Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-10 / 28. szám
julius 10. GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. lezőtől kapott posta csekk-lapot nem tartozásának lejártakor használta fel, hanem fizetési késedelembe jutása után egyenlíti ki csekkel történt befizetéssel tartozását, időközben pedig a hitelező a keresetet ellene már beadta, még ha a kereset indítása a befizetés után, azonban oly időpontban történt, hogy a hitelező a kereset megindításakor a befizetésről nem tudott, vagy nem tudhatott, úgy az adós fizetési késedelmével a kereset megindítására és az ezzel járó költségekre alaptalan kifogásával pedig a tárgyalás költségeire szolgáltatott okot és azokban marasztalandó. Ezt az ítéletet a Kúria 642/907. sz. alatt jóváhagyta. — A munkásbalesetbiztositásban most már már az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében a munkaadó elleni igények csak akkor és annyiban érvényesíthetők a rendes bíróságok előtt, amennyiben a baleset folytán megsérült munkás vagy ennek elhunyta esetében annak hátramaradottjai a kerestképesség csökkenése folytán elveszett jövedelemnek az idézett törvényben megállapított 60°/0, illetve 40%-on felüli részt csak akkor igényelhetik munkaadói, ha előzőleg a büntetőbíróság a munkaadónak, vagy megbízottjának a baleset előidésése körüli szándékosságát vagy gondatlanságát jogerősen megállapította, vagy pedig, ha kimutattatik, hogy ez a büntető bírói megállapítás a munkaadó vagy megbízottja személyében rejlő okok miatt nem volt lefolytatható. A Kúria egy adott esetből kifolyólag most erre való tekintettel úgy határozott, hogy az idézett törvény 82. és 83. szakaszaiban meghatározott ezeknek az előfeltételeknek kimutatása nélkül a kereset a rendes bíró előtt meg sem indítható, miért is az olyan kereset elbírálására, amelyben ezeknek a feltételeknek fennforgása kimutatva nincs, a rendes biró hatáskörrei sem bir, a miért is az ilyen kereset érdemleges elbírálás nélkül elutasítható. — Az uj kivándorlási törvény. Nemzetünk pusztító betegségének, a kivándorlásnak nemsokára elkészül egyik hathatós gyógyító szere, a kivándorlási törvény. Mint ugyanis értesülünk, a képviselőház ki- vándorlási törvényt előkészítő bizottsága befejezte, már az uj törvény tervezetét. E szerint kiskorú egyáltalában nem hagyhatja el az országot, úgyszintén családfenntartó sem. Aki katonakötelezettségének eleget tett, az is csak a honvédelmi- és belügyminisztériumok közös jóváhagyásával és 200 korona letét mellett hagyhatja el az országot. E pontjait az uj magyar kivándorlási törvénynek fényesen kiegészítik az uj amerikai bevándorlási törvény egyes tételei, melyek különösen a magyar bevándorlókat nagyon megszorítják. Ezután tehát nehezebb lesz elkeseredett véreinknek elhagyni ezt a szép országot és kénytelenek lesznek legtöbben ekszisztenciájukat idehaza keresni. számithatatlan előny lesz ez nemcsak gazdasági életünk föllendülésére, de népességi viszonyaink javulására is. — A sószállitás megdrágulása. Kereskedői körökből kapjuk a következő pánaszos sorokat: A MÁV. vonalain eddig a teljes vaggon és félvaggon só szállítási dija közt nem volt különbség, közelebb azonban a MÁV. félvaggon só szállításánál a szállítási dijat métermázsánkint 35 fillérrel felemelte. Eltekintve attól, hogy ez a rendelkezés váratlanul jött a közép- kereskedősre nézve, mert a szállítási dijfelemelés, mely félvaggon só vételénél 35 koronára emelkedik, nagy megkárosodást jelent. Ezek ugyanis, mivel nyáron a sószükséglet kisebb és mivel őszig raktáron tartott só összeáll, nem redelhetnek egész vaggon sót s igy az áru jelentékenyen drágábban jut birtokukba. A legnagyobb mértékben elitélendő, hogy a MÁV. ép a kisebb kereskedők megsarcolása és a legszükségesebb fogyasztási cikk megdrágítása utján törekszik bevételei emelésére, de ha már erre a többletre reáéhezik, az érdekelt kereskedőknek az volna az óhajtásuk, hogy állítsa vissza a MÁV. azt a régi szokást, hogy legalább tizenöt tonna szállításánál adja meg azt a kedvezményt, melyet félvaggon szállításánál adott. Vasúti hir. Külföldről érkezett előszállitmányok- nak külföldre való uj feladása esetén követendő eljárás a vasúti állomások részéről. Külföldről a magyar szent korona országainak területére behozott állatok (ideértve a baromfit is) vagy bárminő állati nyerstermények bármidő tartalmú itteni tartózkodás után sem lévén honi származásúaknak tekinthetők, ily küldeményekre a magyarországi származást igazoló bizonyítványok az illetékes hatóságok által nem állíthatók ki. A fuvarlevél szerint itteni leadást képező külföldi származású élőszállitmányok tehát, amennyiben azok a magyar szent korona országainak területén keresztül kirakás nélkül, avagy kirakás, esetleg átrakás után kerülnének más országokba való továbbításra, csakis az eredeti származásukat feltüntető bizonyitványnyal és azon állategészségrendőri feltélek betartása mellett kerülhetnek más országokba való kivitelre, amely feltételek az illető két idegen állam közötti áliatforga- lomra lézve vannak előírva. A vasúti állomások gondos figyelmére van tehát bízva, hogy Bulgária, Törökország vagy bármely más országokból valamely magyarországi állomásra megérkezett és innen akár ugyanazon kocsiban, akár pedig fertőtlenített más kocsiba való átrakás után Ausztriába vagy vámkülföldre uj szállítmányként feladandó külföldi baromfi- és egyéb élőállatszállitmányok feltétlenül csakis az eredeti származási bizonyítványaikkal vagy ezen származást kifejezetten feltüntető bizonyítványokkal vétessenek fel továbbításra. Aratási munka. Az aratási munkálatok országszerte megindultak és a legzavartalanabb módon folynak. A földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztályához érkezett jelentések adatai valószínűvé teszik, hogy az aratás zavartalanul fog lefolyi és igy a minden eshetőségre készen tartott munkástartalék-csapatra gépi erőre nem is lesz szükség. Egyébiránt az aratás munkásügyi szempontból ez idén leginkább a munkásközvetités terén hárit nagy feladatot a földmivelésügyi minisztériumra, mert nagyon sok gazdasági munkás van munka nélkül. — Dinnye- és őszibarack-kiállítás. A földmivelésügyi miniszter rendeletére aug. 18-tól 24-ig a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet helyiségeiben díjazással egybekötött dinnye- és őszibarack-kiállítást rendeznek. A kiállításon résztvehet minden magyar dinnye- és barack termesztő; résztvesznek továbbá az állami szakiskolák és telepek is. Bejelentéseket f. évi aug. haónap 5-éig egyszerű levélben a kertészeti tanintézet igazgatósága fogad el s ott nyerhető bővebb felvilágosítás is. x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk u. m. rudalókötelek, istrángok, kötőfékek, marhakötelek, szántógyeplők, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek, függöny és halászzsinórok, zsineghevederek (gurtnik), nyereglekötők, abrakosok, továbbá kátrány, karbolineum, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk, munkás bőrbocskorok nagyban és kicsinyben legszolidabb szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél, Szatmáron Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. 3—126
