Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-17 / 29. szám
Julius 17. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. kiküldött bizottság által megállapítandó részesedésben részesíti az egyesületet. Határozat: Az igazgató választmány a tett javaslathoz hozzájárulván, az ügyvezető titkárt a még szükségeltető tárgyalások tovább folytatásával s a mezőgazdákkal együtt való működéssel megbízza, a mennyiben a szövetkezete részérül újabb esetleg a fentivel ellenkező megállapodások hozatnának javaslatba, hogy ezek alapján újabb konkrét javaslatot terjesszen elő. Az igazgató választmány kijelenti egyúttal, hogy az egyesület a Délmagyarországi Mezőgazdák szövetkezetébe 5000 koronával tag gyanánt belép. — Kivonat a Temes- vármegyei Gazdasági Egyesület és a Délmagyarországi Mezőgazdák Szövetkezete által kiküldött közös bizottságnak f. évi junius ■ hó 13-án tartott értekezleten felvett jegyzőkönyvéből. Az egyesület a szövetkezetei érdeklő összes propagativ munkáját ellátja, szövetkezeti fiókokat szervez, a gazdákat a szövetkezet működése felől felvilágosítja, egyszóval a szövetkezet érdekeit a maga saját érdekeinek tekiiite, minden alkalmat és módot felhasznál, hogy annak üzletkörét a gazdák érdekében biztosítsa és összeköttetéseket teremtsen s azokat fentartsa, az egyesület munkáját és anyagi áldozatait jutalmazandó és az érdek anyagilag való közössé tétele céljából a szövetkezet az egyesületnek minden egyes megalakított szövetkezet után 50 koronát fizet. A propagativ tevékenységért pedig a szövetkezet az üzleti nyereségből az alapszabályok szerint előirt levonások után fennmaradt összegből 10 %-ch biztosit az egyesületnek. Az egyesület a neki direkte felajánlott üzleteknél sem mellőzi a szövetkezetei, de viszont a szövetkezet elvileg elismeri, hogy üy esetekben esetről-esetre a kiküldött bizottság által megállapítandó részesedésben részesíti az egyesületet. Bácsbodrog vármegyei Gazdasági Egyesület. Szövetkezetünk cégjegyezve külön alappal illetve szervezettel bir, mégis az ügykezelés eddig teljesen egyesületünk fenhatósága alatt áll, sőt mi több, megfelelő személyzettel magunk végezzük, egyrészt, mert a szövetkezet még nem elég erős, másrészről, hogy közvetlen az egyesület befolyása biztositassék. Méhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. A rajbefogási munkálatokat csakis egy módon kevesbbithetjük ; ha ugyanis méheinknek a természetes rajzásban megnyilvánuló fajfenntartási ösztönét mesterségesen korlátozzuk: a műrajkészitéssel. A tavaszi munkálatoknál említett törzsegyenlősi- tés alapjában nagyon egyezik a mürajkészités fogalmával. Ámint itt a családok egyenlő erejüségére törekedtünk, tudván azt, hogy csak népességben gazdag törzszsel tudjuk kihasználni eredményesen az első főhordást; tehát fiasitásos lépek behelyezésével erősítettük a gyöngét, s gyöngítettük az erősebb törzset: ha van ebben már csak egy kis gyakorlatunk, köny- nyen megakadályozhatjuk azt, hogy erősebb egyikmásik családunk kirajozzék. A méhek fajfenntartási ösztöne ugyanis nagyon alá van rendelve a viszontagságos időjárásnak. Esős- hüvös időben nem vonul ki az anya, igy már ez okból sem valósulhat meg sok méhészgazdának törzs- szaporitási terve. De sokszor ez a rajzás nem azért következik be, mert bogaraink a rajozás által elérendő szaporulattal fajuk fenntartását akarnák biztosítani, mert hiszen köztudomású, hogy a rajzás nem csupán szaporodási ösztönből, de bekövetkeznetik kedvezőtlen időjárás esetén éhségből is, vagy gondatlan méhésznél azért is, mert helyettük a viaszmolyok vették át az anyaméhet, illető gazda szerepét. Előbbit éhrajnak, utóbbit kényszerrajnak nevezzük. De mindezektől eltekintve kivonul ám a raj még akkor is, ha gazdag népességében a családunk. Júniusban, julius elején jelentkezik már a kánikulát előjelző nagy hőség, melynek következménye az, hogy talán nem érett rajzási állapot dacára is kivonul az első raj. A mürajkészités nem egyéb, mint a család mesterséges kettéosztása. Részletes munkája a következő. A megosztandó család összes lépeit népestől együtt kiszedjük és keretbakra helyezzük. Külön kikeressük azt a lépet, melyen az anya van s ezt mindjárt visz- szahetyezzük eredeti fészkébe, nehogy a további munka folyamán megsérülhessen, Kikeressük most azt a lépet, melyen legszebb érett anyabőlcsők vannak, ezek közül a két legszebbet meghagyjuk, s a többit megsemmisítjük. Ezek a lépek most már ak uj család számára kiszemelt kaptárba teszem a fészez fölső sorába, e mellé 3—4 födött (érett) — nehány nap múlva kikelő — fiasitást, két keret friss fiasitást és 3 keret mézet. Most beseprem ide a megosztandó család összes népét — két fiasitásos keret kivételével, melyeket a lenéptelenitett többi kerettel együtt visszatesszük az anyás kaptárba. Miután pedig itt a fészek megkissebedett, kelyezzünk be ide üres kereteket, hogy az anya mindjárt megkezdhesse a petézést, hogy igy mielőbb alkalma legyen az elveszített népség pótlására. Természetes, hogy a műraj igy nagyon erősnek fog tetszeni, tényleg azonban nem igy áll a dolog, mert tudnunk kell, hogy az öreg méhek rendesen 24 órán belül mind hazaszállanak s a műrajnál csak ifjú méhek maradnak. A megosztott család sem gyengül le nagyon, mert peteképes anyja kettőzött erővel fog törekedni a megapadt létszám kiegészítésén. Különben pedig, ha akár a műraj, akár a megosztott család gyöngének bizonyulna, erősíthetjük őket jobb törzseinktől elvett fiasitásos keretekkel. A műrajra nagy gondunk legyen, itt ugyanis egy pár napig nem lesz kijáró méh, mert az ifjú méhek kikelésük után rendesen csak 14 nap múlva repülnek ki. Hogy tehát a fiasitás dajkálásáhos annyira szükséges vízhiányban ne szenvedjenek, itatnunk kell őket. Ha a műraj előjátékban tör ki, jele ez annak, hogy az anya bölcsőjét elhagyta s nászutjának megtételére gondol, Ne igen bolygassuk őket ilyenkor, mert a fiatal anya — támadást vélvén — nem mer nászutjára kivonulni. Tíz napon belől rendesen ez is bekövetkezik s a Hiss fiasitás örvendetesen hirdeti, hogy a család meganyásodott, hogy műrajunk sikerült. m (Venyige) szícstiaitögó, _ RftekiaMfí s aígiiemliető a tóira. 6aid. Egyesület Fogyaszt, és Értékesíts Ixiretsseténél Ssatníron, yagy aaiak kraely téiteliféail 16 tomní írta mely egyszerfi, olcsó nagy munkaképéaségfi s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknalf rendkivíl ír
