Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-18 / 38. szám
10-ik oldal GAZGÁK LAPJA szept. 18 ren fog megtörténni s naponta reggel 8 érakor veszi kezdetét. Az eladó bizottságnak jogában ál vevők hiányában az árverést beszüntetni. — Költemények a méhről. Mint azt lapunkban is említettük Pataki Béla a Nagybányán megjelenő „Méhészeti Szemle“ szerkesztője a múlt hóban pályadijat tűzött ki egy méhészeti tárgyú költeményre. A pályázat igen szép eredményt mutat, amennyiben nem kevesebb, mint 23 költemény érkezett be. A 23 pályamű megbirálására É g 1 y Mihály, volt fővárosi hirlapirót, jelenleg nagybányai városi főjegyzőt és a „Nagybánya“ szerkesztőjét, Révész János nagybányai evangélikus lelkész írót, a „Nagybánya és Vidéke“ szerkesztőjét és Róvi Károly nagybányai ra. kir. bányaigazgatósági irodaigazgatót, az ismert jóuevü böjtöt kérte fel a „Méhészeti Szemle“ szerkesztősége. Érdeklődéssel nézünk elébe a pályázat eredményének, a mely a méli- nek, ennek a dolgos és kedves bogárnak életét fogja megénekelni. — Szomszéd vármegyék gazdasági mozgalma. A Szilágy vár megyei Gazdasági Egyesület igazgatóváíasztmánya folyó hó 19-én délelőtt fél 11 órakor Zilahon, a vármegyeház kis tanácstermében ülést tart. Tárgyak: 1. Járási főiskolák alakításának ügye. 2. Pénzügyminisztériumnak az uj mezőgazdasági szeszfőzdéknek és azok által a fogyasztási adó kisebbik étele mellett termelhető alkoholból igényelt meny- ayisé^gnek bejelentése tárgyában kiadott hirdetményei. 3. A^ispáni átirat, hogy a belügyminiszter az ebadó terhére adandó vármegyei segélyt nem hagyja jóvá. 4. Arad m. G. E. átirata az 1907. évi XIV. t.-c. az uj ipartervény 47., 54. és 166-ainak módosítása tárgyában. 5. Magyar kir. honvédelmi minisztérium leirata pótlovazások tárgyában. 6. Magyar Gazdaszövetség átirata földvásárlások tárgyában. 7. Gyakorlati gazdatisztek kérelme a gazdasági kamarákról szóló tervezetre adandó vélemény tárgyában. 8. Kilépő tagok. 9. Uj tagok felvétele. 10. Indítványok. — A Szabolcsvárm. Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén Szabolcsmegye néhány községének a nyugati szarvasmarhatenyésztésre való áttérésre, uj közlegelő vételre, másrészt e célra alkalmatlan legelő felosztására nézve hozott határozatot. Továbbá előterjesztést tett az egyesület Kemecsén és Nyírbátorban állami támogatás mellett állandó állati hullaégető berendezkedésre, valamint Őr község határában fegy mesterséges kenderáztató államsegélylyel való létesítése iránt. Végül a dohánybeváltó hivatalokhoz a követő beváltási idényre gazdasági szakértőket küldött ki. — Az önálló állami gazdasági ismétlő iskolai be- iratások Szatmáron úgy a fiuk, mint leányok részére szerda és vasárnap kivételével e hó 20-ig, délelőtt 8—ll-ig a Kinizsy-utcai állami elletni iskola női gazdasági iskola termében tartatnak. Figyelmébe ajánljuk az érdekelteknek, hogy a beiratást annál is inkább el ne mulasszák, mivel a kitűzött időn túl be nem iratkozott növendékek iskolamulasztóknak tekintetnek s igy érzékeny pénzbírsággal sujtatnak. — Takarmányban szűkölködő gazdák figyelmébe. Ezen a címen bocsátott közre a m. kir. földmivelés- ügyi miniszteriüm egy füzetet, mely részletes tájékoztatással és utasítással szolgál, mi módon lehetséges a takarmányhiány dacára, az állatok számának csökkentése nélkül, azoknak telelését biztosítani. A füzetek díjmentes kiosztása iránt a Gazd. Egyesület titkári hivatala intézkedett, s készséggel bocsát az érdeklődőknek rendelkezésre a szóban levő füzetekből, amelyekből mi lapunk 36-ik számához mellékeltünk egy- egy példányt. — A takarmányhiány enyhítése. Az ország némely vidékén mutatkozó takarmányhiány enyhítése érdekében Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter rendelkezései szerint a vármegyei gazdasági egyesületek, a gazdasági tudósítók, a közgazdasági előadók, valamint a földmivelésügyi minisztérium szakközegei közreműködésével összeirattak ama vidékek termelői, kiket a takarmányhiány nem érint, sőt eladó szálastakar- mánykészlettel rendelkeznek. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a szeptember 14-ig bejelentett eladó szálastakurmáuykészletek kimutatását egy vaskos füzetben most tétette közzé. A füzet országrészenként csoportosítva, vármegyénként tünteti föl az eiadók nevét, lakásái és vasútállomását, külön rovatokban pedig az eladó takaruiánykészlet megnevezését, föltüntetvén a réti széna, lóhere, lucerna, bükköny, őszi szalma, ■ tengeri-szár, muhar, csalamádékószletekből az eladásra | szánt mennyiséget métermázsákban, valamint a méter- mázsáukénti árat is a megjelölt vasútállomásnál értve, j A hasznos tájékoztató füzet utolsó rovatában minden i egyes adat mellett föl vau tüntetve a bejelentés föl- \ adási postabélyegzőjének kelte, annak magyarázatául, ; hogy ezen időpont óta a füzet nem tartalmaz további ; fölvilágositást a netán azóta változott takarmánymeny- i nyiségről és az eladási árról. Rövid időközönként az i újabb bejelentések újabb füzetekben fognak megjelenni. A füzeteket tájékoztatóul megküldik az összes gazdasági egyesületek orgánumainak, a lapoknak ós a közigazgatás minden tényezőjének, valamint megkaphatja bái-ki is, a ki egyszerű levelezőlapon a földmivelésügyi minisztériumtól kéri. A legközelebbi 10—14 nap múlva már az újabb bejelentések is uj füzetben fognak közzéíőtetni. A pontos adatokat tartalmazó kimutatás révén á takarmányban megszorult gazda más vidékről, gazdatársától szerezheti be a szükségletet. A székely kivándorlás. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara évi jelentésében, mint rendesen, most is behatóan foglalkozik a székely kivándorlással. Megállapítja a kamara, hogy a múlt évben Amerikába 1218, Romániába 998 székelyföldi vándorolt ki. A kamara véleménye szerint a viszonyokat mérlegelve, a kivándorlásnak még ekkora mévtéket sem volna szabad öltenie. Soha a székelyföldem oly sok jól fizetett munka nem volt, mint az utolsó három évben * a raunkássziikséglet jókora részét idegenből kellett pótolni. De ettői eltekintve, sem Amerikának, sem Romániának nem kellett az odaváudí rolt munkás. Amerikában nagy munkaszünet állott be és ennek folytán az odavándorolt munkások kétségbeejtő helyzetbe jutottak. Románia törvényt alkotott az idegen iparosok és munkások kiszorítására. A törvény végrehajtását éppen a székelyekkel szemben szorgalmazták. Elsőnek az ipariskolák székely származású művezetőinek mondottak föl, kárpótlás nélkül azoknak is, akik évtizedeken át nagy szolgálatot tettek Románia iparos osztályának fölnevelésében. A gyárakat, az ipartelepeket pedig szorították, hogy az idegen munkások szántát harmadára redukálják. A cél világos. Románia a székelyek munkaerejét és szaktudását tudatosan kihasználta egy román iparososztály megteremtésére. Most pedig, hogy ezek boldogulásának mi se álljon útjába, az idegeneket ki- tessékeli. A végcél az, hogy a kereső székelyeket véglegesen kiszorítsák Romániából. x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk, u. m. rudalókötelek, istrángok, kötőfékek, marhakötelek, szántógyeplök, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek, függöny- és halászszinórok, zsineghevederek (gurtnik), nyereglekötők, abrakosok, továbbá kátrány, karbolineum, gépolaj, flruis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk, munkás bőrbocskorok nagyban és kicsinyben legszolidabb szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél Szatmáron, Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23, szám alatt. 5—1 26.
