Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-10 / 28. szám
6-ik oldal ÜAZDAK LAPJA jUlius 10. A lóügynök. Ez egy külön módszer szerint jár el. Nehány nappal előbb a pótlovazó bizottság megjelenése előtt megjelenik a faluban mint lókereskedő és szakértő megnézi azon gazdák lovait, kik lovaikat a pótlovazó bizottságnak bemutatni kívánják ekkor rábeszéli őket, hogy ha neki mindazon lótól, melyet a bizottság megvesz, darabonkint 10—15 forintot adnak, ő garantál érte, hogy minden lóért a gazda által neki előre megmondott áron felül még legalább 50 forinttal többet kap, de ő kell, hogy a lovat a bizottságnak bemutassa. Természetes a gazda nem tudván mit kaphat pótlóárt, az ügynök tisztába volt, hogy ő mit kérhet, igy az izraelita lóügynök polgártárs igen csinos keresethez jut semmiért a gazda rovására. Ott, hol már gyakorlatánál fogva alkalmas lovat nem lát, hogy az üzletet jövőre le ne rongálja, biztatja ugyan, hogy csak mutassák be a lovat, de mivel kevés a ló, itt nem maradhat és jónak látja idejébe elszelelni. Ezért feltétlen szükségesnek tartom akár felolvasások, akár gyakorlati betanítások vagy megírandó kis füzetek keretében a gazdákkal a katonai lóanyag minőségét stb. továbbá a pótló árat, a pótlovazások rendszerint ismétlődő idejét megismertetni. Az átlagos pótlóár jelenleg 800 korona. Pótlo- vazási időszak jelenleg a honvédségnél évente szeptember végétől november elejéig ; tavaszszal a honvédség csak nehány lovat szokott venni, a főpótlo- vazási időszak az ősz, ezt a jelenlegi takarmány hiányra való tekintettel különösen figyelmébe ajánlom gazdatársaimnak. A közös hadsereg pótlovazási időszaka nincs meghatározva, ez különböző időközben eszközli beszerzését s mig a honvédség csak 4—5 éves lovat vásárolhat, addig a közös hadsereg a csikótelepein való gyűjtés mellett már a 3 éves, sőt fiatalabb csikókat is megvásárolja. * * * Sok vita folyik a szaklapokban a hideg vérü lovak tenyésztésének állami felkarolás szükségességéről. Kétségtelen, hogy erre az ezen lóanyagbóli nagy behozatal ellensúlyozására szükség van, mert hisz a nyugoti határszéli lakosságunk a megmondhatója, hogy mennyit importálunk mi ebből csak a fővárosba egyedül mennyi jön be. Ha az állam végre a 12-ik órában rászánja erre magát, szükséges lesz feltétlen, hogy ezt meghatározott körzetekhez kösse, különösen szíikebb legelő területtel biró vidékekhez. A muraközi lóanyag katonai célokra a gyalogsági vonat, szekerészei, nehéz tüzér üteg osztályok lőtelepeihez mozgósítás esetén igen jó lóanyag lesz. E faj csikóinak ma is oly jó ára van, hogy biz azzal oly korban a hibátlan, katona ló gyanánt alkalmasnak látszó csikó nem versenyezhet árban, de ki is használják ezt a muraköziek alaposan, (persze inkább a lókereskedők és lóügynökök) A túltermeléstől a körzeteknek a szükséglethez mérten történő beosztása esetén nem kell tartani. Csak azután ez a körzetekbe való beosztás ne Lucaszék módjára készüljön, mint a baromfi tenyésztési körzeteké, mert hisz mint a szaklapokból látjuk, már is díjazások tűzetnek ki ily hidegvérű lovak bemutatására, tehát nehogy az állam addig késlekedjék a körzet beosztással, mig egyesek azt nem a közszükségletnek megfelelőleg egyes vidékeken elterjesztik. Irodalom. „Útmutató az állatok és állati nyers termények szállításához.“ Állatorvosok, állatkereskedök, gazdák és marhalevél kezelők részére összeállította Fokányi László m. kir. főállatorvos III. kiadás. Budapest 1908. Ezen, a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával zsebkönyv alakjában kiadott 18 ivre terjedő, könyv nem csak az állatorvosok, állatkereskedők s marhalevél kezelők, hanem a gazdák számára is nélkülözhetetlen útmutató, mert az állatforgalmat szabályozó intézkedések ma már rendkívül sok olda- luak s azoknak nem teljes ismerete, nem is szólva az anyagi károsodásokról, igen gyakran rendkívül kellemetlen helyzetbe juttatja elsősorban a gazdát, aki a vasúti marharakodó állomásokon elszállítandó állataival nem egyszer vesztegelni kénytelen azért, amért a marhalevelek kiállítása, avagy egyéb tekintetben az előirt követelményeket figyelmen kívül hagyta. Ezen mű felöleli úgy a belföldi, valamint a külföldi állat forgalom tekintetében szükséges összes tudnivalókat, tehát pontos útmutatást ad úgy a bel- valamint a külföldre irányuló állat szállítmányok marhaleveleinek mikénti kezelése tekintetében is. Továbbá egy táblázatos kimutatásban könnyen áttekinthető módon van feltüntetve a marhalevelek kiállításának tilalma az egyes ragadós állati betegségek esetén. Nagyban emeli ezen mű értékét könnyen áttekinthető beosztása s kitűnő tárgymutatója, mely kellékeinél fogva az állatforgalomban teljesen járatlanoknak is mindenkoron gyors és pontos tájékozást nyújt, mint ilyent ez érdekeltek figyelmébe ajánljuk. Ezen mű ára vászonkötésben 3 korona, megrendelhető a szerzőnél, (Fokányi László m. kir. főállatorvos, Budapest, Földmivelésügyi minisztérium.) Hasznos tudnivalók. Növények öntözéséről. Miért nem szabad a növényeket teljes napsugárban megöntözni ? Mert akkor a növények lehűlése tulnagy volna. Az öntözésre használt víznek minden esetben lényegesen alacsonyabb a hőmérséklete, mint a nap által ért növénynek. Még inkább elvonja a locsoló víznek napsugárban gyorsan végbemenő párolgása a meleget a növényből. Végül a teljes napsütésben a talaj felszínén levő viz is igen gyorsan párolog és különösen agyagos földben összefüggő kéreg képződött, a mely a levegőnek és víznek a földalatti növényrészekhez való hozzáférését megakadályozza. Bátran locsolhatunk azonban, ha a viz ugyanoly hőmérsékü, vagy még valamivel magasabb, mint a talaj és ha frissen ültetett növényekről van szó, amelyek még be nem gyökeresedtek. Ilyenkor nemcsak a növényeket öntözzük meg áthatólag, hanem az egész ágyat is átlocsoljuk, hogy a levegő nedvesség tartalmát kissé növeljük. Ha a melegágyat kissé beárnyékoljuk, annál jobb. Mihelyt a növény kifejlődött, beszüntetjük az öntözést. Kell-e az újonnan elültetett fiatal fát metszeni ? Minden gyümölcsfát az elültetés előtt vagy után metszeni kell, de előnyösebb a fát akkor metszeni, ha már eleve el van ültetve állandó helyén, mert akkor a korona jobban szembetűnik. Ha ültetéskor erre nincs alkalom, akkor később is lehet, mert a téli metszés csak oly időben lehetséges, ha a növés őszkor befejeződött s addig eszközölhető, mig í
