Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)

1908-08-21 / 34. szám

4-ik oldal Hasznos tudnivalók. A cukorrépafej bevartíielóse. Az idei takarmánv- szük esztendőben nem lesz érdektelen a gazdák figyel­mét felhívni egy olyan eljárásra is, amelylyel elejét ve­hetik a takarmányhiány folytán beálló megszorulásnak. Egy ilyen, ahol cukorrépa termeléssel foglalkoznak, a répafejeknek bevermelése, amelynek eljárását a követ­kezőkben foglalom össze. A levágott cukorrépa fejét napokig tikkadni hagy­juk a mezőn s midőn levele már összefonyadt, zsom­bolyai kazalba hordjuk össze A répafejek szalmaburkolatba rakandók, mert más­különben szét dűlne a kazal. Ez a szalmaburkolat közel egy méter vastag legyen. A kazlat 3 méternél ne rakjuk magasabbra, mert oldala kidül és nem szabad erősen megterhelni sem, legfeljebb két ásónyom földdel. A répafej csakhamar erjedésnek indul, barna tinta- szerű levet bocsát magából, amely az erjedés biztos jele. A folyamaton keresztül ment répaszelet a bever­melt csalamádéhoz hasonló szagot kap, kellemes izü takarmány lesz, amelyet az állatok szívesen esznek. V. S. A korpa takarmányértékéről. A rozskorpában kö­rülbelül 16'5% protein, 3‘0°/u zsir és 58'0°/o szénhyd- rát van. A buzakorpa 14'2°/o proteint, 4'4% zsírt és 52% szénhydrátot tartalmaz. A korpa a takarmányban a szükséges mennyiségű fehérjét szolgáltatja. Inkább hízik tőle az állat, s nem erősödik, azért inkább hizó, mint munkátvégző állatokkal etetik. Ha folyton és so­kat etetünk belőle, az emésztőszervek, különösen a . sertésnél, elernyednek. Azért disznókkal szívesebben j etetnek takarmánylisztet. Lovaknak és borjuknak csak j melléktakarmány gyanánt adjuk a korpát. Hizlalásra a rozskorpa jobb. A buzakorpa pedig a tejhozamra van jóhatással. Rendszerint a tejelő és nizóállatoknak 2—3 kg.-ot, a növendék állatnak, a hizóbirkák és hízó­sertéseknek 3 kg. korpát adunk naponta. A teheneknek legjobb szárazon, szecskával keverten, a lovaknak ki­csit vizezve, a disznóknak pedig^ leforrázva adni. Ha az állatnak jóval több korpát adunk, mint a fenemlitett mennyiség, a lovak kólikát kapnak tőle, vagy' bél- és hugykövet, a marhák megmerevedést, amibe az állatok elpusztulhatnak. Nagyon óvatosnak kell lennünk a korpavásárlásban, mert nagyon gyakran hamisítják, néha ártalmatlan anyaggal ugyan, de sokszor a leg­károsabb anyagokkal. Azelőtt a kísérleti állomásokba beküldött korpamintáknak sokszor a fele s most is még egyharmada hamisított. A leggyakoribb hamisítási mód, ami régebben bevett szokás volt, hogy a gabona tisz­tításakor a hulladékot is a korpa közé keverték. De miután ezekben a hulladékokban gyakran van mérges mag s mérgezési tünetek is voltak észlelhetők, a gazda csakis garantált tiszta korpát vegyen. M. Sz. aug. 21 Nyílt rovat. Kérdések. A fák mézgásodása. A gyümölcsös kertemben több fa van, amely folyton gyengül. Héján nagy csomó mézgák vannak s ezért azt hiszem, hogy ez a baj oka. Kérdem, miként orvosolhatnám a bajt ? B. S. Csibehúr vetés. Takarmányul ajánlották nekem a csibehúrt, mint késői takarmányt. Kérem tudatni, hogy mennyivel bir előnynyel más takarmányok mellett és mikor vethető ? L. J. Giiiceiüske irtása. Rétemen, különösen most a sarju növekedéskor oly sok gilicetüske van, hogy sem az állatokat nem legeltethetem rajta, sem szárazon nem etethetem föl a szénáját. Talán tudnának valamely mó­dot ajánlani a gilicetüskék kiirtására? K. J. Feleletek. A székely túró készítési módja. (Felelet T. J. kisgazda kérdésére.) A székely túrót juhsajtból csinál­ják úgy, hogy az ilyet meghámozzák, felszeletelik te- ! nyérnyi nagyságú darabokra, ezeket egy napig tiszta | vízben áztatván, 6 óráig erősen préselik, ismét feldara- i bolják, azután jól meggyurják, meggyömöszölik egé­szen annyira, r-hogy vajszerüvé legyen. Az igy elké­szített túrót jól megtisztított marhabélbe töltik, egy kiló súlyú darabokra felvagdalván, a végeket bevarrják és igy árusítják el. Kiss M. A tej niegkéküíéss (felelet 8. E. ur kérdésére.) A tej megkékülését a bacillus lactis cyanogenes okozza. Elő szokott a tej megkékülése olyan helyeken fordulni, ahol a tej hűtése nem történik kellőleg, vagy hol a tejet nem eléggé szellőzött helyen tartják s a tej kezelése körül megkívánt tisztaság hiányzik vagy fogyatékos. Nyáron inkább találkozunk a tej hibáival, mint télen, mivel a megkékülést okozó bacilusok nyáron inkább találják meg a fejlődésükhöz szükséges feltételeket (kü- ! Ionosén a melegséget), mint télen. A tejhibát a leg­messzebb menő tisztasággal és a tej megfelelő kezelé­sével akadályozhatjuk meg. Célszerű az istállót és tejes­kannát meszeléssel fertőtleníteni. Az istállóban jászlak, állások, járdák mind 5% mészvizzel öntözendők föl, úgyszintén ekként fertőtlenitendők a tejesház és mind­azon edények is, amelyekkel a tej érintkezésbe jön. Ha a baj nem múlnék, szükséges a fertőtlenítést eljá­rást 8—10 naponként egynéhányszor megismételni. K. Felhívás előfizetésre! A második félév kezdetével uj előfizetést nyitottunk a „Gazdák Lapjárakérve a gazda közönség szives támogatását. Ennek ellenében mwm ifell bw Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle sza­bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. MN M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. 50 millió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös szinben és kátrányozva. 4—10 GVártmáflVök ■ BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. . ? . * ......‘. Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Ké pes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő cserép 253. szám. GAZDAK LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom