Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-25 / 39. szám
4-ik oldal GAZDAK LAPJA szept 25 csak ezen országnak selyemgubó termelése 1903-ban 44.598,000 kilóra csökkent. A múlt 1907. évben pedig ismét 57.580,000 kilóra emelkedett a gubótermés. Franciaországnak gubótermése 1894. évben 10.584,000 kilót tett ki, rnig 1903-ban 5.985,000 kilóra csökkent; 1907. évben pedig ismét 8.396,000 kilóra emelkedett. Éppen ennyire ingadozók a solyemárak is. így például 1907. évben 1 kilogramm selyemnek legmagasabb ára 71 frank volt április hónapban, mig ugyanazon selyemnek ára ugyanazon év december havában 55 frankra csökkent. Ha figyelembe vesszük selyemtenyésztésünk eddigi fejlődését, azt tapasztaljuk, hogy annak újjászervezése, vagyis 1880. óta 1908. év végéig a selyemtenyésztéssel és selyemfonóiparral foglalkozóknak kifizetett kereset összege 79.581,415 koronára rúg, mi kétségkívül a jövőre nézve a legjobb reményekre jogosít. Az aszubor készítése. Szüret alkalmával, ha a szőlőnek nagy része kedvező időjárás mellett túlérett, vagyis a szőlőszemek megtöppedtek, az aszufürtéket és az aszúval vegyes ép szőlőt a szüretelők egy e célra készült úgynevezett „aszus táblára“, melynek 4—5 cm. magas szegélye van, felöntik s az asszonyok az aszúszemeket leszedik. Az igy leszemelt aszuszőlőt, az egész szüret alatt nagyobb edényekbe raljva, lehetőleg hűvös, szellős helyen tartják. Szüret végeztével a leszemelt aszuszőlőt 2—3 liternyi részletekben meztelen lábbal mindaddig tapossák a taposó kádban, mig az egészen lekvárszerü péppé vált; az egy, vagy több puttony össze nem taposott asszuszőlőből nyert áttaposott pépre 130—140 liter friss mustot, vagy bort öntenek s a szerint, hogy erre a mennyiségre 1, 2, 3, 4 vagy 5 puttony aszuszőlőt használnak fel, készül az 1, 2, 3, 4 vagy 5 puttonyos aszubör. Az aszupépet azután a felöntött musttal, vagy borral gyakori lapátolás és kavarással néhány' óráig áztatni kell, hogy az aszupép cukortartalma s a zamatanyagok lehetőleg feloldódjanak. Ha ez megtörtént, a borral feleresztett pépet zsákban ki kell taposni, a törkölyt pedig erősen ki kell préselni. Az igy nyert mustot azután az erjesztő-pincében hordókba kell fejteni s erjesztő-akonával ellátva lehetőleg jól és hibátlanul ki kell erjeszteni. Megtisztulása után a seprőről a bőit le kell fejteni. Régebben szokásban volt a zsákokból kiszedett aszupépet az úgynevezett máslás vagy forditásbor készítésére felhasználni oly módon, hogy a zsákból kivett törkölyre uj bort öntöttek s azt néhány órai áztatás után kipréselvén, a nemes alkatrészekben mcggazdagi- tott bort, mint igen kitűnő és zamatos italt, jó. pénzen értékesítették. Az aszubor készítésénél a kisebb termelőket még csak arra akarom figyelmeztetni, hogy az aszuszőlő feldolgozásával, kivált melegebb időben, sietni kell s a taposott aszút elég lesz 6 óra hosszáig áztatni, mert különben a törköly igen könnyen szúrós szagu, ecetes lesz »; habár annak izét az édesség eltakarja, mégis az ecetesedésnek szülő anyja lehet s hosszabb éveken át a világ borainak királya is ecetessé vállhat. A megtisztult bort is minél előbb le kell a seprőjéről fejteni, nehogy a seprőtől a bornak is seprőize legyen. A tokaji borvidéken termelt borok kezelésénél nem engedi meg a törvény a külföldi mazsolaszőlő használatát. Aki tehát a tokaji borvidéken termett mustba vagy borba külföldi mazsolaszőlőt tesz, azt a törvény szériát mint borhamisítót épen úgy büntetik, mint aki mesterséges bort készít. De megbüntetik azt is, aki a külföldi mazsolaszőlővel bármely vidéken készített bort ,.tokaji“', „hegyaljai“ vagy „szamorodni“ elnevezés alatt adja el. Sem az aszú-, sem a mazsolaszőlőt nem szabad vizbe áztatni, mielőtt a mustba tennők. Azt is tiltja a törvén}', hogy tisztán csak mazsolaszőlőből vizzel, a borhoz hasonló italt készítsen valaki. Csanády G. A báznai sertésről. Ha végigkocsizunk Erdélyben a Nagy- és Kis- küküllő mentén, mindenütt sajátságos fekete-tarka sertéseket látunk, holott ezelőtt 20—25 évvel még mindenütt egyszínű, fehérszőrü sertéseket láthattunk. Ez a fekete-tarka disznó az, melyet Erdélyben ma már mindenütt báznai sertés néven ösmernek s amely rövid idő alatt mindenféle más sertést ki fog szorítani Erdélyből. Nevét Báznától, azon községtől vette ez a sertés, melyből térfoglaló útjára ezelőtt mintegy 25 évvel kiindult. A véletlennek köszönheti létesülését, amennyiben az ott tenyésztett szőke mangalica, véletlenül odakerült angol berkshirei disznóval kereszteztetett, majd pedig a keresztezési termékekbe yorkshirei vér is keveredett. Ezen keresztezési termékeket olyan kitűnő eredménnyel tenyésztették a jó szászok, hogy annak csakhamar hire ment s e sertés úgy kezdett terjedni Erdélyben, mint vízben a hullámgyürü. S a gyűrű nem sokára befogja egész Erdélyt, ami kétségen kívül kitűnő bizonyítvány e sertés részére. A báznai sertés fekete-tarka szinü ; leggyakoribb, hogy a fekete alapon egy szőke sáv fut át keresztben a maron vagy háton s két oldalt nagyobb szőke folttá Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle szabad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. BOHN M. és TARSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagyki.kindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. SO milJió ©T7± gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd 140 ^ ' szetes vörös színben és kátrányozva. Gyártmányok : BOHX-féle szabadalmazott biztonsági átfedő r Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, -chefteli S., Konreich T. fakeresk. által. termósze- 6 — 10 cserepek. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő cserép 2r>3. szám.
