Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-13 / 46. szám

12-ik oldal 'GAZDÁK LAPJA — Még egyszer a vetési gépbemutatás. Hogy erre a dologra ismét vissza kell térnünk nem rajtunk múlt. A Gazdasági Egyesület 11-iki gyűlésén került szóba, bogy miért nem hoztuk mi azt a terjedelmes két nyomtatott oldalra terjedő jelentést, a melyet az ugyesület külön lenyomatban küldött szét tagjainak. Hát megmondjuk hogy miért nem hoztuk. Először, mert szerkesztési szempontból abszurdum egy olyan dol­got a melyet egy hasábban szépen meg lehet irni, eldalszámra kinyújtani hagyni, ezzel vétettünk volna a lap beosztása, változatos volta és csinyja ellen. El­tekintve azonban ettől, egy másik hibája is volt a cikknek, melyet, hogy megvédjük eljárásunkat, kény­szerítve vagyunk felhozni. Adatok vannak ugyanis a jelentésben, amelyek egymással homlokegyenest ellent­mondók. Azt mondja ugyanis a jelentés, hogy: 1. Fehér-féle 8-as egy vasú ekénél a barázda méret 2 9 X 1'8 = 5'22 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 225 kg., 1 din3 föld kiemelésére esett 43-l kgr. vonó erő. 2. Kühne-féle J. IV. (Jurenák) egy vasú ekénél a barázda mérete 3‘2 X 1 '8 — 576 dm2, a diagramm állal jelzett közép vonó erő 225 kg., 1 dm3 föld kiemelésére esik 39 kgr. vonó erő. 3. Resicai 10-es egy vasú ekénél' a barázda, mérete 30 X 1'9 ~ 57 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 223 kgr., 1 dm2 föld kiemelésére esik 39-12 kgr. vonó erő. 4. Fehér-féle kettős ekénél a barázda métere 5'2 X 1'2 - 6'24 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 195 kg. 1 dm2 föld kiemelésére esik 31'2 kg. vonó erő. 5. Resicai kettős ekénél a barázda méret 6.3 X 1.2 = 7,56 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 205 kg., 1 dm2 föld kiemelésére esik 27‘ 1 kg. vonó erő, 6. Resicai egy gerendelyre szerelt kél testű ekénél a barázda mérete 4.1 X 1'2 — 4'92 dm2, a diagramm által jelzett közép vonó erő 250 kg., ldm2 föld kiemelésére esik 50 8 kg. vonó erő. Ezen összeállításból a laikus is annak az ekének adja meg az elsőbbséget, a mely természetesen legkeve­sebb vonóerő szükséglettel dolgozott. Nem igy azonban a jelentés, mert az a követ­kező konklúzióra jut: „teljes elfogulatlansággal konstatáljuk, hogy az egyvasu ekénél a Kühne-féle Jurenák eke, a kétva- SHaknál pedig a Fehér-féle ekének van a többi bemu­tatott ekével szemben az elvitázhatatlan előnye.“ Bocsánatot kérünk, de mi, egy lap, amelynek el­végre mégis csak konzekvensnek kell lennie, ilyen kijelentéseknek tért nem adhatunk. Ezzel azonban nem dezavuáltunk senkit, csupán a magunk reputációját védtük meg, amikor a gépmutatásról ilyen adatok mellőzésével egy közvetlen tapasztalatból irt kommü­nikét adtuk le, hogy ezzel a mi olvasóközönségünket helyes irányban tájékoztassuk. Hogy helyesen csele­kedtünk-e ? arra nézve lejilleték • 3 ebb fórum a mi kö­zönségünk. — A magyar közös bevásárló szövetség megala­kulása. Múlt hó 29-én alakult meg Budapesten a M a- gyar Közös Bevásárló Szövetség s az 0. R. L. E. alapszabályát elfogadta s tagjai közzé tes­tületileg belépett, igazgatóságát megválasztotta. Célja a szövetségnek, hogy tagjai részére olcsón és biztos kéz­ből szerezze be szükségleteit. A tagoknak tagdijat fizetni nem kell és azok semmi irányban felelősséget nem vállalnak. Csak jogot szereznek arra, hogy a M. K. B. Sz. által felvett kereskedők és iparosoknál, bárhol az országban a szerződésileg kikötött előnyöket élvezhesse. A kereskedők és iparosok, kik a M. K. B. Sz. szállítói óhajtanak lenni és a kik a tömeges vásárlás előnyeit ki akarják használni, ajánlataikat minél előbb tegyék meg a M. K, B. Sz.-nél. Az ajánlkozásnál cé­gük hirdetésére s az árjegyzékből fele részben a tagok s fele részben a bevásárló szövetség részére adandó engedmény menyiséget jelezni kell, hogy az igazgató­ság határozatának aiapul szolgáljon s a kötendő szer­ződés kiállítható legyen. A szerződött kereskedők meg­kapják a tagok beíüsoros névjegyzékét s ugyan akkor egy szelvényes könyvet, melynek alapján a vásárló vagy megrendelő taggal minden alkalommal az ügyve­zető igazgatóval pedig félévenként számolnak el aMKBSz. szállító kereskedői és iparosai. A M. K. B. Sz. ügyve­zető igazgatója Kocsis József, Sonkád (Szatmárm.) — Háziipari tanfolyam. A szatmári állami gazda­sági szakiskola igazgatósága a földmivelésügyi minisz/ terium anyagi támogatásával folyó évi november hó 15-től 1909. évi március hó 15-ig gazdasági előadások­kal összekötött téli háziipari tanfolyamot rendez. A tan­folyam helye a gazdasági iskola. Tárgya: Kosárfonás, seprtikötés, sodronyszövet készítés, kefekötés, szalma-, raffia- és gyékénymunkák. A tanfolyam teljesen ingye­nes. Az előállított tárgyak felerészben a tanfolyam be­fejezésekor készítőinek ingyen kiadatnak. Részt vehet a tanfolyamon bárminő foglalkozású egyén, aki ebből a célból az intézet igazgatóságánál jelentkezik. — A „Gazdák Lapja“ kilépve eddigi rendes kereteiből s támaszkodva folytonosan szaporodó lelkes híveire és olvasó közönségére, célul tűzte ! ki, hogy ezen támogatást kiérdemelni oly tar- ! talmas és minden irányban magas nivón álló lapszámokkal fogja meghálálni, a melyek a ma- ! gasabb igényeket is képesek lesznek kielégíteni. Ezek szemmel tartásával határoztuk el, hogy lapunkat az eddigi rendes 14—16 oldalas ter­jedelmen felül 20—24 oldalon fogjuk nyomatni s igy változatosságára és terjedelmére oly lapot nyújtunk olvasóinknak, mely igényeit — azt hisszuk — ki fogja elégíteni s csak még szo­rosabbá fogja fűzni a köztünk fenálló viszonyt. Egy kérésünk van csupán ezért és ez az, tart­sanak meg bennünket e lap barátjai további szives jóindulatukban és támogatásukban. — A családi tűzhely. A Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesület legutóbbi ülésén azt a határozatot hozta, hogy a családi otthon intézményének meghono­sítására irányuló törvényjavaslat elejtendő. A szűkszavú tudósítás nem emlékezik meg arról, hegy ehelyett az OMKE hatalmasai a népet pusztító uzsora és kön­nyelmű adósságok csinálás ellen milyen védő intézke­déseket óhajtanának életbeléptetni. így odaállitva, úgy tűnik fel a dolog, mintha egyáltalában helytelenítené­nek minden mozgalmat, amely a család védelmére és megerősítésére irányul, tehát szembe helyezkednének az egészséges szociális politika alapkövetelményeivel. Ezt nem lesz jó magukon száradni hagyni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom