Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)

1908-09-04 / 36. szám

10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA szeptember 4. is biztosítva van. Az értekezleten általában azon elv domborodott ki, hogy megye-felosztás nélkül, a jelen­legi földrajzi terület fenntartása mellett viendő keresz­tül a székhelyáthelyezés. — Ezen ügyben minden valószínűség szerint még e hóban egy 40—50 tagú küldöttség utazik fel a székesfővárosba, mely a szék­helyáthelyezés szükségességét és jogosságát teljesen megvilágító memorandumot nyújt át a miniszterelnök és belügyminiszternek, valamint felkéri a képviselőház elnökét is az ügy pártolására. A küldöttség vezetői a j megyebizottsági tagok részéről Kende Zsigmond ist- vándi-i nagybirtokos, Szatmár-Németi város részéről: Yajay Károly polgármester lesz. — Alkoholellenes tanfolyam Budapesten. Azon társadalmi bajok közül, melyek hazánk kultúráját, né­pünk egészségét és anyagi jólétét veszélyeztetik, első sorban áll az alkoholizmus és igy mindenkinek, kinek hazánk kultúrája és a nép jóléte szivén fekszik, köte­lessége az ezen népellenség ellen indítandó küzdelem­ben részt venni. A magyar társadalom is kezdi belátni, hogy az alkoholellenes küzdelem nem egyes idealista rajongók utópiája, hanem egy fontos és nagy jelentő­ségű szociálhigiénikus probléma, melynek megoldásá­ban részt venni egyaránt kötelessége aíi államhatalom- j nak és a társadalomnak. Mutatja ezt tisztán az az j érdeklődés, mely nehány év óta az alkoholkérdés tudó- j mányos oldala iránt mind szélesebb körökben észlel- j hető. Hogy ezen érdeklődést kielégítse az Általános Közjótékonysági Egyesület alkohol-bizottsága, elhatá­rozta, hogy folyó évi október hó 5., 6-án és 7-én a fővárosban tudományos alkoholellenes tanfolyamot léte­sít, melyre az érdeklődőket ezennel meghívja. A tan­folyam munkarendje a következő : Október hó 5-én : I d. u. 6 óra, Dr. E n t z Géza egyetemi tanár: Az al­koholkérdés biológiai szempontból. D. u. 7 óra, Dr. Korányi Sándor egyetemi tanár: Az alkohol, mint kórokozó. Október hó 6-án d. u. 6 óra, Dr. Stein Fülöp : Alkohol és agyműködés. Délután 7 óra, Dr. Baumgartner Izidor koronaügyész-helyettes : Al­kohol és büntettek. Október hó 7-én : délután 6 óra, Rosenberg Auguszta tanár: Alkohol és iskola, d. u. 7 óra, G i e s s w e i n Sándor országgy. képviselő : Az alkoholkérdés szociálpolitikai jelentősége. Az elő­adások a Társadalmi Muzeum előadási termében (IV., Mária Valéria-utca 12.) tartatnak meg. A tanfolyamon való részvételi dij 3 korona. Közhasznú és kulturegye- sületek, valamint a munkásegyesületek hivatalos kikül­döttjei, továbbá tanárok, tanitók és főiskelai hallgatók, kellő igazolás mellett, ingyen jegyben részesülnek. — Budapesti őszi luxusló-vásár. A magántulaj­donosok eladó luxusló-anyagára rendezett vásár szep­tember 19-én nyílik meg és bezárólag 23-ig tart. En­nek a vásárnak bejelentési határideje szeptember 5-én jár le, mely határidőn túl pótbejelentések csak úgy fo­gadtatnak el, ha a lovak beállítására még hely áll rendelkezésre. A luxusló-vásár igen bőnek ígérkező katalógusának első kiadása 7-én jelenik meg, amelyet fölhívásra bárkinek díjtalanul küld meg a Budapesti Tatterrzáll titkársága. A vásár díjazással lesz egybe- j kötve, melyen a négyes-, hintés-, jukker-fogatokra és j hátas lovakra kiadott szokásos 12 díjon felül még a földmivelési miniszter által adományozott nagy dijat is j kiosztják. A díjazás szeptember 21-én történik. A j luxusló-vásár befejezése után szeptember 25-én árve- i rezik a földmivelési kormány: Kisbér, Bábolna, Mező­hegyes és fogarasi méneseinek összesen 100 darabot meghaladó számfölötti fiatal lóanyagát. Október 7-én lesz az angol telivér lovaknak őszi nagy árverése. Vé­gül október 11., 12. és 13-án rendezik a ménló kiállí­tást és vásárt, amelyre október 2-ig fogadtatnak el bejelentések. A vásárok iránti érdeklődőknek minden­nemű útbaigazítást nyújt a Budapesti Tatterszáli (Ke­repesi ut 7. sz.) titkársága. — A takarmánybiány enyhítése. A takarmányhiány enyhítésére vonatkozó akcióval kapcsolatosan arról ér­tesülünk, hogy a földmivelési miniszter által a takar­mányhiány enyhítése érdekében kiadott népszerű ta­nácsadó füzet igen nagy elterjedésnek örvend. Eddig már nemcsak 100.000 darabnál többet osztottak ki, hanem különösen a horvát, német, román, rutén, szerb és tót nyelvű füzeteknek második kiadása is szüksé­gessé vált. Mindennap ezrével kérik ezeket a füzete­ket és hogy mily jó hatása van van annak, ha az ál­lami tisztviselők és a néppel egyébként is foglalkozó szakemberek magukévá teszik a jó tanácsokat, legin­kább tanúsítják azt a hasznos fáradozást, amelyet a gazdasági egyesületek, a városok és községek, gazda­sági előadók, a magyar királyi állatorvosok, stb. kifej­tenek. A minisztériumhoz naponként érkező fölterjesz­tésekből az tűnik ki, hogy a jóindulatú szavak kísére­tében elhintett tanácsoknak mindig megvan a foganatjuk. — A szeszmoslók felhasználása. A pénzügyminisz­ter rendeletet adott ki a szeszmoslék felhasználása iránt az 1808. évi XXVIII. t.-c. 88. szakasza értelmé­ben nyújtandó biztosíték tárgyában. Az 1908.évi XXVIII. t-.c. 85. szakasza I. pontja alapján elvont kontingensért az említett törvény 88. szakasza első bekezdése értel­mében adandó kártalanítás igénybevételét a törvény ez utóbbi szakasza azon feltételétől teszi függővé, hogy biztosíték nyujtassék az iránt, hogy a szeszfőzdéből kikerülő moslékot vagy maga a szeszfőzde használja fel, vagy pedig akár nyers, akár szárított állapotban hazai gazdaságnak adja át. E határozmány alapján egyetértőleg a földmivelésügyi miniszterrel most rész­letesen intézkedik. — A rendelet intézkedik a szántott moslék kivitelének lehetőségéről. E rendelet közzététe­létől számítandó nyolc napon beiül a szárított moslék azon mennyisége is bejelentendő, mely az 1907—1908- iki termelésből az említett napon netalán még készlet­ben van. A nyilatkozat megtételéről a pénz ügy igazga­tóság haladéktalanul jelentést tesz a pénzügyminiszter­hez, ki a földmivelésügyi miniszterrel közli azon ipari szeszfőzdéket, amelyek moslék szárításával foglalkoznak s biztosítékot nyujlanak az iránt, hogy a hazai gazda­ságoknak átengedik. — Ha a naptári évnegyed utolsó hónapjának első napjáig hazai gazdaság vevőként az eladást kínáló ipari szeszfőzdénél egyáltalában nem jelentkezik, vagy még eladatlan szárított moslék az 1908. október 1-ig közhírré teendő külön rendeletben meghatározva levő áron sem volna a jelentkezett hazai gazdaságoknak eladható, ez esetben az illető ipari szeszfőzde a még eladatlan szárított moslékmennyisé­get azon évnegyedben tetszés szerint értékesítheti anél­kül, hogy a kontingens kártalanítása iránti igényét el­vesztené. A kártalanítás iránti igényt nem szünteti meg az sem, ha szárított moslék nem hazai gazdaság­nak oly kötés alapján engedtetik át, mely 1908. julius 20-át megelőző időben jött létre. x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk, u. m.. rudalókötelek, istrángok, kötőfékek, marhakötelek,szántó­gyeplők, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek, függöny- és halászzsinórok, zsineghevederek (gurtnik)v, nyeregiekötők, abrakosok, továbbá kátrány, karbolineum, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk, munkás bőrbocskorok nagyban és kicsinyben 1 .'"szoli­dabb szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szatmáron, Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. szám alatt. 4—1 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom