Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)
1908-08-14 / 33. szám
4-ik oldal GAZDAK LAPJA aug. 14 A most lefolyó must lehet egészen jó minőségű, ha t. i. a szőlő kissé túlérett volt s ebben az esetben ezt a mustot is hozzá önthetjük az eredeti musthoz. Ha azonban a szőlő még nem volt egészen érett, a másodszori sajtolásból savanyúbb must préselődik ki, s ezt már csak munkás-bornak használhatjuk fel. Nádi. A dohány törése és fűzése. A dohánylevél, ha színe világosabb lesz és tapintata ragadós, megérett a letörésre. Az azonban csak a legritkább eset, hogy a dohánylevelek az egész földön egyszerre érjenek be, sőt az egyes töveken sem érnek egyszerre, ezért már a törést is válogatva kell végezni, sorba véve az érettség foka szerint a letörhető leveleket. — Rendesen úgy augusztus második hetében az alj, később a közép és az első törés után 18—20 napra válnak a hegylevelek letörhetőkké. — A letört leveleket fonák lapjukkal fölfelé kell elrakni s szélmentes helyre, árnyékba tenni, hogy a nap azokat meg ne perzselje. Harmatos, vagy esővert leveleket azonban szedni soha sem szabad. — Naponta annyit törünk, amennyit óvatosan elszállíthatunk és kellően elrakhatunk, nehogy zúzott, hasadozott levelek érkezzenek arra a helyre, ahol a fűzés történik. — Mielőtt azonban a fűzéshez kezdenénk, a leveleket mesterségesen fonyasztanunk kell, mert csak a szívós, puha levelek alkalmasak a fűzésre. — A fonyasztás szellős pajtában végzendő, hol a leveleket kb. 2Ő cm. vastag rakásban a levél színével lefelé úgy fektetjük, hogy a levélko- csánokat gyékényre, vagy ponyvára helyezvén egy-két napig hagyjuk. A hegyleveleket szárral fölfelé kell rakni és ponyvával betakarni. Ha a csomóba nyúlva ott langyosságot érezünk s a levelek kissé megsárgulnak, akkor a dohány fűzhető lesz. — Nálunk a zsinórra való fűzés az általános, s erről szólva, helyénvaló lesz megemlékeznünk a dohány zsinegekről, amelyek ha erősek, sokat takaríthat meg velők a gazda. Azt az árkülönbözetet, ami a jó és rosszabb zsinegek között van, nem szabad sajnálni, annál is inkább, mert ez a különbözet 15—16 koronánál nem nagyobb, — A jó zsineget úgy lehet megkülönböztetni a rossz zsinegtől, ha azt kisodorjuk, amikor is észrevehetjük, hogy ez hosszú fonálból kézzel van sodorva, tehát erősebb és vékonyabb. Így ugyanannyi súlyban sokkal több van belőle, mint a másikból, amely vastag. Ha ezt kisodorjuk, szabad szemmel is észrevehetjük, hogy rövid ké cszálakból van géppel sodorva s azonfelül jól enyvezve, hogy a rövid szálak összetartsanak. — Egy métermázs ában aránylag kevesebb is van belőle s igy az olcsóbb volta csak látszólag az. Mert korántsem tart ki annyi ideig, mint az előbbi kézzel sodrott fonál. A fűzésnek a legjobb módja az, amikor a jól megfonyasztott leveleket a közép bordánál összehajtogatva oldalról füzzük vékony végű tűre s erről 4 méter hosszú zsinórra, amelyre kb. 180 levél kerül. Az ily módon felfűzött levelek száradása a legtökéletesebb, ami által a dohány természetesen csak minőségben nyer. — e. Hasznos tudnivalók. — A juhhimlő felismerése. A juhhimlő lázas kiütéses betegség. Az első tünetek : bágyatsság, csökkent étvágy, a szemek kipirosodása és feszes járás. 1 -- 2 nap múlva a bőrön, nevezetesen a fejen, a felkar és a comb belső oldalán, a mellen és a hason bolhacsipés- szerü vörös pontok keletkeznek, melyekből a következő napokon kemény, legtöbbször lapos, borsó-, egész bab- nagyságu csomócskák, majd ezekből hólyagok (himlők) fejlődnek. A bőr a megbetegedett testrészeken, különösen az arcorri részen és a szemek körül duzzadt. Emellett erősebb köny el választás, nyálkás orrfolyás, étvágytalanság és általános levertség észlelhető az állatokon. 3 —4 nap múlva a hólyagok tartalma genyessé válik. A hólyag közepén besüpped s felületén feketés- barna pörk képződik, mely 8—14 nap múlva leesik s heget hagy vissza; némelyik juhon nagyon sok himlő képződik s ennek folytán a bőrnek erősebb a gyuladása. Némely helyen sűrűn egymás mellett képződő hólyagok lapos, egyenetlen duzzanatokká folynak össze, melyek a további lefolyás alatt nem ritkán nagyobb területű daganattá egyesülnek. Ilyenkor a közérzet súlyos zavara és lesoványodás következik be. — Miitrágyaízórá* kézzel. Szuperfoszfát és más, kénsavval gyártott műtrágyák a kezet, körmök alját megtámadják, felsebzik annyira, hogy gyakran nem is kap sok gazdaság a munkára munkást és kénytelen cselédjeit az igáktól elvonni és velők végeztetni ezt a rossz munkát. Ezen könnyű segíteni a következő módon. A mütrágyaszórás előtt minden munkás vegyen ruhája felett magára egy ócska inget és egy ócska gatyát, hogy ruháját megvédje a műtrágyáktól, mert az a ruhát is rongygyá teszi. A munka megkezdése előtt kezeit mossa tisztára, a körmök alul a piszkot bicska hegyével kaparja ki; ha aztán keze és körmealja tiszta, akkor adjunk neki egy mogyorónyi faggyút, amivel kezeit, csuklóit jól bedörzsöli, hogy a kézbőr repedései megteljenek faggyúval, tenyeréről pedig tiszta körmeivel kaparja le a fagygyut, többször ismételve ezt addig, mig a körmök alatt volt piszok helyét elfoglalja a Zsombolyai gyártmány. Szab. biatonsági préselt átfedő cserép 253. szám. BOHIV M. és TÁRSAI Nagykikindai gyártmány. Bohn-fóle szabad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. 50 millió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd tennésze- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 3—10 Gyártmányok ' BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. Képes árjegyzék és Legolcsóbb, legszebb tetőzet, minták kívánatra ingyen és bérmentve.
