Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-30 / 44. szám
8-ik oldal GAZGÁK LAPJA okt. 30 Mint látjuk, a lefolyt mozgalom eredménye biztató a jövőre nézve, hogy sikerülni fog ezt a sérelmes adót elviselhetőbbé tenni. Nem szabad azonban elaltatni hagynunk az ügyet, hanem folytonos felszínen tartásával mindenkor és ott, a hol szükséges, rá kell mutatnunk az adó sérelmes voltára, hogy ez minél jobban átmenjen a köztudatba s hogy igy minél többen legyünk, a kik eltörlését szorgalmazzuk. CSARNOK. Szatmárvármegye kulturünnepe. Folyó hó 25-én tartotta impozáns s jelentőségében messze kiható díszközgyűlését Szatmárou a S z é- chenyi-Társulat Szatmárvármegye és Szatmár szab. kir. város diszes és lelkes közönsége részvételével. Az ünnep fényét és jelentőségét emelte Széli Kálmánnak, a kulturális ügyek eme lelkes vezetőjének megjelenése, aki ragyogó beszédjével, buzdításával, nagyfontosságu kijelentéseivel a legaktuálisabb nemzetiségi kérdésről, országra szóló érdekességet adott a lefolyt ünnepnek. A díszközgyűlés délelőtt 11 órakor vette kezdetét, amelyen megjelentek: Széli Kálmán v. b. t. t., Bororaisza Tibor szatmári püspök ; a Gróf Károlyi család képviseletében özv. Gróf Károlyi Istvánná, Gróf Károlyi Gyula és neje, Gróf Károlyi Melinda, Gróf Károlyi Mihály. Gróf Károlyi Tibor, továbbá Gróf Dj- sewfy Emil, Báró Wócsey László, Földes Béla, Nagy Dezső, Luby Géza, Szunyogh Mihály, Papp Bála és Kelemen Samu országos képviselők, Csomay Imre, Do- mahidy Elemér volt főispán, Szerdahelyi Gusztáv, Do- mahidy István, Jékey Zsigmond, bér. Kovács Jenő, Dr. Yajay Károly polgármester, Ilosvay Aladár Szatmárvármegye alispánja, több kultur egylet, vármegye és város képviselői és Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab. kir. város egész intelligenciája. A diszgyülést dr. Boromisza Tibor szatmári megyés püspök, a Széchenyi-Társulat tiszteletbeli elnöke nyitotta meg lelkes szavakkal. Fejtegette a közművelődési egyesületek céljait és ezek közt a Széchenyi- Társulat nagy feladatait. Az egyesülés, a társulás eszméje, mondotta, mint az embernek, e társas lénynek, szükséges motívuma kell, hogy nemcsak dicső elődeinket járta légyen át egészükben, lelkűkben és szivükben, hanem kell, hogy minket is át járjon. A püspök beszédét követő éljenzés lecsillapultával dr. Falussy Árpád szatmári főispán, a Széchenyi-Társulat elnöke tartotta meg magas száruyalásu emlékbeszédét néhai gróf Károlyi István, mint a Széchenyi- Társulat volt tiszteletbeli elnöke fölött. Alapos történeti készültséggel ismertette azt az időt, amelyben az ifjú Károlyi Istvánt, telve erős hazaszeretettel és telve ideális eszmékkel a magyarosodás útjára lépett, a mágnás világ egyik kimagasló és vezető egyéniségévé lett. Széli Kálmán emelkedett ezután szólásra s fényes lelkesítő beszédet mondott, amelyet a jelenlevők hosszas éljenzéssel és tapssal szakítottak félbe. Beszédjéből közöljük a következő kiemelkedő részt: „Ennek az országnak magyarnak kell maradnia, amint magyarnak lett alapítva, ennek az országnak jövőjét erkölcsi és szent kötelességünk úgy biztosítani és a jövő nemzedék kötelessége ugyanez kell, hogy legyen, amint ez az ország kezeinkbe át lett adva. Magyarnak lett alapítva, magyarnak lett megvélelmezve az összes keleti be- tódulások ellen, az összes nyugati áramlatok ellen és magyarnak fogjuk megtartani, mert ez nem csak szent j kötelességünk, de velünk született benső lelki szük- : séglet, benső érzés, araelylyel minden magyar ember ! együtt él, együtt hal. (Hosszas éljenzés és taps). Ma- | gyarország ezer éves történőiének összes viszontagsága, összes szenvedése, összes dicsősége, jó- és balsorsa azt bizonyítja, hogy ez az ország magyar kell, hogy maradjon, mert csak úgy állhat fenn és csak úgy védhet meg mindenkit az országban, bármely nyelvet beszéljen s bármely fajhoz tartozzék is. A többség tényén kívül meg van a magyar államiság fensőbbsógéhez a jogcím azért is, mert a magyar faj volt századokon keresztül ennek az országnak államalkotó nemzete és. mint olyan, intellektuális, gazdasági előnyénél fogva a vezetésre, hegemóniára és szuprematiára hivatva vau, amelyről lemondani nem fogunk, de nem is szabad.“ A közgyűlést háromszáz teritékü bankett követte a Pannónia szállóban, este pedig a szinházbau díszelőadás volt a vendégek tiszteletére. Színházi évad. Folyó hó 31 én kezdi meg Heves Béla a Szatmár— Nagykirolyi színház igazgatója előadásai sorozatát városunkban. Mint az előzetes színházi jelentéiből látjuk az a gárda, amely a társulatot alkotja, képes lesz a legmagasabb nívójú előadások produkálására, mírt a névsorban országos hírű művésznők és művészek neveivel is találkozunk. Amidőn tehát a mi intelligens olvasóközönségünk figyelmét a társulat előadásaira felhívjuk, bátran merjük ajánlani annak pártolását s azt hisszük, hogy ezt az előzetes bizalmat Heves B Ha müvész-gárdárdája meg is fogja érdemelni. A színházi évad nevezetesebb mozzanatairól különben ezen a helyen többször fogjuk a mi közönségünket tájékoztatii s azt hisszük, hogy ezzel csak odavonzzák olvasóink érdeklődését ezen kulturális intézmény felé. Hírek. — A kisgazda egyesülés ügye nagy lépésekkel halad előre. Napról-napra többen és többen jelentkeznek a kibontott zászló alá, amelynek körülhordozói a vidéken apostolokként toborozzák a jelentkezőket. A szervező-bizottság, — melynek feladatául tűzetett ki az alapszabály tervezet előkészítése és az alakuló közgyűlésnek előkészítése — már annyira előrehaladt munkájával, hogy a jövő hét folyamán megtartandó szervező-bizottsági ülésben meg fog tudni állapodni az alakuló közgyűlés idejének kitűzésére nézve is, a mely minden izében impozánsnak ígérkezik. — Esküvő. A mi szükebb körünknek egy kedves ünnepe folyt le folyó hó 25-én, amikor a §zatmárme- gyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő szövetkezete egyik törekvő, fiatal tisztviselőjének S i- m o n Ferencnek, J á s z a y Annával, J á s z ay Jenő ur kedves és müveit leányával esküvőjét ülte. Fogadja a boldog uj pár e helyről is szerencse kivánatainkat. — Állami csemeték és oltványok. Az állami kertgazdasági tanintézetekben, földmivesiskolákbaa és faiskolákban termelt gazdasági és díszfák, csemeték, oltványok, cserjék, oltóvesszök és füzdugváayok eladása körülményeiről most teszi közzé a tudnivalókat a föid- mivelésügyi minisztérium. E szerint a negyvenkét állami intézetben mintegy egy millió darab gyümölcs vadcsemete, mintegy ötvenezer darab gazdasági és
