Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-17 / 29. szám
julius 17. 5-k oldal. GAZDAK egyes vetésforgóknál valósággal viták szélesednek ki, hogy az illető gazda földje helyesen, okszerűen van-e művelve ? A földmivelésíigyi miniszter örömmel értesült a gazdasági ismereteknek ezen gyakorlati terjesztéséről és a határbejárással kapcsolatos gazdasági előadások költségeire 1000 korona államsegélyt engedélyezett. — A csendőrség zsoldemelése. A csendőrlaktanyákba a közbiztonság derék vitézei közé örömhírt vitt a napokban a budapesti hivatalos posta: a csendőrök fizetésjavitásáról. A csendőr évi zsoldja 700 helyett 960 K és minden rendfokozatnál 200 koronával nagyobbodik az uj rendszerinti fizetés. E szerint egy tényleges őrsvezető 1100 koronát kap. Ehhez járulnak még a szolgálati pótdijak. Minden ember 3 évi szolgálat után évi 100, 4 évi szolgálat után évi 200, 8 évi szolgálat után évi 300, 12 évi után évi 400, 16 évi szolgálat után 500 korona pótdijat kap. — Kenderáztató központok. Darányi miniszter rendeletére Arad, Bihar, Szabolcs, Temes és Zemplén megyékben azon a vidékeken, ahol a kendertermelés a talaj és egyéb viszonyok következtében különösen indokolt, széleskörű akció indult meg mesterséges kenderáztató központok létesítésére, a kendertermelés nagyobb arányú fölkarolására. A miniszter felhívására a négy vármegye érdekeltjei tanácskozásokat tartottak s ezeknek eredménye, hogy Aradme- gyében 13, Biharban 21, Szabolcsban 8, Temesben 14, Zemplénben 12 hely jelöltetett ki, ahol a kendertermelő vidék részére mesterséges kenderáztatók létesülnek. — Már hamisítják! A szivárványszinben pompázó uj huszkoronások alig egy hete kerültek csak forgalomba s Óbecsén már letartóztattak egy embert, aki újfajta hamis huszkoronást gyártott. Pedig a szakértők az mondották, hogy ezt a pénzt hamisítani teljes lehetetlenség. íme nincs semmi lehetetlen a nap alatt. A hamisitó meglepő művészettel utánozta a papírpénzt. Mert művészet ez is, csakhogy olyan művészet, mely nagy százalékot hozna a konyhára, ha a törvény nem tiltaná, — A halászat védelme. Az orvhalászásnak egyik sikeres módja az hogy az orvhalász a mederben mélyedést váj, azt időnkint elrekeszti s Így ejti zsákmányul a halat. Az ilyen az anya mederbe vájt rekeszeket, halfogókat a törvény szigorúan tiltja s a hatóság üldözi az orvhalászokat. A törvény azonban megengedi a haltenyésztő gazdának azt, hog> amennyiben nem sértenek jogos érdekeket, alkalmazhassanak ilyen elzárásokat a hullámrévben. Halászati szempontból az elzárásnak olyannak kell lennie, hogy már a kivitel módja biztosítékul szolgáljon a közvizi halászat rovására elkövethető netáni visszaélés ellen. Vízjogi szempontból pedig megkövetelendő, hogy azok ne akadályozzák a viz természetes lefolyását és éppen ezért eféle elzárások csak előleges hatósági engedély elnyerése után eszközölhetők. A hullámtéri halgazdaságoknak a jövőben Darányi Ignác földmivelés- ügyi miniszternek a vármegyék alispánjaihoz és a törvényhatósági városok polgármestereihez most leküldött rendelete szerint a fönntebb jelzett módon halrekeszeket csak akkor szabad foganatosítani, ha a hatósági engedelmet megkapták. Ilyen engedelem nélkül felállított rekeszeket a jövőben tilalmasaknak fogják tekinteni. — Nagyszabású építkezés Nagybányán. Tudvalevő, hogy a múlt évben a nagybányai nagyvendéglő a lángok martaléka lett s azóta ott disztelen- kedtek a kormos falak a város főterén. De már nem LAPJA sokáig fognak, mert a város képviselőtestülete a napokban tartott gyűlésén elhatározta, hogy 570,000 K költséggel modern nagy vendéglőt építtet. Keresztülvitelére Jámbor és Bálint budapesti műépítészek módosított tervét fogadták el. CSARNOK. A Kakasviadalokról. Abból az alkalomból, hogy a szatmári tűzoltó kongressussal egyidejűleg nagyszabású kakasviadal sorozat lesz rendezve, időszerűnek tartjuk, hogy a kakasviadal eredetéről, azoknak rendezéséről egy pár felvilágosító szót szóljunk. A kakasviadal már a régi görögöknél és rómaiaknál is ismeretes volt, nálunk Magyarországon ez ideig nem kultiválták e sportot. A régi népek a bátorság és éberség jeléül tekintették a kakast. Éberségét az bizonyítja, hogy legelőbb vette észre a hajnalt, s hangos kukurékolással figyelmeztette reá az embereket. Bátorságát pedig azért dicsérték, mert rettenetes hévvel támadja meg ellenfelét s mindaddig küzd, mig győzelmet nem arat fölötte. A régi görögöket mikor a perzsákkal háborujok volt, — Themsotokles a kakas bátorságával buzdította; s azóta a bátorság példaképéül a régi népek a kakast tekintették. A rómaiak később vették át e különös sportot a görögöktől s azóta állandóan dívik külföldön. Franciaországban ma is általánosan kedvelik e kakasviadalokat s ott már egészen lóversenyszerüen rendezik e látványosságot. A kakasokat a viaskodás megkezdése előtt felfegyverzik, egy a lábukra kötött sarkantyúval, melyből egy hosszú hegyes szeg nyúlik ki. A felfegyverzés után alacsony korláttal bekerített helyre állítják a kakasokat. A korlát körül pedig a nézőközönség foglal helyet. A szembeállított kakasok először merően néznek egymásra, majd egymásra ugranak, s megkezdődik a viadal, az egymáson ejtett sebekkel nem törődnek, sőt még nagyobb lesz harci kedvük, az egyik kakas végül ellenfele fölött gyüzelmeskedik, harcképtelenné teszi azt, s hangos kukorékolással hirdeti a nézőközönségnek győzedelmét. A kakasviadalok alkalmával a nézők fogadásokat kötnek a kakasokra a kakas totalizateuron, épen úgy mint mi nálunk a lóversenyeken. Van sok ember, aki 1000 meg ezer frankot is reászán egy-egy kiválóbb kakasra s rengeteg az a pénz amit a totalisa- teuron a nézőközönség egy viadalnál összerak. Észak-Franciaországban minden faluban rendeznek kakasviadalokat, különösen pedig tavasszal — mert tapasztalás szerint ilyenkor — a iegdühösebbek a kakasok. A kakasokat viadal előtt dressirozni szokták. Először is hogy hozzászoktatják a fentirt sarkantyú viselésére, a sarkantyus lábát pálcával ütögetik, a megrémült állat bizonyos idő múlva igyekszik félretolni e pálcát, s ilyenkor már lehet viadalra vinni. Egy-egy jól dressirozott kakas nagyon sokat ér Francia- országban, mivel gazdája temérdek pénzt keres vele. Egy ilyen kakas ára 500 frank. Vannak olyan viadalok is, melyekre a nézőközönség fejenkint 10—20 frankot is befizet, csakhogy nézhesse a bátor küzdelmet, s épen olyan izgatottan figyelik a versenyt, mint ahogy a spanyolok a bikaviadalt, s mi a lóversenyt. A viadal vezetője sip szóval ad jelt a küzdelemre, mielőtt a közönség már fogadott a maga fa-
