Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)

1908-07-17 / 29. szám

A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utoa 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a meg­rendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Mezőgazdasági szakoktatás a hadseregnél. Általános a panasz, mely minden társa­dalmi osztálynál állandóan felhangzik, hogy mily megterheltetésével jár az adózó polgárok­nak azon sok millió, melyet a katonaság fenn­tartására adnunk kell. Hogy tehát azon kato­nai célokra adott nagy összeg nekünk, mint agrár államnak közgazdasági téren hasznothajtó lehessen, be kellene vezetni a gazdasági okta­tást a hadseregnél. Lapunk már egy Ízben rámutatott e fontos kérdésre, behatóan fejtegetvén ennek előnyös oldalait. Feltárta előttünk Olaszországban, — hol az akció már régibb keletű — e téren elért szép sikereket. Nagy tért hódított az eszme már más külföldi államban is, csak mi nem okolunk az előttünk fekvő követendő példákon, kik legjobban rá vagyunk utalva gazdasági szempontból, hogy az ekeszarvától besorozott népünk, nem mint a dologtól elszokott duhaj­kodó csapat, hanem gazdasági téren jól kiok­tatott s a mezőgazdasági munkában pedig na­gyobb ügyességet szerzett munkaerő kerüljön vissza három év múltán. A hadseregbe bevezetendő szakoktatás, a szemléltetés céljából vele karöltve berendezett I mintagazdaságok megfelelő vezetés alatt, hol a | mezőgazdasági munkákat a katonák végeznék, természetszerűleg maga után vonná a fiatalabb generátió magasabb fokú képzettségét úgy, hogy midőn az mint kiszolgált katona haza kerül, magával hozva az okszerű gazdálkodás terén szerzett tapasztalatokat a kisbirtokosok elhanyagolt gazdálkodási rendszerébe feltétle­nül ujjitást idézne elő. A mezei munkások va­gyontalan, de e téren foglalkozó osztályából pedig ily kiképzés után a nagy és közép bir­tokos osztály fegyelmezett és lelkiismeretes munkához szoktatott munkaerőt nyerne. Ezen kérdések nagy fontossága pedig nem szorul bővebb fejtegetésre. Nehéz elképzelni ily életre való és a jö­vőre nézve nagy kihatással bíró kérdésben, mi szerepelhet akadályozó körülmény gyanánt, hogy a már többször és sokoldalról megindí­tott mozgalom dacára ez végre nem lett hajtva. Azzal mindnyájan tisztában vagyunk, hogy a 2—3 évi szolgálati időből lehetne e kikép­zésre is szentelni, (bárha a „parade marsch“ rovására is,) a folyton emelkedő létszám pedig ismét azt igazolja, hogy e nagy emberanyagot kár hasznos munka nélkül oly rengeteg költsé­gen fenntartani. Az ily berendezéssel járó eset­leges kiadás pedig a nagy haszonnal szemben, mit az hozni fog, elenyésző csekély. Szatmármegyei Gazdasági Cgyesdtet Fogyasztási Is ÉrtífcsitS Szövetkezete műtrágyákból nagy raktárt tart. Lapunk mai száma 10 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom