Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-13 / 46. szám

nov. 13. GAZDÁK órára Szatmáron a városháza tanácstermé­ben tartandó értekezletre meghívni. Szatmár, 1908. november 5. Az előkészítő bizottság nevében: Poszvék Nándor s. k. elnök. Az értekezlet tárgysorozata a következő: 1. A bizottság tagjainak kiegészítése. 2. A szervezkedés irányának megállapítása. 3. A szervezendő községi gazdakörök alapszabály­tervezetének megállapítása. Baromfi kiállításokésazállami baromfi bevásárlások. Válasz Sz. M. urnák. Ennek a mi szegény országunknak egyik főbaja, hqgy mindig és mindenben akadnak konkolyhintők. Emberek, akik még a legjobb dolgot is elrontják. A magyar földmivelésügyi kormány évente több százezer koronát áldoz a baromfitenyésztés fejlesztésére, hosszas körültekintéssel megállapította ezt a mostani baromfi­tenyésztési irányt, fejleszti annyira, hogy állami bevá­sárlásokra majdnem mégegyszer akkora összeget költ, mint 6 év előtt. Hogy ez az irány egyeseknek nem tetszik, az kinek-kinek a magándolga, mert ezt az irányt nem egyes ember, hanem sok kiváló szakember dol­gozta ki és hogy ez az irány bevált, még csak nem is szorul bizonyításra, csak ki kell menni a piacra. Véle­ményt alkotni és nyilvánítani szabad, de kérdem, sza­bad-e önzetlenül működő szakembereket meggyanúsí­tani ? A vásárlásokat úgy vezetik, hogy a részrehajlást csak az nem látja, aki nem akarja. Kérdem, szabad-e ilyet mondani, szabad-e a közpályán hivatásukat, előírt kötelességüket teljesítő urakat meggyanúsítani ? Nincsen semmi közöm hozzá, de kérdem, ha ezek az urak visszavonulnak, az ilyen kellemes meglepetések folytán hajlandó-e Sz. M. ur maga előállani s ezt a felelőség­teljes munkát teljesíteni, ha ilyen inegtámadtatásoktól tartva nem vállalkozik más. Egyébként bámulatos, minő tájékozatlansággal iz­gatnak tiszteletreméltó testületek és férfiak ellen. Utána jártam s megtudtam, hogy az összes kiállítások kor­mánytámogatással jöttek létre, valamennyien a Baromfi- tenyésztő Egyesülethez fordultak különböző segítségért. A Baromfitenyésztő Egyesület tehát nem akar senki felett gyámkodni, mert még csak nem is kínálta fel segítségét egyik kiállításnak sem. (?) Hogy pedig az egyetértés meg volt a kiállítás és a kormány között, bizonyítja, hogy nem kisebb kori­feusok, mint Mezőssy és Ottlyk államtitkárok vagy pedig megbízott központi állattenyésztési felügyelők kép­viselték a földmivelésügyi minisztert a megnyitásokon. Ami végül az Országos Baromfitenyésztő Egye­sület abbeli törekvését illeti, hogy vármegyei gazdasági egyesületek baromfitenyésztési szakosztályokat ne ala­kítsanak, hát ez ismét a cikkíró ur tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot, mert a Baromfitenyésztő Egye­sület ellenkezőleg, buzdítja a gazdasági egyesületeket ilyen szakosztályok alakítására, annyira, hogy pl. a pest­megyei szakosztály elnöke gróf Teleki Józsefné a Ba­romfitenyésztési Egyesület elnöke. En tudtam ezeknek utána járni, megtehette volna cikkíró ur is. De minek örökké békétlenkedni ?! * M. Sz. LAPJA il-ik oldal A „Gazdák Lapja“ 43-ik számában hasonló címen megjelent közleményünkre vettük a fentebb közölt választ, melyet az audiatur et altera pars és a közös meg­értés szempontjából kötelességünknek tartottunk hozni. Hogy ezen cikkünket is álnév alatt közöljük, tesz- , szűk azért, mert az előbbit is két betű alatt hoztuk, holott nem tartjuk megengedhetőnek azt, hogy polemi­kus cikkeknél ezt az uzust kövessük. ügy előbbi, mint ezen közleménynek ilyetén köz­lésébe azonban, hogy belementünk tettük azért, hogy mindkét oldalról megvilágítva lássuk, a baromfitenyész­tésünk fejlesztésére oly fontos állami baromfi bevásár­lások mai állását. Hogy ezen bevásárlások keresztülviteléhez a te­nyésztők és a gazdatársadalmi faktorok részéről na­gyon szó fér, azt saját tapasztalatunkból is mondhatjuk, mert hiszen volt rá alkalmunk egy kiállításunkon az állami fajbaromfi bevásárlásoknál a B. 0. E. részéről követett eljárásoknak szemtanúi lenni. Ezeket szóvátéve, — mint azt előző cikkünk tette, — soha személyes támadásoknak minősíteni nem lehet és nem is szabad, mert ez csupán a rendszert támadja, a melytől eltérni mindenek megelégedésére épen a B. O. E.-nak jól felfogott érdeke kell hogy legyen. Ezeket tartottuk szükségesnek a fenti cikk kom- mentáraként megjegyezni, bezárván egyúttal az e fö­lötti disputát álnév alatt. Hirek. Kérelem a gazdasági egyesület tagjaihoz! Az évek folyamán felszaporodott tagdijhátralékok befizetésére azzal hívjuk fel egyesületünk hátralékos tagjait, hogy ezen amúgy is csekély tagdijakat most az év végének közeledtével annál inkább szíveskedjenek mielőbb beküldeni, mert az anyagi támogatásra amúgy is rászorult egyesületünk működésére a tagdijak pontos befizetése nagy befolyással van. Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala. — Gyászhir. Yásárosnaményi Eötvös Róbert főszolgabíró, hosszas szenvedés után, életének 42-ik, ez erdődi járásban köztisztelet és szeretetben álló hivatali működésének 3-ik évében folyo hó 7-én elhunyt. A boldogult hült tetemeit folyó hó 9- én délelőtt 9 órakor Erdődön tartott gyászszertartás után Szamósborhidra szállították s a róm. kath. vallás szertartása szerint az ottani családi sírboltba helyez­ték örök nyugalomra. — Dessewffy Aurél gróf. Az egész magyar gazdatársadalmat kellemesen érintette az a kitüntetés, melyben a király gazdatársadalmunk legkiválóbb vezé­reinek egyikét, az ország első gazdasági egyesületé­nek húsz éven át vezetőjét, Dessewffy Aurél gró­fot részesítette. A nemes grófnak az OMGE-től való bucsuzása alkalmából a királyi kegy a legnagyobb kitüntetések egyikét, a Lipót-rend nagyke­resztjét juttatta, melyet eddig csak kormány- elnökök szoktak kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom