Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)

1908-10-23 / 43. szám

október 23. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal vásárlásokat is úgy eszközük, hogy a részrehajlást csak az nem látja, aki nem akarja. Ha nem az ő famulusaik közé tartozik az eladó, annak az állatját biz meg nem veszik, hanem kimondják rá, hogy vagy nem jó, vagy drága. Hát tisztelettel kérem, igy nem lehet egy gazda­sági ágat fejleszteni; kérdem, tiz év óta hány ezer ko­ronát költött el az állam baromfi bevásárlásokra és miután csak egész községeknek adnak évek óta him baromfiakat, a kiadott utasítás és felhívás szerint a nagyobb test fejlesztésére, mutassanak nekem abból a sok ezer elosztott baromfiból csak néhány községet, ahol az orpington gyökeret vert és az a község egy­öntetű szinü és testű baromfit termel. Ez beszélne ám az akció helyességéről, meg a kiviteli számbani emel­kedés, ha már a piacokon az országban hiába keressük azt a hirdetett egyöntetű sárga tollú, fehér lábú, fehér csőrü árut. Azt mondják, a fehér orpington nem kell, azt nem veszik azért, mert a községek nem kérik, nem ám, mert mindenhová sárgát adnak, karolják csak fel az állami bevásárlásoknál legalább a fele mérvben mint a mennyi sárgát össze szednek, majd meglátják, hogy kérni fogják, de ha az állanp nem veszi a fajállatot és nem adja ki, minek kérjék a községek akkor, ha ők, az állam bevásárló közegei minden áron csak sár­gát akarnak, holott a fehér — ha már muszáj annak a regenerátornak orpingtonnak lenni — legalább tolla értékesebb volna, de először bele lovalták a tenyésztő­ket annak a tenyésztésébe, most meg nem veszik meg tőlük, azok kénytelenek vagy potom áron elvesztegetni most már, vagy a tenyésztéssel felhagyni. Régen olvastam már a B. O. E. hivatalos lapjá­ban, még Pókay akkori állattenyésztési felügyelő ígérte meg azt a baromfi tenyésztési körzet beosztást, de még ma sem született meg, pedig ez lenne ám az alapja a helyes iránynak, mert hiába lesznek akarnokek, az az egyöntetű sárga tollú baromfi, ha még egyszer annyi százezer koronát elpocsékolnak is reá, nem fog igy megszületni az országban. Ne akarjon a B. 0. E. az egész ország gazdasági egyesületei felett gyámkodni és azok felett uralkodni rendszerével, mert igy nem viszi az ügyet oly fokra, aminő fokon kellene már hogy legyen, csak az elkese­redést növeli gyámkodó és protekciót osztogató rend­szerével a tenyésztő közönségben és megerősíti benne az önállóságra való nevelés helyett azt, hogy bármit kezdjen, ha nem követi vakon a B. O. E. állami köze­gei eszméit, hanem egy jobbat tud, azzal itt nálunk boldogulni soha nem tud, ezért nagyon is szükség van bármennyire ellenzi is azt a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete a vármegyei gazdasági egyesületekben, a báromfitenyésztési szakosztályok megalakítására, melyet már Pest vármegye gazdasági egyesületének titkára is szükségesnek tartott, de a mely üdvös és hasznos eszme is leszavaztatott a B. O. E.-ben. Ezt az ügyet különben még folytatjuk, elaludni most már nem fogjuk hagyni. Sz. M. Etetés fejés közben. Sok gazdaságban az a szokás, hogy a teheneket fejés közben etetik. Ez feltétlenül elitélendő dolog, mert ezzel a tehén tejszolgáltatását nem csekély mértékben csökkentik. Ha a tejszolgáltatás független volna az állat testének általános álllapotától, úgy, hogy az egyik a másikra befolyással nem volna, akkor közömbös volna az, hogy az állattal fejés közben mi történik. Azonban nagyon is ismeretes dolog, hogy a tejszolgáltatást, mint alig egyik más szolgáltatási készsége az állatnak, a közérzülettől függ. Ha például a tehén megbetegszik, a tejszolgáltatás rögtön csökken, vagy teljesen megszű­nik, vagy olyan hibás változásokat mutat, amelyeket gyakran lehet megfigyelni. Ismeretes továbbá az, hogy bizonyos mértékig az állat, ha akarja, visszatarthatja a tejet, aminthogy másrészt külső eszközökkel — izgatással és gyakorlat­tal — a tejszolgáltatást fokozhatjuk és bizonyos körül­mények között felébreszthetjük. A közérzület és a tej­szolgáltatás között fennálló ez a kapcsolat a főérv amellett, hogy a teheneknek fejés közben való etetése ellen nyilatkozzunk. Ha a teheneket fejés közben etet­jük, sohasem állanak oly nyugodtan, mint az üres jászol előtt. Mert az evés és fejés oly két munka, 'amelyek egymást kölcsönösen hátráltatják. A tehén természetesen a fejésről kevesebb tudomást vesz, mint a takarmányról; figyelme a helytelen időben megejtett etetés által eltereltetik legfőbb gazdasági szolgálatától. Hogy az állatot csendesen és szelíden kell kezelni, hogy a megnyugtatás mindenféle módja a tejszolgál­tató képességet növeli, szintén tudott dolog; a tejszol­gáltató képesség legnagyobb megzavarásához tartozik azonban az, ha a teheneket fejés közben évésre és a takarmány után való kapkodásra izgatjuk. A tejelvá­lasztó folyamatnak a szervezetben történő megzavará­son kivűl az etetésnek és fejésnek egyidőben való el­végzése azonban még más alkalmatlanságot is von maga után. Például azt, hogy az állat nyugtalansága folytán a cseléd sokszor maga is nyugtalanná válik és azután barátságtalan és kegyetlen az állattal szemben. Így azután a fejés úgy az állatra, mint pedig a cse­lédre nézve is kellemetlenné válik ; mind a ketten arra törekszenek, hogy egymástól mielőbb szabaduljanak, ez pedig a tejszolgáltatás rovására esik. Az a még nagyon elterjedt nézet, hogy az etetes előtt megejtett fejőskor az állatok reggel nagyon nyug­talanok, téves; addig, amig csak fejünk, teljesen nyu­godtan viselkedik az állat, ha a fejést helyesen végez­zük. Az állat csak akkor kezd nyugtalankodni, ha észreveszi, hogy takarmányt hordanak be az istállóba. G. T. Hasznos tudnivalók. Tejeskannák tölgyfából. Tejszállitásra a tölgy­fából készült edények nagyon alkalmasak. A fa rossz hővezető képességénél fogva a tej ily edényekben nyáron hideg marad, télen pedig nincs annyira kitéve a megfagyás veszélyének. A kanak úgy vanak csinálva, hogy belül telesen simák, a tej tehát tisztára kiönt hető belőlük és könnyen tisztithatók. Ily kannát éve- gig lehet használni, anélkül, hogy javítani kellene. Ezen tölgyfakannák tarasulya nem nagyobb mint az erős bádogkannáké és nagyságra és alakra nézve is hasonlítanak a bádogkannákhoz. A zárnak könnyű kezelhetősége mellett, megvan az az előnye, hogy a légmentesitésre szolgáló gummikorongok nem veszhet­nek el és ha elkoptak a mi körülbelül két évi hasz­Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szattnár, Arpád-u. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom