Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-04 / 36. szám
8-ik oldal GAZDÁK LAPJa. szept. 4 „Egy kérdést küldtem be Önökhöz a „Gilice tüske irtására“ vonatkozólag, amely annak rendje és módja szerint lapjuk 34-ik számában le is közölte- tett. Kerestem rá a feleletet úgy ebben a számban, mint a 35-ikben, de az még akkor sem jelent meg. Mi lehet az oka annak, hogy a kérdésekre csak két- három számmal később kapjuk a feleleteket, amely ké- sedéimezés sokszor hátrányos lehet.“ K. J. K. J. ur fenti kérdésére válaszunk a következő: A „Nyílt rovat“ célja egyrészt az, hogy az érdeklődő gazdák közérdekű kérdései abban megjelenjenek, másrészt, hogy az ott feltett kérdésekre a gazdaközönség részéről gyakorlati irányú feleletek ott közöltessenek. Ilyenképen mintegy kapcsot alkot a gyakorlati gazdák között, akik tapasztalataikat papírra vetve, azt ez utón közölhetik az olvasóközönséggel. És ezzel el is mondtuk a „Nyílt rovat“ célját. — Mert mi megtehetnénk azt, hogy innen az íróasztal mellől rögtön válaszolunk a kérdésre, mint azt indokolt esetekben meg is tesszük, célunk azonban épen az, a „Nyílt rovat“ mostani beosztásával, hogy ne tőlünk eredjen a sablonszerű válasz, hanem arra a gyakorlati gazdák gyakorlati irányú tanácsadásait közölhessük. Ezért nyomatjuk ki mi előbb a kérdéseket, hogy arra alkalmuk legyen a gazdáknak válaszolni; s minthogy természetes az, hogy a felelet beérkezése legalább egy hét késedelmet szenved, azért jelennek meg azok későbben. — Ez a késedelmezés azonban — azt hisszük, — inkább előnyére, mint hátrányára van a kérdésttevőnek, mivel arra ez utón érdemesebb, gyakorlati irányú válaszokat nyer. — e. Kérdések. A fák egymástóli távolságának meghatározása Mik az irányadók, a fák egymástóli távolságának meghatározására, ha az egyes gyümölcsnemeket külön, vagy vegyesen ültetjük ? Cs. R. A cselédek félfogadása. A gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi 45. törvénycikk intézkedései milyen cselédekre vonatkoznak ? Hogy kell az ilyen'cselédeket felfogaeni, mire kell a gazdának ügyelni ? . K. L. B. Feleletek. A fák mézgásodása a csonthéjasoknál előforduló betegség, mely abban áll, hogy a tápláló anyagok hibás áthasonitása folytán leginkább a kéregszövetben a keményítőből mézga képződik és a héj nyílásain kifolyván, megmerevedik, A sok és tartós mézgafolyás következtében a fa folyton gyengül, nem terem, és utoljára kivész. E betegség okozója: nedves, hideg, kötött talaj, — ok nélkül való erős és nedvkeringés idején kivül véghezvitt visszametszések, — jégveréstől vagy egyébként okozott kéregsértések ; végül nyers ganajjal való erős trágyázás. Ahol a baj kis mértékben mutatkozik, ott az eső után, nedves rongynak a mézgára való felkötése folytán meglágyult mézgát le kell tisztítani és a sebhelyet sóskával, citrommal, vagy 1%-os sóskasav-oldattal kell jól bedörzsölni. Ajánlják továbbá az ily fákon az érvágás alkalmazását, mely a köpülözéstől csak abban különbözik, hogy a kés mélyebben bocsáttatik a fa kérgébe. Óvszerek a baj ellen a nyers trágyázásnak és alkalmatlan talajba való ültetésnek a kerülése. M. I, B. Csibehúr vetés. A csibehúrnak előnye, hogy igénytelen, gyorsan fejlődik, jó minőségű takarmányt szolgáltat, de száraz kiima alatt nem diszlik és ezért szeptember elején vetendő, amikor már néhány esőre van kilátás. Szereti a jobb minőségű homoktalajokat, ha néhány esőt kap, vetés után 7—8 hét múlva kaszálható. 11—13 cm. sortávolra vethető, 1—2 cm. mélyen, vetés után boronálni és hengerezni kell. A vetőmagszükséglet szórtvetésnél 12—15, sorosnál 9—12 kg, A közönséges válfaján kívül van egy „óriásidnak nevezett válfaja is, ez azonban igényesebb, 10—11 hétig fejlődik és mintegy 50%-kal több vetőmag kell belőle. Zölden és szénává szárítva etethető vagy bezsom- bolyázható, szénatermése 9—15 q. zöldtakarmányter- rnése pedig 25—35 q lehet kát. holdankint. A fagy iránt érzékeny és ezért a hideg idő beállta előtt feletetendő vagy bezsombolyázandó. Vary I. A gilicetüske irtása. A gilicetüske mélyen gyökerező növény, gyökerét orvosi célra használják radix ononidis néven. Tüskéi miatt az állatok nem szívesen, vagy éppen nem eszik és ha a szénában vagy sarju- ban nagyobb tömegben van jelen, ezeket is tóbbé-ke- vésbbé élvezhetlenné teszi. Réteken és legelőkön ezt a növényt irtani kell. Ha kisebb mennyiségben lép fel, akkor ki kell ásni, ha pedig nagy mennyiségben fordul elő, a rétet, illetőleg a legelőt fel kell szántani és pedig legcélszerűbben a sarju betakarítása után végezzük a szántást. Ősszel ezt a területet mélyen megszántjuk, utána istállótrágyával megtrágyáztatjuk és a trágyát tavaszszal alászántatjuk. Célszerű ezen a területen két éven át kapásnövényt, tengerit, takarmányrépát vagy burgonyát termeszteni. Két év elteltével őszszel a területet Superfosfáttal és 40%-os kálival jól megtrágyázni, mire azután tavasszal újból rétnek vagy legelőnek vetjük be a területet. L. Gy. Az uj végrehajtási novella. Szeptember 9-én lép életbe a végrehajtási eljárás módosításról szóló 1908. évi 41. törvénycikk, ez a valóban humánus és nemes szociális irányú alkotás. Örömmel üdvözöljük mi, akik a kisemberek érdekét és boldogulását mindenkor szivünkön viseltük ezen alkotást, mert hiszen tőlünk telhetőleg mi is küzdöttüuk azon újításokért, amelyeket az uj törvény most felölel. És minden szociális érzékkel biró ember azt fogja mondani, hogy tényleg szükség volt mentesíteni a szegény ember bútorát, a kisiparos munkaeszközeit, vagy a kisgazdának igavonó jószágját és gazdasági eszközeit a végrehajtás alól. Nemzeti érdek is volt, mert ezzel a röghöz jobban hozzákötjük azt a kisgazdát, aki felszerelésétől megfosztva, különben kivándorolni kényszerülne. Vagy nem-e humanizmus a tisztviselői fizetéseknek 2000 koronáig, vagy az özvegyek nyugdijának teljes mentesítése ? Mindezek bizony a nemesen gondolkozók régi óhajtásai. És nem lehet ellene szólása a tisztességes hitelezőnek sem. Mert nem áll az, hogy a most életbelépő végrehajtási eljárás a hitelezők érdekei ellen, vagy épen a pénzintézetek ellen irányulna. Nem, mert a végrehajtási novella a mai kor szellemének megfelelően csak annyit tesz, hogy a legszorosabb értelemben vett
