Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)

1908-08-07 / 32. szám

augusztus 7. 5-k oldal. GAZDAK LAPJA ennek is, mert ha még ezt sem nyújthatná a termé­szet, mesterséges etetés utján is kénytelenek volnánk őket ellátni vele. Mert hiába! A méz maga kevés fe- hérnye tartalommal bir s tápértékkel csak az a pép rendelkezik, melyet bogaraink a méz, himpor, — méh- kenyér — és viz fogyasztásakor mirigyeikből száju­kon át választanak ki; csak ez az állati tejhez ha­sonló vegyi összetételű fehérnye, cukor- és egyéb légenytartalmu anyag alkalmas egészséges nemzedék fölnevelésére. Amelyik család ezen táplálék előállítá­sához szükséges anyagokat nélkülözi, rendben soha­sem lesz, de visszafejlődik. Azért tehát, ha látjuk, hogy törzseink már elő­zőleg nem látták el magukat a télire annyira szüksé­ges himporral és nincs kilátás arra, hogy ezt augusz­tus folyamán pótolhassák; gyűjtsük össze a kuko­ricavirág bő himporát, öntsük bele ezt, egy keretes és száraz lép üres sejtjeibe és etessük föl. Ennek nagy horderejű szükségességét felfoghatjuk, ha tudjuk, hogy januárban jó törzseinknél rendszerint már megkezdő­dik a fiasitás. Ha közeli vidéken tarlóvirágmezőben lehet ré­szünk, úgy — vándoroljunk. Lesz igy himpor is, méz is bőven, utóbbi nemcsak téli élelemre, de fog jutni belőle bőven még mézesbödöneinkbe is. Vándoroljunk tehát, de legalább oly távolságra, hogy méheink legalább 10 klmtrnyi távolságba kerül­jenek régi felállitási helyüktől, mert közelebbi távol­ságnál régi röpkörükbe jutván, régi helyükre — oda — mennének vissza, a honnan elvándoroltunk velük. Vándorlásra, illetve a méhek szállítására a stráf- szekér (magyarul mondva) a legalkalmasabb. Ezen kaptáros méheket, különösen hármas kaptárba elhe­lyezett törzseket nagyon olcsón szállíthatunk, mert emeletesen helyezhetjük őket egymásra. Akinek azon­ban erre nem telik, jó a közönséges parasztszekér is, csakhogy vele többször kell — természetesen, kisebb térfogata miatt is — fordulnuk. Úgy ezt, mint a stráf- szekér alját párnázzuk ki szalmával bőven, hogy a méhszállitmány kevesebb rázkódást szenvedjen. Kocsi, stráfszekér a tengely, vonat pedig a sin irányában adja rázó lökéseit, úgy helyezzük el tehát a kasokat és kaptárokat, hogy a lépek lapjaival a kocsi, illetve stráfszekér tengelyével, vonaton pedig a sínnel egy irányban feküdjenek. Szállítás előtt azonban a kaptárakat úgy, mint a kasokat elő kell készítenünk, ez pedig csak naple­mentekor, a méhek teljes beszállása után következhetik. Kaptáros törzseknél ez eljárás abban áll, hogy a röplyuknál őrt álló és ventilláló méheket gyönge pipafüsttel bevonulásra kényszeritsük s a röplyukat egy dróthálóval úgy zárjuk el, hogy azon méh se ki, se be ne juthasson. A hátsó ablakokat vegyük le s ha van, dróthálóval rekesszük el őket, hogy friss le­vegőhöz minél könnyebben juthassanak. Ha épen nincs, az sem nagy baj, de akkor az utolsó keretek mellé tegyünk egy pár szöget, sőt a keretsorok közé is helyezhetünk egy lécdarabot, hogy építményüket jobban megrögzitsük, hogy a rázkódással járó rom­bolást, ennek lehetőségét ellensúlyozzuk, sőt kikerül­jük. Ugyanezen okból — miután úgyis csak népes­ségben gazdag törzseinkkel vándorolunk — szedjük el a nehéz, mézes kereteket. Mert a szállítás zaja és rázkódtatása által magukat megtámadva vélt méhek rendkívüli izgatottságukban oly nagy melegséget fej­tenek ki, hogy a nehéz, mézes lépek megolvadva összeömlanak s nemcsak a lépek pusztulnak el, de velők tengernyi méh, esetleg az anya is. Kasoknak szállításhoz való előkészítése már könnyebb, kevesebb munkát igényel. Ha népe be­szállóit, csúcsára állítjuk és száját, vagy egy sűrűbb organtinnal, vagy egy ritkább szövésű vászonkendővel kötjük le. Járművön való elhelyezése ugyanazon módon megy, mint föntebb a kaptároknál már leírtam. Az előkészület megtétele után várjunk legalább egy órát, hogy a méhek újból lecsendesedjenek, le­vegőjüket felfrissíthessék. Ekkor a már említett módon felhelyezzük őket kíméletesen a járművekre s minden nagyobb zaj provokálása nélkül megindulunk és egy­huzamban, kocsin lassú tempóban, — megállás nélkül — igyekezzünk elérni az uj állomás helyét, — föltét- len hajnal pirkadta előtt. Ideiglenes uj állomáshelyü­kön placeirozzuk őket, egy fél óráig lecsendesülésük céljából zavartalan hagyjuk s csak ezután szabadítjuk meg röplyukat a dróthálótól, keretlécközöket a tá­masztéklécektől. A közben feljövő napnál már megkezdődik mun­kájuk s örömmel tapasztalhatjuk, hogy egy pár kiröp­penő méhecske mint viszi meg a hirt társainak rövid egy pár óra alatt meseszerűen meggazdagodott vi- rányról; a főhordást jellemzőleg mily fürgén sündör- ködnek az előnyösen megváltozott helyzet tökéletes kihasználásáért. Itt most már egyéb dolgunk nem igen akad, mint a pergetés. Ha esőnk idejekorán bőven volt, úgy pörgetőnket sűrűn zörgethetjük. 1903. nyarán augusz­tus havában Szt. István napja körül Debrecen Ondód- ján nekem 3 naponként kellett pergetnem háromszor. Adjon Teremtönk ez évben minden méhésztár­samnak ilyen mézszüretet. Samgerhuusent gépgyár r.-t. vasöntöde, gép- és rézöntöde .. BudapestF., Csáklya-u. 3. szeszgyárak és szeszfinomitók fg|jg§ (jgpßgßi berendezése. SPECIAL- ,, ,rr r , , elesztogyarak GÉPGYÁR: keményitő-syrup- és dextrin-gyárak Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom