Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-24 / 30. szám
Julius 24. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. Célhoz vezető anyásitási eljárás a következő, mely egy konkrét esetből kifolyólag merült fel s a melyet szivesen ajánlok méhésztársaim figyelmébe. Előfordul, hogy valamely család hosszabb idő óta anyátlan s azt nem sikerül meganyásitani még termékeny anyával sem. Természetesen az azért van, mert a meganyátlanodás idejében még fiatal méhek röpméhekké (gyűjtőkké) fejlődnek, tehát nem kerül dajkáló udvaronc még a termékeny anya mellé sem. Az ilyen hosszabb ideig anyátlanságban szenvedő törzs után petéből sem képes már anyát nevelni, dacára, hogy szabályos anyaházakat épit a lépekre. Képessége egyre apad, nap-nap után kevesebb lesz. Épen ezért szükséges, hogy fiasitásból eredő utónem- zedékröl gondoskodjunk, feltéve, ha az anyásitást a nyár utóján akarjuk eszközölni, vagyis, ha ez idő tájban mutatkozik szükség az anyásitásra, a mikor már alig van idő arra, hogy az uj anya a petézést megkezdhesse. Mielőtt azonban a tulajdonképeni munkánkhoz fognánk, az anyátlan törzs mellé helyezzünk egy teljesen rendben levő másik családot. Érdekünkben áll, hogy az anyásitandó család megfelelő népességgel is bírjon, tehát a közvetlen közelébe helyezett törzs legalább is nyolc kerettel rendelkezzék, vagyis annyi néppel, hogy ezek 8 keretet befedjenek. Ha utóbbiak az újabb helyet már megszokták, az anyátlan családot leseperve, — tehát lépek nélkül — az uj szomszéd méztárába helyezzük, a hol csupán annyi nyílást hagyunk a költőtérbe leendő átvonulásra, amennyin egy méh épenséggel átjuthat az anyás családhoz. Megjegyzendő, hogy munkánk feltétlen sikerrel végezhető, ha az anyátlan méheket a mézürben legalább is egy éjjelen át zárva hagyjuk, azaz nem bocsátjuk a költőtérben levő anyás családhoz. Ez idő alatt a kölcsönösen fejlesztett melegtől és szagtól idegen jellegéből mindkét család vészit s az összebocsátás alkalmával barátságosabb lesz a találkozás. Ezek után eltávolítjuk az üres kaptárt, s az újat pedig, melybe a kétféle családot lakoltuk, úgy helyezzük el, hogy fele részben a volt anyátlan család helyére, fele részben pedig a jelenlegi helyére essék, hogy kirepüléskor méheink, — bármelyik családhoz tartozók legyenek is — könnyebben haza találjanak. Az öreg méhek meganyásitásánál is, ha hasonló figyelemmel és tapintattal végezzük munkákat, az eredmény biztosnak mondható. Például, ha egy értékes anyát szándékozunk valamelyik családnak adni, avagy kicserélni, az anyásitandó család anyját egy vagy két kerettel kivesszük, s egy erre a célra készen tartott kaptárba helyezve a régi helyén hagyjuk, a méheket pedig a méhes egyik távolabb eső részén helyezzük el. Ezen műveletekhez válasszunk lehetőleg szép napos időt, hogy a méhek mielőbb kirostálódhassanak, azaz, hogy méheink az anyához visszaszállhassanak. A fiatal méhek az uj anyát, melyet szoktatóba adunk be, 24 óra múlva elvállalják, sőt ez mindjárt petézéshez is kezd. Amikor tehát az ilyen család meganyásodásáról meggyőződtünk, előbbeni helyére visszavihetjük, mig az öreg anyát a társaságában levő méhekkel együtt eltávolítjuk. Mielőtt azonban az öreg méheket az anyás családhoz beosztanók, előbbiektől az anyát kivesszük és megsemmisítjük, majd pedig, hogy az anyátlanság tudatában legyenek, egy 24 órai időre bezárva tartjuk valamemely félreeső helyen, avagy pincében. Ezek- után a méheket a keretekről lesöpörve, vagy pedig a lépekkel együtt a már említett eljárás szerint a méz- ürbe helyezzük. Biztosra vehetjük, hogy az uj régens a háborgatásnak legkevésbbé sem lesz kitéve s a legtökéletesebb rend fog honolni kis köztársaságukban. Tennivalók a gazdaságban. — Augusztus hóban. — A gazdaságban. Legfőbb tennivaló augusztusban a gabonahordás folytatása és a behordott gabonane- müek elcséplése. A gabonával bevetett földet, amelyen bármiféle rovarkár volt észlelhető, közvetlen behor- dás után, teljes erővel, alaposan kell a rovarkárok ellen védelmezni. A hordás bevégzése után teljes erővel folytassuk a tarló- és keverőszántásokat. Az idei száraz esztendő a takarmánynövényeknek nem kedvezett s ezért, ha julius hó második felében eső lenne, még jó tarlónövényt kaphatunk csalamádé, mohar, köles, pohánka, mustár, csibehur, tavaszi borsó, árpával stb. A takarmányszükséglet megoldásánál ne csak arra törekedjék a gazda, hogy ősszel minél hosszabb időre nyújthassa ki a zöldtakarmányozást, hanem, hogy még ez év őszén olyan takarmánynövényeket vessen a maga idejében, melyekkel tavasszal korán kezdheti meg a zöldtakarmányozást. Ezen takarmánynövények: a takarmány (Szent- János) rozs, biborhere, szöszösbükköny-keverék, őszibükköny és borsó-keverék, keszthelyi keverék. Minél hosszabb időre tudjuk nyújtani a zöldtakarmányozást, annál kevesebbe kerül az állattenyésztés és tartás. Gyümölcsösben. A gyümölcscsel megrakott gályákat alá kell támasztani s a hulló férges gyümölcsöket szorgalmasan összeszedve, sertésekkel feletetni, vagy elégetni, de semmi esetre se hagyjuk azokat a fa alatt, mert benne káros rovarok, penészgombák csirái tanyáznak, amelyek áttelelve, évről-évre nagyobb erővel támadják meg a gyümölcsöt. Az alvószemre való nemesítés megkezdhető. A nyári gyümölcsöket szorgalmasan gyűjtsük, a szilvaaszalást s a ringlók eltevését megkezdhetjük. Szőlőben. A szőlő hegyének tördelése (csonkázás), kacsolás s a legutolsó kötözés bevégezhető. Az érés alá való kapálást e hónapban kell végezni. Gyökerez- tetők a gyomoktól tisztán tartandók és tartós szárazságban meg is kell azokat locsolni. Zöldoltásokat az oldalhajtásoktól meg kell szabadítani, s a megérett nemes hajtások többször felkötendők. Nedves időjárás mellett az oidium (lisztharmat) rendszerint megtámadja a bogyókat. Mihelyt ezt észrevesszük, haladéktalanul permetezzük a szőlőt kénmájoldattal, vagy porozzuk rézkénporral, mely után remekül fejlődik a szőlő. Pincében. Egyedüli teendőnk a borok rendes feltöltögetése, a pincék szellőztetése, a hordók kéne- zése s az ablakok betömése a nagy melegek ellen. Ha a megelőző hónapokban a szüretelési edények, mely egyszeri, olcsó nagy munkaképesség! csak egy embert igényel, különösen kisgas •J* ss (Venyige) ■éftekiiOiitt i itfutmkttá i Sutcin. lúd. Iíjcilet 7í|j«t. m Értékei« Iwimtintl Intetni, un mák k»»lj iíkUItféiíl II kmm irkán.
