Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-03 / 27. szám
6-ik oldal GAZDAK LAPJA tolta, most azonban — hir szerint — ez a bank is kijelentette csatlakozási készségét s ennek folytán a kartelbe lépett bankok és takarékpénztárak közt kötelező megállapodások jöttek létre s ezeket már f. évi julius hó 1-én életbe léptettek. A megállapodások nem csak a betétek és folyószámla-betétek egyenlő kamatoztatását tárgyazzák, mire nézve esetről-esetre eddig is megegyezések létesültek, hanem kiterjednek a váltóleszámitolási és visszleszámitolási kamatlábak egységessé tételére is. Ami a váltóleszámítolást illeti, a váltóhitelek bizonyos kategóriába osztatnak és minden kategóriára nézve a felszámítandó kamat külön- külön állapijtatik meg és pedig az Osztrák-magyar bank mindenkori kamatlábának arányában. Ami a reszkomptot illeti, a kamatláb szintén a jegybank mindenkori kamatlábához viszonyítva, az igénybe vett vizszleszámitolási hitel és az illető pénzintézet alaptőkéje arányában állapittatik meg. Ez a szabályozás főleg a vidéki kis pénzintézetekre vonatkozik, de a fővárosi kis pénzintézetekkel szemben alkalmazható. Remélik, hogy a kartel keretében mielőbb megoldást nyer az egységes munkaidő kérdésé is. — A vasárnapi munkaszünet ellenőrzése az üzleti helységekben. A fiumei rendőrség közegei egyes kereskedők üzleteibe vasárnap délelőtt 10 óra után azon célból hatoltak be, hogy nem dolgoztat-e a főnök a zárt ajtók mögött. Ezt a rendőri ellenőrzést több kereskedő sérelmesnek tartotta s magánlaksértésnek minősítette. Mielőtt azonban az illetők a rendőrközegek ellen a feljelentést megtették volna, a fiumei kormányzóság utján a kereskedelmi és belügyminiszterek elvi döntését provokálták. A belügyminiszter e tárgyban a kormányzósághoz leküldött leirata az igazságügyi miniszterrel egyetértésben megállapítja, hogy nem kifogásolható és nem képez magánlaksértést, ha a rendőrközegek az 1891 : XIII. t.-c. 6-ik §-ában meghatározott kihágás tényálladékának megállapítása céljából a kereskedők vagy iparosok üzleti helyiségeiben megjelennek. — Tisztviselők bankja. Ausztriában már megcsinálták, nálunk meg hosszabb idő óta tervbe van véve egy olyan nagyobbszabásu bankintézet alapítása, — amely a köztisztviselőket olcsó kölcsönök utján mentesítené a nyomasztó adóságoktól. Most hire jár, hogy Vörös László, volt kereskedelmi miniszter, — akitől a bank eszméje ered, meg tudta nyerni a dolognak egy külföldi pénzcsoport érdeklődését, — amely 10 millió koronát bocsátana rendelkezésre az uj bank alapítására, ha annak címleteit — úgy mint Ausztriában — óvadékképes papíroknak nyilvánítanák. A pénzügyminiszter állítólag megígérte, hogy ezt a koncesz- sziót megadja az uj banknak és igy a főbb nehézségek el volnának hárítva. — Milyen a vetés? A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudósítóktól beérkezett tudósítások alapján adta ki jelentését a vetés állásáról és a mezőgazdasági állapotról junius 15-én. A jelentés nem csak nem cáfolja meg az utolsó jelentés kedvezőtlen termésbecslését, de annál még kisebb számadatokat tüntet föl. így búzából 36.98 millió (a múltkor jelentett 37.5-el szemben és a múlt évi 32.80-nal szemben), rozsból 12.02 millió (a múltkori 12.40 és a tavalyi 10.69-cel szemben), zabból 11.02 miiló (a múltkori 11.54 és a tavalyi 11.41-gyel szemben), métermázsa várható. Az egybehangzó tudósítások szerint a jobban művelt föld aránylag jobban tudott megküzdeni az idő viszontagságaival, mig a paraszt földeken általában kedvezőtlen lesz az eredmény. A jelentés panaszkodik a száraz, csapadék nélküli idő miatt, de megcáfolja a julius 3. gabonabörzén rozsdáról és üszögről tett kedvezőtlen híreszteléseket. — Szőlőmetszési verseny. A Kecskeméti Gazdasági Egyesület 200 szőlőgazda jelenlétében, negyven kecskeméti vincellér részvételével szőlömetszési versenyt rendezett. A bíráló bizottság a kitűzött 100 korona dijat, tizenhat érem és szőlészeti eszközöket húsz munkásnak ítélte oda. A bírálat bevégeztével a Pinceszövetkezet szomszédos telepén fogatos szőlőmivelő eszközök bemutatása következett. — 120,000 korona erdősítésekre. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter 846 birtokosnak a királyi erdőfelügyelőség utján 120 ezer koronát utalványozott ki azért, hogy közgazdasági érdekből kopár, futóhomok és vízmosásos területeken tavaly erdősítési munkálatokat végeztek. Engedélyezte a miniszter a segítséget olyan birtokosoknak is, akik állami kezelésbe vett erdőterületeken ez évben végeztek erdősítéseket a jövőben is támogatja s e végből csemetekertekre, erdősítésekre 400,000 koronát kér az évi költségvetésbe, 50,000 koronával többet, mint eddig. Megjegyzendő, hogy az erdősítések végzéséért negyvenegy' vármegye birtokosai részesültek segítségben. A segítség mértéke 20 és 40 korona között váltakozik, a szerint, hogy a a jutalmazott mennyi területen folytatta sikerrel az erdősítést. — Az ipari munkások száma. 1900. évi nép- számlálás szerint Magyarország 2642 gyártelepe 259.406 személyt foglalkoztat. Az anyaországban a kereső népesség közül 1,038.079 egyén, vagyis majdnem 14 százalék esett az iparra. A gyáriparban a kereskedelmi miniszter 1901. évi statisztikája szerint 241.799 személy volt alkalmazva, vagyis az összes ipari keresőknek közel egynegyedrésze. Ezekből vas- és fémiparos 38 ezer, gépgyártó 43 ezer, kő-, föld-, agyag- és üvegiparos 32 ezer, faiparos 30 ezer, bőr- és sörte iparos 6 ezer, fonó és szövő 20 ezer, ruházati iparos 6 ezer, papirosgyártó 6 ezer, élelmiszeriparos 54 ezer, vegyészeti gyárakban alkalmazott 14 ezer és a sokszorosító iparban dolgozó egyének száma, — mindig kerékszámba beszélve — 7 ezer. Első helyen tehát az élelmezési, másodikon a gépipar, harmadik helyen a vasipar áll. Fonó és szövőiparunk teljesen el van maradva, mert ezirányu szükségleteinket Ausztria fedezi. Ezekből a számadatokból a gyári munkások 222 ezerrel, a tanoncok 10 ezerrel, az otthon dolgozók 9 ezerrel és a tisztviselők és művezetők 15 ezerrel szerepelnek. A kisiparban pedig 592,300 ezer ember dolgozott mint segédmunkás. Kisipari vállalataink közül 68 százaléka segéd nélkül dolgozik. Szterényi József államtitkár adatai szerint 469 ezer ipari vállalat közül csak 72 ezer tekinthető életképesnek. A magyar kisipari műhelyekben a következő iparágakban dolgozik: 26 ezer varrómunkás, 12 ezer mészáros, 6 ezer szűcs, 67 ezer csizmadia, 3 ezer szijjgyártó, 16 ezer kőmives, 6 ezer hentes, 41 ezer szabó, 33 ezer kovács, 18 ezer kocsigyártó, 5 ezer pék, 2 ezer szobafestő, 5 ezer fazekas, 6 ezer kádár, 17 ezer ács, 21 ezer molnár, 2 ezer kör télverő, 1 ezer kőfaragó, 1 ezer szeszfőző, 3 eze- téglagyártó és 3 ezer tímár. — A sáska egyre terjed az Érmellék határain. Most már nemcsak Nagyiétán, hanem Vértes község gazdái is kénytelenek szenvedni a veszedelmes rovar pusztítását. Leírhatatlan a kétségbeesés és az aggodalom az egész környékben. Fokozza az elkeseredést az, hogy a sáska most már kifejlődött és repked mindenfelé, igy belepte a búzaföldeket is, mert eddig inkább a mezőn tanyázott. A földmivelésügyi miniszter 60 vasboronát küldött a sáska kipusztitásához. A mentési munkálatok éjjel-nappal folynak.
