Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-09 / 41. szám
október 9. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal fajai azok, melyek előkopogtatják még a kéreg alól is az odabujt szút, mely különben lassan őrölné meg és pusztítaná el a fát, sőt nyomról-nyómra röpködve az eke után, a barázdabillegető az, amely még a földben élő s búzánkat, gabonánkat és minden terményünket veszélyeztető kukacot, férget, bogarat pusztítja és mennyi, de mennyi faja van még a hasznos madaraknak, melyeknek minden egyes tagja kiszámíthatatlan hasznot hoz az emberre azért csupán, mert él, mert az ember, a zsarnok őt életben hagyja. Sajnos azonban, nálunk ez nem igy van. Ha már nincs szivünk ahhoz, hog5r ezeket a kis állatokat, azért csupán, mert „kárt nem csinálnak“, életben hagyjuk, ha nincs érzékünk a természet szépségei iránt s ezeket a szebbnél-szebb tarka tollazatú, rikító ruhába öltözött vidám kis apróságokat üldözzük, vagy ha nincs bennünk idealizmus, hogy ezeknek a madaraknak gyönyörű énekét hallgassuk, ha nem becsüljük a lelket- lenségnél többre azt, hogy este kiülve az udvarra gyönyörködjünk a kertben megtelepitctt fülemüle szívhez szóló énekében, a rigó vidám füttyében s a sokféle madár vegyes énekében, ha nem érezzük, mennyire szép, mennyire hozzátartozik az az erdőhöz, hogy ott egy isteni összhanggá vegyüljön a sokféle madárdal, mintegy a természet által létrehozott zenekar harmóniája, ha mindezeket az érzékeket megtagadta tőlünk a természet, akkor legalább annyi élelmesség, annyi természetes üzleti érzék, leleményesség legyen bennünk, hogy türjük meg őket, vagy fogjuk pártjukat, mert hasznunk van belőle, mert könnyeden végezik el azt a nagy munkát, amit mi nagy fáradsággal sem tudunk úgy elvégezni, mert anyagi előnyeinket mozdítják elő és mert azzal a szerény lényükkel, hogy élnek, a mi szolgálatunkban állanak, a mi anyagi előnyeinket mozdítják elő, nekünk élnek, nekünk dolgoznak, a mi rabigánkba hajtják kis fejecskéjüket s a mi malmunkra hajtják a vizet. S ha már nagyon kegyesek akarunk lenni velük szemben, télen, amikor nincs számukra sem bogár, sem hernyó, sem semmiféle kártékony pusztítani való féreg, mikor a hideg majd megöli a szegény gyönge didergő kis madárkát s ehhez még hozzájárul, hogy eheznie kell s kertünkből, hol már mitsem talál, udvarunkba merészkedik, dobjunk oda neki néhány, az asztalon maradt kenyérmorzsát, ne hagyjuk elveszni, mert visszajön ismét a nyár, amikor majd megint szükségünk lesz ezekre a szorgalmas kis kertészekre s amikor majd sokszorosan fizeti vissza nekünk ezeket az apró jótéteményeket. Csáky Gusztáv. Hasznos tudnivalók. Baromfitenyésztés szűk helyen. Azt hiszszük nem végezünk felesleges munkát, ha itt e lapok hasábjain röviden szóváteszszük, hogy vájjon kis helyen haszonnal tenyészthető-e a baromfi, vagy nem ? Itt mindenek előtt megjegyezzük, hogy a legkisebb helyen is tenyészthetünk sikerrel baromfit, természetesen azonban, hogy csakis a hely nagyságának arányában, mivel ellenkező esetben ‘egynéhány év múlva baromfiaink kifutója annyira át és át lesz itatva a baromfiak trágyájával, — még a legnagyobb tisztaság mellett is, hogy ott egészséges és életképes baromfit egyáltalában nem tenyészthetünk, miért is itt mindenkor szem előtt tartandó, hogy csak addig nyújtózkodjunk, amig takarónk ér. A nagy vagy kis tenyészetfogalom elsősorban az erre a célra rendelkezésre álló helytől függ. Minél nagyob hellyel rendelkezünk annál nagyobb tenyésztést Űzhetünk. Megjegyezendő, azonban, hogy a korlátolt hely soha túl ne tömessék. □ Szűk helyen is többet produkálhatunk, mint a mennyire tulajdonképpen helyünk van t. i. csak egynéhány tenyészállatot tartunk, valamely nehéz de jó hizó fajtából vagy ilyenek keresztezéséből és pedig úgy, hogy évente több periódusban keltetünk és a kikelt csibéket, amidőn azok már í hizlalás alá vonhatók, e czélból ketreczekbe elzárjuk és amidőn már annyira fejlettek, hogy ettől legfeljebb már csak 2—-3 hét választja el, kohóinkat megűltetjük és ezen eljárást tovább folytatjuk. Kacsákkal ez az eljárás nem követhető. Ezen rövid czikkünk leközlésére főleg azon körülmény indított minket, mivel gyakran lehet városokban, különösen nagyobbakban látni, Ijogy némely tenyésztő szűk helyen annyi baromfit tenyészt, hogy az udvar ezek által teljesen túl van zsúfolja. Már pedig ha ilyen tenyészetbe beleűt a baromfivésZj' akkor azok menthetetlenül az utolsóig kipusztulnak, Bászel Elek. Nyiit rovat. Kérdések. Milyen fajta pulykát tenyésszünk ? Nagyiban való tenyésztésre melyik pulykafajta a legalkalmasabb, életerősségét a felnevelésnél és értékesíthetőségét tekintve ? Hol lehetne ilyen törzseket legelőnyösebben beszerezni ? N. P. Szőlőkarók impregnálása. Mily módon tehetném tartösabbá a szőlőkarókat, esetleg mi a módja az im- pregnálásnak ? H. Zs. Süídőhizlalás. Gazdaságomban 80 drb egyéves, páronkint 70 kilós süldőt hizóba szándékozom fogni. A süldőket 4 hónapig szeretném etetni, hogy páronkint 200 kiló súlyt érjenek el. Kérdem, milyen adagolásra osszam be tengerivel, később esetleg tengeridarával? Megjegyzem, hogy a süldők már most fejenkint s naponkint V* kiló tengerit kapnak. B. L. Feleletek. Kifizeti-e magát a superfoszfát alkalmazása ? Holdankint (á 1200 □-öl) 100 kg. szuperfoszfátot számítva, 29 kr. kilópercent áregységgel 5 frt 22 krba kerül a szuperfoszfát, tehát holdankint 5 frt 22 krral terheljük meg a búza vagv rozs terméshozamát. A búza árát m.-mázsánkint 8 írtnak véve fel, 65 kg. terméstöbblet fizeti meg a szuperfoszfátért fizetett termelési költséget. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy 100 kg. szuper- foszfáttal 65 kg.-nál rendszerint több, átlag 100—160 kg.-mai fokozzuk a búza termését, vagyis legalább 35—95 kg, búzatermés marad tisztán, a szüperfoszfát költségét leszámítva. Ezen számításnál az a terméstöbblet, mely a szalmában és golyvában mutatkozik, nincs felvéve, pedig az is képvisel bizonyos pénzértéket. Minthogy azonban a legtöbb helyen — igy nálunk is — a gazdák ezt a terméstőbbletet nem számítják, azt nem vettem én sem tekintetbe. A rozsból 6 frtos árakat véve fel, 87 kg. terméstöbbletben térül meg a szuperfoszfát ára, tehát nagyobb a kockázat, mint a búzatermelésnél, rendszerint nagyobb azonban a szuperfoszfát termésfokozó hatása is, mert 12Ó—240 kg.-ra vehető átlag a használata után származó terméstöbblet. Tehát a rozs termését is tisztességes haszonnal növelhetjük a szuperfoszfát alkalmazásává?. V. S. Szamorodni borok forgalomba hozatala. Az 1893- évi XX11Í. t.-c. 3. §-a tiltja az oly természetes bornak» melyhez külföldi mazsolaszőlő is hozzáadatott, tokaji
