekében mielőbb rendezze. Bár volna foganatja a O. M; G. E i ezen ismételt akcziójának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom