Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-06 / 45. szám

10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. nov. 6. *— Ki- és visszavándorlás. Az utlevélstatisztakai adatgyűjtés eredménye szerint a Magyar birodalomban folyó év augusztusban 10665 útlevelet váltottak, 5563-at kivándorlási, 5 l02-öt pedig egyéb célból. Ez útlevelekkel kivándorlásra jogosittlatott 7258, egyéb célból külföldre való utazásra pedig 7985 egyén/ A kivándorlásra jogosítottak közül 5308-nak az útlevele Amerikába szól, 365-é Romániába és 314-é Németor­szágba. A ki- és visszavándorlási statisztikai adat­gyűjtés eredménye szerint a magyar birodalomból folyó évi augusztus folyamán 3341 egyén vándorolt ki, 31Ó7 útlevéllel és 234 útlevél nélkül. A kivándoroltak közül 2026 ment Amerikába, 430 Romániába és 379 Német­országba. Az 1907. év augusztus havához képest erő­sen csökkent a kivándorlás. — Nagyobb vásárok vármegyénkben. November 10 Krasznabéltek, november 17—18 Szatmár- Németi, november 30 és december 1 Halmi, de­cember 7 Nagykároly, december 22 Kraszna­béltek. — Kőszén Szatmárvármegyében. Nagysomkut vi­dékén a köszénkutatás nagyban folyik és már is szép eredmény mutatkozik. Nagysomkuttól két kilométer­nyire a salgótarjánihoz hasonló szinü és minőségű kő­szenet találtak, még pedig némelyik helyen már 20 centiméter mélységben. A rétegek változók, de 4 és fél méter vastagságú réteget is találtak. A kilátások igen jók s ha a szakértők véleménye megáll, az egész járás közgazdasági élete egy igen nagy és a járásra nézve rendkívül kedvező változás előtt áll, mert a nyi­tandó kőszénbányák a járás forgalmát rendkívüli mér­tékben növelik és fejlődését erősen előmozdítani fogják. — A katonai szállítások és a merkantilisták. Na­gyon feljajdult néhány merkantil újság azon, hogy a honvédelmi miniszter a honvéd csapatoknak ezentúl oly állomáson, hol közöshadseregbeli élelmező raktár van a kenyeret onnét fogja beszerezni s nem vállal­kozók utján, hát elhiszem, hogy ez nekik fáj, mert illetéktelen hasznot vesz ki a zsebjükből, de hogy a legénység jobb kenyeret fog kapni és ez a mód a gazda közönségre is hogy hasznosabb az tagadhattam, mert eddig a vállalkozó vásárolta össze a rozsot a kenyérnek a gazdáktól, most meg az élelmező raktár kell, hogy a gazdáktól közvetlen vásárolja azt össze, igy tehát a gazda jobb árhoz juthat. Ezt a rendszert pedig nálunk is már rég meg kellett volna honosítani, mert hisz az Osztrák landwehr ezt már rég igénybe veszi előnye ép abban rejlik, hogy ők a saját céljaikra kihasználják a közös intéz­ményeket, melyek fentartásához mi is a kvóta arányá­ban hozzá járulunk, mi pedig parlagon hagyjuk he­verni ; az osztrák landwehr a hadtest parancsnokság­tól kezdve valamennyi magasabb parancsnokság és intézetét igénybe veszi a saját céljaira, igy természe­tes, hogy a lanhwehr az osztrákoknak olcsóbb fegyver­nem, mint nekünk a honvédség; hasonlítsuk csak össze az osztrák landwehr és magyar honvédelmi költségve­téseket és annak tételeit, hogy ők mi célra mit irá­nyoznak elő és a létszámot majd meglátjuk a lólábat és azt, hogy mire lesz jó a magyar vezényszó, meg a magyar nyelvű administrátió. ‘ sz. m. — A szüret és a borárak. A szüret ide s tova be van fejezve. A minőségre névé meg is lehetünk elégedve, a mennyiségre azonban nem mindenütt vál­tak be a szürethez fűzött remények. A túl vérmes hí­resztelések be nem vallása, a borkereskedőknek tar­tózkodó álláspontja és a hordó-inség sok helyen súj­tották a gazdákat, különösen azokat, akik kellő menyi- ségü hordókról nem gondoskodtak. Mert hordót venni, mikor annak ára hektoliterenként 12—20, sőt 26 f. is volt, bizonyaiig volt érdemes. A borárak ennél fogva a minimumra szálltak le s sok helyen 8, sőt 6 filléres mustárról beszéltek. Nálunk 18—24 sőt ennél jobb áron is keltek a mustok. Dacára ennek nagyon sok bor vár még vevőre pincéinkben s tekintettel arra, hogy a kereskedők még nem sokat vásároltak és ta­valyi készleteik is elfogytak, remélhető, hogy a bor- árak- rövidesen egalizálódni fognak. — Dohánybeváltás. A helybeli m. kir. pénzügyőr­ség november 7-ikére tűzte ki a jövő évben beváltandó dohánymennyiség súly szerinti előirányzatának tárgya­lását, amelyre a termelőkön kívül meghívta a városi hatóságot is. A tanács a hatóság képviseletével Sol­tész Miklós városgazdát bizta meg. — Kisbirtokosok gyűlése. F. hó 17-én délelőttre van tervbe véve az északkeleti vármegyékre kiterjedő Kisbirtokosok Egyesülete előkészítő bizottságának gyű­lése, amelyen a szervezkedés irányait is megfogják ál­lapítani. Ez az irány azt célozza, hogy az egyes köz­ségekben gazdakörök állíttatnak fel egyöntetű alapsza­bályokkal s ezen gazdakörök összessége képezné a Szatmáron létesítendő Központi Egyesületet. Hogy ezen alakulás iránt mily nagy érdeklődés mutatatkozik már abból is látható; hogy az egyes körzetekben már meg­tétettek a kezdeményező lépések s igy remélhető, hogy rövidesen kb. húsz helyen alakulnak gazdakörök s igy ezekkel a központ is még a tél folyamán megkezdheti működését. — A gazdasági egyesületi titkárok nyugdij-ügye. A gazdasági egyesületi titkárok nyugdíjügyének ren­dezését tárgyalta á Köztelken egybegyült titkári érte­kezlet Rubin ek Gyula, az O.M.G.E. igazgatójának elnöklésével. Ugyané tárgyban már tavaly is volt érte­kezlet, a mely megbízta Jeszens zky Pált, a Ma­gyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesüle­tének ügyvezető-igazgatóját, hogy a vármegyei gazda­sági egyesületi titkárok részére nyugdíj alapszabály-ter­vezettet dolgozzon ki, a mennyiben a titkárok maguk is hajlandók a nyugdíj alap létesítéséhez, illetve a nyugdíj biztosításhoz hozzájárulni. A most megtartott titkári értekezlet a Jeszenszky Pál által kidol­gozott alapszabálytervezetet egyhangúan elfogadta. E tervezet értelmében minden állásban lévő gazdasági egyesületi titkár beléphet hivatalban töltött szolgálati éveinek beszámításával a nyugdijjogesultak sorába, ha negyvenedik életévét be nem töltötte. Az aggkori tel­jes nyugdijat, a mely a törzsfizetés 10Q százaléka negyven betöltött szolgálati óv állapítja meg. A nyug­díjintézmény megalakulásakor [azonban minden gazda­sági egyesületi titkár, illetve tisztviselő, tekintet nél­kül korára, tagja lehet a nyugdíjintézménynek. Az aggkori nyugdijbizíositáson kívül az alapszabály-ter­vezet rokkantsági, továbbá özvegyi nyugdijat is állapit meg, tervez e mellett nevelési járulékot is. A kér léssel foglalkozni fog az O.M.G.E. igazgatóválasztmánya, illetve a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsé­gének végrehajtó-bizottsága is, a mely a gazdatársa­dalmi testületeknek a nyugdíjhoz való hozájárulásának elvi kérdését fogja eldönteni. x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk, u. m. rudalókötelek, istrángok, kötőfékek, marhakötelek, szántó­gyeplők, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek, függöny- és halászszinórok, zsineghevederek (gurtnik), nyereglekötők, abrakosok, továbbá kátrány, karbolineum, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk, munkás bőrbocskorok nagyban és kicsinyben legszoli­dabb szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szatmáron, Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. szám alatt. 5—4 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom