Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-13 / 46. szám
12-ik oldal 'GAZDÁK LAPJA — Még egyszer a vetési gépbemutatás. Hogy erre a dologra ismét vissza kell térnünk nem rajtunk múlt. A Gazdasági Egyesület 11-iki gyűlésén került szóba, bogy miért nem hoztuk mi azt a terjedelmes két nyomtatott oldalra terjedő jelentést, a melyet az ugyesület külön lenyomatban küldött szét tagjainak. Hát megmondjuk hogy miért nem hoztuk. Először, mert szerkesztési szempontból abszurdum egy olyan dolgot a melyet egy hasábban szépen meg lehet irni, eldalszámra kinyújtani hagyni, ezzel vétettünk volna a lap beosztása, változatos volta és csinyja ellen. Eltekintve azonban ettől, egy másik hibája is volt a cikknek, melyet, hogy megvédjük eljárásunkat, kényszerítve vagyunk felhozni. Adatok vannak ugyanis a jelentésben, amelyek egymással homlokegyenest ellentmondók. Azt mondja ugyanis a jelentés, hogy: 1. Fehér-féle 8-as egy vasú ekénél a barázda méret 2 9 X 1'8 = 5'22 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 225 kg., 1 din3 föld kiemelésére esett 43-l kgr. vonó erő. 2. Kühne-féle J. IV. (Jurenák) egy vasú ekénél a barázda mérete 3‘2 X 1 '8 — 576 dm2, a diagramm állal jelzett közép vonó erő 225 kg., 1 dm3 föld kiemelésére esik 39 kgr. vonó erő. 3. Resicai 10-es egy vasú ekénél' a barázda, mérete 30 X 1'9 ~ 57 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 223 kgr., 1 dm2 föld kiemelésére esik 39-12 kgr. vonó erő. 4. Fehér-féle kettős ekénél a barázda métere 5'2 X 1'2 - 6'24 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 195 kg. 1 dm2 föld kiemelésére esik 31'2 kg. vonó erő. 5. Resicai kettős ekénél a barázda méret 6.3 X 1.2 = 7,56 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 205 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esik 27‘ 1 kg. vonó erő, 6. Resicai egy gerendelyre szerelt kél testű ekénél a barázda mérete 4.1 X 1'2 — 4'92 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 250 kg., ldm2 föld kiemelésére esik 50 8 kg. vonó erő. Ezen összeállításból a laikus is annak az ekének adja meg az elsőbbséget, a mely természetesen legkevesebb vonóerő szükséglettel dolgozott. Nem igy azonban a jelentés, mert az a következő konklúzióra jut: „teljes elfogulatlansággal konstatáljuk, hogy az egyvasu ekénél a Kühne-féle Jurenák eke, a kétva- SHaknál pedig a Fehér-féle ekének van a többi bemutatott ekével szemben az elvitázhatatlan előnye.“ Bocsánatot kérünk, de mi, egy lap, amelynek elvégre mégis csak konzekvensnek kell lennie, ilyen kijelentéseknek tért nem adhatunk. Ezzel azonban nem dezavuáltunk senkit, csupán a magunk reputációját védtük meg, amikor a gépmutatásról ilyen adatok mellőzésével egy közvetlen tapasztalatból irt kommünikét adtuk le, hogy ezzel a mi olvasóközönségünket helyes irányban tájékoztassuk. Hogy helyesen cselekedtünk-e ? arra nézve lejilleték • 3 ebb fórum a mi közönségünk. — A magyar közös bevásárló szövetség megalakulása. Múlt hó 29-én alakult meg Budapesten a M a- gyar Közös Bevásárló Szövetség s az 0. R. L. E. alapszabályát elfogadta s tagjai közzé testületileg belépett, igazgatóságát megválasztotta. Célja a szövetségnek, hogy tagjai részére olcsón és biztos kézből szerezze be szükségleteit. A tagoknak tagdijat fizetni nem kell és azok semmi irányban felelősséget nem vállalnak. Csak jogot szereznek arra, hogy a M. K. B. Sz. által felvett kereskedők és iparosoknál, bárhol az országban a szerződésileg kikötött előnyöket élvezhesse. A kereskedők és iparosok, kik a M. K. B. Sz. szállítói óhajtanak lenni és a kik a tömeges vásárlás előnyeit ki akarják használni, ajánlataikat minél előbb tegyék meg a M. K, B. Sz.-nél. Az ajánlkozásnál cégük hirdetésére s az árjegyzékből fele részben a tagok s fele részben a bevásárló szövetség részére adandó engedmény menyiséget jelezni kell, hogy az igazgatóság határozatának aiapul szolgáljon s a kötendő szerződés kiállítható legyen. A szerződött kereskedők megkapják a tagok beíüsoros névjegyzékét s ugyan akkor egy szelvényes könyvet, melynek alapján a vásárló vagy megrendelő taggal minden alkalommal az ügyvezető igazgatóval pedig félévenként számolnak el aMKBSz. szállító kereskedői és iparosai. A M. K. B. Sz. ügyvezető igazgatója Kocsis József, Sonkád (Szatmárm.) — Háziipari tanfolyam. A szatmári állami gazdasági szakiskola igazgatósága a földmivelésügyi minisz/ terium anyagi támogatásával folyó évi november hó 15-től 1909. évi március hó 15-ig gazdasági előadásokkal összekötött téli háziipari tanfolyamot rendez. A tanfolyam helye a gazdasági iskola. Tárgya: Kosárfonás, seprtikötés, sodronyszövet készítés, kefekötés, szalma-, raffia- és gyékénymunkák. A tanfolyam teljesen ingyenes. Az előállított tárgyak felerészben a tanfolyam befejezésekor készítőinek ingyen kiadatnak. Részt vehet a tanfolyamon bárminő foglalkozású egyén, aki ebből a célból az intézet igazgatóságánál jelentkezik. — A „Gazdák Lapja“ kilépve eddigi rendes kereteiből s támaszkodva folytonosan szaporodó lelkes híveire és olvasó közönségére, célul tűzte ! ki, hogy ezen támogatást kiérdemelni oly tar- ! talmas és minden irányban magas nivón álló lapszámokkal fogja meghálálni, a melyek a ma- ! gasabb igényeket is képesek lesznek kielégíteni. Ezek szemmel tartásával határoztuk el, hogy lapunkat az eddigi rendes 14—16 oldalas terjedelmen felül 20—24 oldalon fogjuk nyomatni s igy változatosságára és terjedelmére oly lapot nyújtunk olvasóinknak, mely igényeit — azt hisszuk — ki fogja elégíteni s csak még szorosabbá fogja fűzni a köztünk fenálló viszonyt. Egy kérésünk van csupán ezért és ez az, tartsanak meg bennünket e lap barátjai további szives jóindulatukban és támogatásukban. — A családi tűzhely. A Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület legutóbbi ülésén azt a határozatot hozta, hogy a családi otthon intézményének meghonosítására irányuló törvényjavaslat elejtendő. A szűkszavú tudósítás nem emlékezik meg arról, hegy ehelyett az OMKE hatalmasai a népet pusztító uzsora és könnyelmű adósságok csinálás ellen milyen védő intézkedéseket óhajtanának életbeléptetni. így odaállitva, úgy tűnik fel a dolog, mintha egyáltalában helytelenítenének minden mozgalmat, amely a család védelmére és megerősítésére irányul, tehát szembe helyezkednének az egészséges szociális politika alapkövetelményeivel. Ezt nem lesz jó magukon száradni hagyni.