Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)

1908-10-02 / 40. szám

okt. 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal Ilyen körülmények között, ki nem helyeselné azon eszmét, hogy összetartva, tömörülve és együtt mun­kálkodva cselekedjünk a kisgazda érdekek megvédésére. Annál is inkább szükség van most erre, mert oly nagy-fontosságú kérdések várják megoldásukat, mint a progressiv adó behozatala, a gazdasági érdekképvise­letről szóló törvény, a magyar földbirtok rendezésének kérdése, a kisgazda hitelviszonyainak rendezése, ter­ményeinek együttes értékesítése, kényszerárverésekkel szemben való védelem stb. stb., a melyek mind a kis­gazda legsajátosabb létérdekeit érintik. E célból hívtuk fel figyelmüket erre a mozga­lomra és kérjük, hogy annak apostolai legyenek. Nem kisebb dolgokról van szó, mint arról, hogy fölfelé súlyt adjunk szavainknak a tömörülés által s hogy testvérként egyesülve helyzetünkön javíthassunk. Célja volna még az egyesülésnek a kisgazdák ' körében a tömörüléssel termelő szövetkezeteket alakí­tani, igy a gazdálkodás jövedelmét emelni, a reánk háramló teherviseléseket mérsékeltei ni, a szakértelmet emelni, szóval a dolog gyakorlati oldaláról is biztosí­tékot szerezni a kisgazda osztály boldogulására. Azt hiszem, hogy sikerült ha igy röviden is, fel­hívni szives figyelmüket mozgalmunk céljára. S ezért kérem, hogy alábbi javaslatomat elfogadni szívesked­jenek. Mondják ki, hogy egy alakítandó kisgazda egyesülésnek szükségét látják s annak megalakítására szélesebbkerü agitációt fejtenek ki. Kérem továbbá, küldjenek ki maguk közül lehe­tőleg minél több községet képviselő szervező-bizottsá­got, a mely az alapszabály tervezetet kidolgozná és az alakuló közgyűlést előkészítené. 0 s v á t h Elek a szatmármegyei kisgazdák nevé­ben kijelenti, hogy örömmel csatlakozik a mozgalom­hoz, mejrt szükségét érzi annak, hogy a kisgazdák végre egy olyan szervvel bírjanak, amely érdekeiket mindenképen megvédi. C s á s z i Pál beszámol arról, hogy mily nagy­mérvű érdeklődést tapasztalt az eszme iránt a kis­gazdák körében a vármegyében, helyesnek és okvetlen szükségesnek látja a tömörülést s ajánlja a kisgazdák jét kétszer öt koronával. Azután szorította és kiabált, ágált. De jött a Bajmester és úgy jött mintha lega­lább is Tarai ülne rajta és a mi nagy turf emberünk melancolikusan mondta: — No már a Szatmári lóversenyeken sem lehet nyerni, hogy lehetne hát a Pestieken ? De azért az akadályokat mégis csak a százado­sok lovai ugrották legjobban csakhogy azokban nem fizetetett a toti. 5 : 6. * A versenyek gyors lefolyásnak voltak, simán ment minden s mire beállott az est, a lóversenypályán a sok zászló, tribünkeritésből csak hírmondó akadt. Egy-kettőre szétbontottak mindent. — A városban megindult a kocsikorzó, a vendéglők, kávéházak meg­teltek sportoló közönséggel, szóval sportváros volt ezen a napon Szatmár. Volt jókedv, bál, valami műkedvelői előadás is, amely utóbbiról azonban ami krónikásunk képtelen be­számolni, mert arra nem volt aki meghívja a „Gazdák Laját“ a belépő díj árát pedig elvitte a toti. Krónikás. figyelmébe, hogy folytonosan terjesztve az eszmét, nemcsak annak megvalósítását, de az egyesülés mielőbbi megerősödését mozdítsák elő. Erre a jelenlévők egyhangúlag kimondották, hogy Szatmár és a szomszédos vármegyék bevonásával egy kisgazda egyesület alakulásának szükségét érzik, azt megalakítják és a megalakulás előkészítésére előkészítő bizottságot küldenek ki, amely az alapszabálytervezetet kidolgozná s az alakuló közgyűlést előkészítené. Dohánypajta bemutatás Géberjénben. Igen érdekes és gazdáinkra nézve tanulságos ! összejövetelre lett vármegyénk birtokosainak egy része múlt hó 24-én meghiva Géberjénbe, hol a most épült I újabb rendszerű dohánypajták megtekintésére br. N a- j t o r p e Tivadar min. tanácsos és Uray István p. ü. I tanácsos is megjelentek. Miután a" gazdaközönségnek szolgálatot vélünk ; tenni az által, ha ezen a téren egy praktikus újítással I ismertetjük meg, ezért bővebben fogunk a részletekre kiterjeszkedni. A birtokon termelt 30 kát. hold dohányföld ter­mését 4 pajta van hivatva befogadni, melyek úgy van­nak egy e célra külön kijelölt területen felállítva, hogy 2 párhuzamban fekvő pajtának az oldala, a másik 2 egymással párhuzamos pajtának pedig a vége fekszik dőlnek. A pajták által határolt négyszög közepén van a siaűtóház. Minden pajtának 65 m. a hossza, 8 m. a széles­sége, 4 m. az oldal- és 4 m. a tetőmagassága. Ha minden pajtánál leszámítunk az 5 átjáróra 4 métert s a tetőnél ki nem használható részt, úgy 370 m8 száritó hely jut 1 kát. hold dohány földre. A 21 m. hosszú és 9 m. széles, tehát 189 rn2 területen fekvő simitóházból pedig k. holdanként 6’3 m2 esik, mi teljesen elég. A felsorolt adatok után térjünk át a dohánypaj­táknak azon előnyeire, melyek inindenike nagyon is figyelmet érdemel : A pajták 80 cm. vastag téglaoszlopokon állanak, melyek 1 m. magasságig biztosítva habarcsba lettek rakva. Az oszlopok egymástól 10 m. távolságra vannak elhelyezve, ezenkívül van minden átjárónál még 1—1 oszlop s igy a pajták mindenikc 24 tégla oszlopon nyugszik. Az oldalak paticsból készültek és pedig úgy, hogy minden 55-—60 cm. széles paticsfal részletet követ egy 55 cm. széles és 3-5 m. magas oldalt nyíló szellőztető ajtó. Fedélanyagul szalma lett felhasználva, úgy azon­ban, hogy az ereszt, mely 1 m. szélességben kátrány- lemezzel fedett deszkából készeit, mintegy 40 cm. szé­lességben egy sor zsúp szalma fed. Erre aztán cséplő­géppel csépelt kévékbe kötött rozs és buzaszalnaa jön 40 cm. vastagságban, mi fokozatosan vastagabb lesz, wig a csúcsnál az 1 in. vastagságot éri el. Ezen szalma- fedél le van dróttal erősítve, gerebiyével le van fésülve, sarlóval a felálló szálak le lettek nyesve, alól pedig a zsúppal egyirányban ollóval le lett nyirva. Mindezen itt említett szalmafedéssel járó munka került f. méte­renként (a tető mindkét oldalát értve) 2-9 kor.-ba. Láthatjuk tehát, hogy ezen építési módszernek Szabaíialmazotí / n 7 i ( \j nmilnn'’ 0 ? fi no!/nun nn <i uj 1» r\u/l 1 mi]!|cj ulí uMufdüu ü mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igé­nyel, különösen kisgazdáknak és szöliötulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadasa ErmiiiáSyfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. náron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom